Eladósodik a világ, de Magyarország a nagyon kevés kivétel közé tartozik: íme az ábra

Áttekintették az eladósodási folyamatokat

Az International Institute of Finance (IIF) és a Deutsche Bank Research 2020. november 18-án megjelent közös tanulmánya bemutatja az országok GDP-hez viszonyított adósságának változását: 2020 harmadik negyedévét 2019 negyedik negyedévéhez viszonyítva.

Figyelemreméltó, hogy az elemzés egyrészt az adósságot három dimenziójában vizsgálja (háztartások, nem pénzügyi vállalkozások, állam), másrészt hazánk is megjelenik abban. A legtöbb uniós országhoz képest hazánknak sikerült megakadályoznia a jelentős, fenntarthatatlan eladósodást.

Magyarország az elitklubban

Az alábbi ábra a tavaly év végi (negyedik negyedév) adósság adataihoz viszonyítva a 2020. harmadik negyedévének idejére bekövetkezett százalékos változást mutatja az ország GDP-arányos adóssága tekintetében. Nem államadósságról van itt szó, hanem az ország teljes külső adósságáról, amibe a cégek és a háztartások adatai is beletartoznak.

Látható, hogy

az adósságnövekmény jelentős része inkább vállalati hitel. Ez azért kedvező, mert a vállalati szektor hiteleiből beruházások, amiből jövőbeli termelési kapacitások, termelékenységi javulás és munkahelyek lesznek, így a hitelt le lehet dolgozni a későbbiekben. Ráadásul a hazai vállalatok körében a hitelállomány még jelentősen elmaradt a nyugati, de még a visegrádi országokhoz képest is, emiatt volt tér a hazai vállalati hitelállomány erősítésére. 

(ez azért is furcsa, mert itt az államadósságok már egyébként is az európai rekordokat döntögetik). Ez fenntarthatatlan megoldás, mert itt a három szektor közül csak az állam viseli a terheket. Ehelyett a munkavállalók, a munkaadók és az állam együttes tehermegosztásán alapulhat a sikeres válságkezelés, ahogyan az Magyarország példáján látszik.

Hazánk egyébként nagyjából annyival növelte GDP-arányos adósságát a járvány hatására, mint az e tekintetben nagyon konzervatív németek, vagy az osztrákok.

Adósságban úszik a világ

Az IIF és Deutsche Bank Research tanulmányának főbb megállapításai a következők (vizsgált időszak 2020 3. negyedév összehasonlítva az előző év 4. negyedévével):

– A globális adósság 15 trillió dollárral nőtt 2019 óta, s így 2020 harmadik negyedévében új rekordot ért el: 272 trillió dollárt.

– A koronavírus okozta gazdasági válságra adott fiskális (költségvetési) válaszok következtében várhatóan 2020-as év végére a globális adósság el fogja érni a 277 trillió dollárt.

– A pénzügyi szektoron kívüli adósság mértéke 34 százalékponttal növekedett, 194 trillió dollárról 210 trillió dollárra.

– A felemelkedő gazdaságok összes adóssága a GDP 185 százalékáról 210 százalékra növekszik.

Megfogtuk az adósságot

Magyarország tekintetében a háztartások adóssága (GDP százalékban nézve) 18,3 százalékról 20,4 százalékra nőtt, a nem pénzügyi vállalatok adóssága 64,7 százalékról 72,3 százalékra, az államadósság mértéke pedig 73,5 százalékról 75,7 százalékra emelkedett a kutatás szerint (kisebb eltérések persze az év végére lesznek még, számos elemző 80 százalék körüli idei magyar államadósságrátát vár). Tegyük hozzá, ez egy viszonylag hatékony, méltányos tehermegosztást jelent.

Az, hogy Magyarország sajátos utat járva másoknál célzottabban és hatékonyabban, segélyezés helyett a munkahelyteremtésre fókuszálva élénkítette gazdaságát, sokat segített a növekedési képesség megőrzésében is – amit más országokban az elszabaduló eladósodás fog korlátozni súlyos teherként a jövőben, kamatterhek formájában.

Az alacsony eladósodással hazánk megőrizte a relatív szakpolitikai és politikai szuverenitását is, sőt, lehetőséget teremtett arra, hogy a jövő esetleges újabb nehézségei ne „fegyvertelenül” érjék a gazdaságpolitikát. Az elmúlt évtizedben felhúzott pénzügyi védőfal tehát működött a koronajárvány sokkjával szemben is.