Fordítva kellene történnie, de a cégekben lekerült a napirendről a generációváltás a járvány hatására

2020. december 14. 12:58

A vírushelyzet kezelése háttérbe szorította a generációváltást a vállalatok vezetőségében, a megkérdezett kkv-knak csak 9 százaléka tervezett idén vezetőváltást, közölte a Budapest Bank legfrissebb reprezentatív kutatásának megállapítását.

2020. december 14. 12:58

A bank kétévente készülő felmérésében csaknem 600 magyar kis-, és közepes vállalkozás vezetőváltását és cégértékesítésének lehetőségeit összegzik.  

A 90-es években vállalkozást indító nemzedék nyugdíjas korúvá válásával a generációváltás kérdése soha nem látott súllyal nehezedik a magyar vállalkozói társadalomra, véli a bank, megjegyezve, hogy a következő 8-10 évben a hazai kkv-k több mint felét, 12 ezer vállalatot érinti közvetlenül a folyamat.

A felmérés szerint a vezetők döntő többsége csak egy családtag kezében látná biztonságban a vállalkozást, és szinte alig merült fel az értékesítés lehetősége. A bizonytalan üzleti környezetben azonban felértékelődik a bankok szerepe, mind a generációváltás, mind az értékesítés folyamatába egyre többen vonják be a pénzintézeteket, írják a közleményben.

A kutatás alapján a vállalatvezetők döntő többsége, 91 százaléka annak ellenére sem gondolkodik a staféta átadásán, hogy két év alatt 25-ről 50 százalékra nőtt közülük azoknak az aránya, akik szerint ez életkorukból fakadóan már időszerű lenne. A kkv-k harmadának vezetői már bőven elmúltak 60 évesek, a válaszadók pedig erre az időszakra, 65 és 70 év közöttire teszik az ideális életkort a vezetés átadására.

A cégvezetők kétharmada családon belül szeretné továbbadni a vezetői feladatokat, azonban még nem tudják, hogy pontosan kinek, csupán az esetek 16 százalékában jelölték már ki a végleges utódot. Csökkent a vezetők bizalmatlansága: míg két évvel ezelőtt még 29 százalékuk szerint volt különösen nehéz megtalálni a következő vezetőt, addig idén már csak 21 százalékuk mondta ugyanezt, közölte a Budapest Bank.

A járványhelyzet egyébként épphogy különösen aktuálissá tenné a cégek átadását, hiszen egyrészt az idősebb vezetők egészségügyi kockázatnak vannak kitéve, másrészt a gazdasági válsághelyzetre adható vállalati válaszok is sok esetben a fiatalabb generációtól érkezhetnek – amelyet persze akár tanácsadóként rendkívüli mértékben segíthetnének továbbra is a hátrébb lépő idősebb vezetők.

(MTI, Makronóm)

Összesen 1 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Menhetten
2020. december 14. 18:31
A számok beszélnek. Nyugdíj. A jövő évi 3 százalékos nyugdíj emeléssel is, csak a nettó bérek felét éri a nyugdíj. A Hatalom az Alaptörvény elfogadásával megszüntette a szolidáris társadalom biztosítást, a nyugdíj járulék eltörlésével a nyugdíjakat az országgyűlés, a parlamenti többség saját kénye kedve szerint alakítja. A nyugdíj GDP arányos mértéke fokozatosan csökken, 2010. évben a GDP 12.2 százaléka ment a nyugdíjasokhoz, 2019. évben 8.7 százalék, 2020. évben pedig csak 7.3 százalék. 2008. évben a világválság időszakában a nyugdíj értéke a nettó átlagkereset 69.1 százalékának felelt meg, a múlt évben 51.8 százalékának. Jól érzékelhető, hogy ha a nyugdíjak emelésekor csak az infláció emelkedését veszik számításba, a nyugdíjak reálértéke egyre alacsonyabb lesz. Az országgyűlési választásra készülő ellenzék egyetért abban, hogy a nyugdíjak kiszámításakor az infláció emelkedése mellett a reálbér növekedést is figyelembe kell venni.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!