Olyan rendszert épített fel az unió, amely az adóelkerülést segíti

Az uniós számvevőszék közleménye szerint, a problémák nem kizárólag az uniós jogszabályi keretet, hanem annak végrehajtását és nyomon követését is érintik.

A jelentés arra figyelmeztetett, hogy az adóügyi információk cseréjére az Európai Bizottság által létrehozott jogszabályi keret átlátható és logikus, de több hiányossága is van. Egyebek mellett a jogszabályi keret nem szab gátat eléggé az adókikerülésnek és az adókijátszásnak, az adatszolgáltatási kötelezettség nem vonatkozik a kriptovalutákra, de más bevételi formákra sem, továbbá a tagállamoknak nyújtott segítség sem éri el a szükséges mértéket.

Megjegyezték, az adóügyi információcserére szolgáló rendszer jól működhet, ha az adatok pontosak, hiánytalanok és időben megérkeznek. A megosztott információkat azonban ritkán használják fel kellő mértékben, ami adóbevétel-kieséshez vezet. A határokon átnyúló tranzakciók pedig egyre növekvő száma megnehezíti a tagállamok számára a megfizetendő adók helyes megállapítását, ez elősegíti az adókikerülést és az adókijátszást, tették hozzá.

A közlemény Pelczné Gáll Ildikót, a számvevőszék ellenőrzéséért felelős tagját idézte, aki szerint a méltányos adózás az uniós gazdaság sarkalatos pontja. Növeli a jogbiztonságot az adófizetők számára, fokozza a beruházásokat, élénkíti a versenyt és az innovációt, mondta.

A jelentés végezetül kiemelte: csak a társaságiadó-kikerülés miatt kieső uniós adóbevételek nagyságrendje évente 50 és 70 milliárd euró között mozog. Az egyedi adózási szabályokat, vagy az adóbeszedés kifogásolható hatékonyságát is figyelembe véve a kieső adóbevételek mértéke elérheti akár a 190 milliárd eurót is. A tagállamok közötti együttműködés tehát elengedhetetlen annak biztosításához, hogy a kivetett adókat az azokra jogosult tagállamokban hiánytalanul beszedjék, állapította meg az uniós számvevőszék.

(MTI)