A korlátozások fokozatos feloldásával várhatóan a nyári hónapokban éledhet újra a szállodaipar Magyarországon, azon belül először a vidéki szálláshelyek iránt térhet vissza a kereslet a BDO Magyarország könyvvizsgáló és tanácsadó cég legfrissebb iparági elemzése szerint; az egy kiadható szobára jutó árbevétel 2019-es szintjét várhatóan csak a 2023-as szezonban érheti el az iparág.
Az MTI-nek küldött hétfői elemzésben kiemelik: a szállodaipar nyár elejére várt újbóli felfutásának fontos feltétele, hogy mind a víruskezelés és az oltási programok, mind a légiipar és szállodaipar újraindítása európai szinten is koordinált legyen.
Először a vidéki szálláshelyek iránt térhet vissza a kereslet, mivel a külföldi utazásokra vonatkozó korlátozásokat várhatóan lassabban oldják majd fel. Budapesten egy érezhető mértékű újraindulást az optimista forgatókönyvek sem tesznek kora nyárnál előbbre, itt először az egyéni szabadidős vendégszegmens, illetve az egyéni üzleti utazók kereslete térhet vissza. Ezt követhetik majd a szabadidős turistacsoportok, míg legkésőbb, várhatóan csak ősszel a rendezvényekhez kapcsolódó kereslet indulhat fokozatosan újra az elemzés szerint.
A belföldi szálláshelyeken tavaly év közepén mért belföldi keresletrobbanás jelentősen tompította a szektor visszaesését az elemzés szerint: míg januártól novemberig a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma 75 százalékkal esett vissza, a belföldi vendégek esetében ez a csökkenés jóval kisebb, 36 százalékos volt. Igaz, ennek pozitív hatásait elsősorban a vidéki szálláshelyek tudták kihasználni.
A banki finanszírozási oldal megnövekedett óvatossága miatt a 2024-ig átadni tervezett hotelek száma a vírus megjelenése után a felére csökkent, így a fővárosi szálláshely-kapacitás a következő három évben alig 2000 új hotelszobával bővül.
A június 30-án lejáró hitelmoratóriumot követően számos szálláshelynek jelentős adósság-átstrukturálásra lesz majd szüksége, ami mind az üzemeltetői, mind a banki oldalon komoly kompromisszumokat kívánhat. A hitelmoratórium lejártáig a turisztikai kereslet újbóli élénkülése enyhíthet majd a szállodák nyomasztó likviditási problémáin az elemzés szerint.
Kitértek arra, hogy a koronavírus egész Európa szállodaiparának példátlan veszteséget okozott: az STR globális szállodaipari adatszolgáltató adatai szerint az európai szállodák átlagos kihasználtsága 2020-ban alig 25 százalékos volt éves átlagban, az egy kiadható szobára jutó árbevétel (RevPar) pedig 72 százalékkal esett vissza az egy évvel korábbihoz képest. Közép- és Dél-Amerika, valamint Dél-Afrika után a 3. legnagyobb visszaesést Európa szállodapiaca szenvedte el. A kontinens szálláshelyeinek veszteségét nagyrészt az uniós határzárak okozták.
(MTI)
A 2024-es év eredményeire való visszatekintés mellett hazai trendekről, illetve a longevity turizmusról beszélt Orbán Ráhel, a BDPST Koncept alapítója.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma 2024-ben várhatóan eléri a 18 millió főt, ami Európában a leggyorsabb növekedésnek számít a szektorban.
A vendégek száma 15,1, a vendégéjszakáké 8,5 százalékkal növekedett éves alapon októberben. Az ágazatot a külföldi turisták húzták, de nőtt a belföldi forgalom is. Ezek az adatok a jövőre vonatkozóan is bizakodásra adnak okot.
Lecsap az influenza.
Bécsben hatezernél is több konferenciát rendeznek egy évben, míg hazánk fővárosában nyolcszázat sem. Mit tud Bécs, miben fejlődhet Budapest? Utánajártunk.
Ausztriában 2015 óta 87 ezer szír állampolgár kapott menedékjogot.
Megzavart egy-két fejtegetést a statisztika az ATV péntek esti műsorában.
