Szeptemberben az ipari termelés a nyers adatok szerint 2,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, munkanaphatástól megtisztítva 1,0 százalékkal csökkent. Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanappal kiigazított ipari kibocsátás 2,3 százalékkal nőtt – erősítette meg csütörtökön második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az iparon belül 97 százalékos súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 3,3 százalékkal nőtt, a bányászaté 26 százalékkal visszaesett. Az energiaipar kibocsátása 0,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
A feldolgozóipari termelés 32 százalékát adó járműgyártás 7,8 százalékkal bővült egy év alatt, közúti gépjármű gyártásának volumene 5,8, a közúti jármű alkatrészeinek gyártásáé 8,8 százalékkal nőtt. A feldolgozóiparban 14 százalékos súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártás 6,0 százalékkal emelkedett. Ezen belül az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 27, míg a kisebb súlyú elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 78 százalékkal bővült.
Az élelmiszeripar kibocsátása 2,1 százalékkal, a gyógyszeriparé – két hónap visszaesés után – 6,7 százalékkal nőtt a belföldi eladások növekedésének és a külpiaci eladások visszaesésének eredőjeként. A villamosberendezések gyártása 23,6 százalékkal emelkedett tavaly szeptemberhez képest főként a járműgyártáshoz köthető akkumulátorgyártás felfutása miatt. A gépgyártás 4,8 százalékkal csökkent az augusztusi 10,0 százalék után.
A legnagyobb visszaesést, 13,9 százalékot, a legkisebb súlyú textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártásában mért a KSH szeptemberben.
Az ipari export volumene 3,8 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A forint árfolyama az euróval szemben 8,43 százalékkal gyengült tavaly szeptember óta.
A feldolgozóipari exportértékesítés 38 százalékát képviselő járműgyártás kivitele fél év csökkenés után 8,8 százalékkal nőtt. A 18 százalékos súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 7,5 százalékkal emelkedett, az előző havi szerény, 0,9 százalék után. Az élelmiszerexport 4,4 százalékkal meghaladta a tavaly szeptemberit, a gyógyszerexport ismét csökkent 4,2 százalékkal.
Az ipar belföldi értékesítése gyakorlatilag stagnált, a feldolgozóiparé 1,3 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest. A járműipar belföldi értékesítése 6,1 százalékkal, a számítástechnikai gyártócégeké 10,6 százalékkal haladta meg a tavaly szeptemberit, a kisebb súlyú villamosberendezések iránt 46,6 százalékkal megugrott a belföldi kereslet. Az élelmiszeripar 1,2 százalékkal, a gyógyszeripar 3,6 százalékkal növelte belföldi eladásait.
A tartós fogyasztási cikkeket gyártó ágazatok 16,8 százalékkal tudták növelni belföldi eladásaikat, de a fogyasztási cikkek összes értékesítése 0,2 százalékkal elmaradt a tavaly szeptemberitől. A beruházási javak értékesítése 1,6 százalékkal nőtt.
A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 8,2 százalékkal nagyobb volt a tavaly szeptemberinél. Az új belföldi rendelések 7,0, az új exportrendelések 8,4 százalékkal emelkedtek. Az összes rendelésállomány szeptember végén 6,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, az export megrendelések 6,9 százalékkal, a belföldiek 6,6 százalékkal nőttek.
Az első három negyedévben az ipari termelés 9,2 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Az összes értékesítés 64 százalékát adó külpiaci eladások volumene 9,5 százalékkal, a belföldi értékesítésé 6,6 százalékkal kisebb volt, mint az előző év azonos időszakában.
(MTI)
Negyedéves és éves alapon is 0,7 százalékkal csökkent a hazai gazdaság teljesítménye a KSH frissen közölt adatai alapján. A Makronóm Intézet elemzője szerint az elhúzódó felpattanás egyelőre a jövő évi gazdasági kilátások kapcsán is bizonytalanságot szül, annak mértékére továbbra is a külső kereslet alakulása lesz a legnagyobb befolyással.
A 2025-ös évben is két számjegyű ütemben, várhatóan 10,5 százalékkal nőnek a bruttó keresetek – véli a Makronóm Intézet elemzője. Ehhez két dolog szükséges: a sajtóértesülések alapján 12 százalék körül várható minimálbér-emelés, valamint a gazdasági növekedés dinamizálódása a jövő év elejére.
A modern demográfia egyik legelismertebb nemzetközi szaktekintélyét pénteken érte a halál.
A nagy értékű útépítési projektek segítik a hosszú távú növekedést, bár az épületek építése éves szinten csökkent, a szerződésállomány növekedése stabil alapot biztosít a következő hónapokra – értékeli a KSH friss adatait a Makronóm Intézet elemzője.
Emlékezetes. a kormány januárban 6 százalékkal emelte meg a nyugdíjakat.
A második negyedévben a gazdasági teljesítményt a fogyasztás növekedése húzta, amely éves szinten 4,2, míg negyedéves alapon 1,1 százalékkal nőtt, ellenben a beruházások 15,4, illetve 6,7 százalékkal visszaestek – értékeli a KSH friss adatait a Makronóm Intézet elemzője. Idén 2 százalék körül bővülhet a magyar GDP, ha a külső körülmények kedvezően alakulnak.
A miniszterelnök a Facebookon gratulált.
Az esetre a Svéd Demokraták párt is reagált, nem is akárhogyan.
