Magyar bankok a válságban: együttműködés vagy konfliktus?

A bűnös bankok

Az akkori válság az Egyesült Államok ingatlanpiacáról, annak is a hitelezési területéről (jelzálogpiacáról) gyűrűzött be. A túlértékelt ingatlanok és a hozzájuk kapcsolódó tőkeáttételen alapuló (tehát a hitelt is tőkének tekintő) hitelezési rendszer buborékot hozott létre, ami az összeomlás során 90 százalék körül veszített az értékéből, magával rántva jelentős számú bankot és pénzpiaci szereplőt (emlékezetes példa a Lehman Brothers csődje).

és az akkori amerikai politikusok partnerek is voltak benne. E kockázatos döntésekből induló pénzpiaci válság pedig a teljes világgazdaság stagnálásához, majd visszaeséséhez vezetett. 

A válság 2008 októberében gyűrűzött be Magyarországra. A forint árfolyama drasztikusan esett, ami azonnali hatással volt a lakosságra a nagyarányú deviza alapú lakáshitelek miatt. Az ország külső finanszírozása gyakorlatilag lehetetlenné vált. A tőzsdei árfolyamok beszakadtak. A bankok hitelezési aktivitása jelentősen csökkent. A külföldi hitelminősítők folyamatosan rontottak az ország besorolásán, ezzel is negatív spirálba lökve az államadósság finanszírozhatóságát. Nem csoda tehát, ha néhányan államcsődöt vizionáltak. 

Csökkentette a költségvetés kiadásait, nevezetesen: visszafogta a beruházásokat, megvágta a munkából élők bérét, megemelte az adókat, megszüntette a családi kedvezményeket és az otthonteremtési támogatásokat, valamint eltörölte a 13. havi nyugdíjat.

Emellett soha nem látott mennyiségű hitelt vett fel a Nemzetközi Valutaalaptól, amivel hazánkat Brazíliával és Argentínával egy szintre züllesztette a nemzetközi gazdasági térben, olyan országokkal, amelyek folyamatosan csődveszéllyel küszködtek. 

A 2008-as világválság kirobbantója tehát a nemzetközi pénzügyi rendszer volt, és annak igen megengedő szabályozási környezete. Akkoriban nem volt túl népszerű dolog bankban dolgozni, hiszen a közvélemény haragja érthető módon elsősorban a pénzügyi szektorra irányult. 

Kormányváltás és pénzügyi-gazdasági fordulat a növekedés felé

Csökkentették a lakosság adósságterheit, a gazdaságot növekedési pályára állították, munkahelyeket teremtettek, támogatták a családokat, eltörölték a nagyarányú lakossági deviza eladósodást, sőt – a nyugati példákkal és a korábbi hazai gyakorlattal ellentétben – az adósságszolgálatban a bankoknak is ki kellett venni a részüket, hogy csak a legfontosabbakat említsük. 

E reformoknak is köszönhetően, a 2010 és 2020 közötti évtized a növekedés időszaka volt. A hazai össztermék az EU átlag felett növekedett. Az Orbán-kormány gazdaságot stimuláló eszközei működtek. Megerősödött a magyar pénzügyi rendszer,

Ennek a 10 évnek az eredményeiről oldalakat lehetne még írni. 

A magyar gazdaságot ebben az állapotában találta tavasszal a koronavírus.

A járvány pedig mindannyiunkat eddig ismeretlen kihívások és feladatok elé állított, hiszen sem a lakosság, sem a vállalatok, de még az intézmények sem voltak felkészülve azokra a változásokra, amelyeket a márciusi korlátozások életbe lépése során tapasztaltunk.

Több mint fél évvel a pandémia hazai megjelenését követően, a második hullám közepén továbbra is számos szakember foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy a vírus okozta válságból vajon milyen dinamikával fordul gazdaságunk újra az élénkülés irányába.

Abban azonban valamennyi véleményformáló egyetért, hogy a jelenlegi válság jelentősen különbözik a 2008-as gazdasági válságtól.
  
Szilárd alapokon működő bankrendszer
 
Bankárként szeretnénk kiemelni, hogy a jelenlegi válság a korábbiaktól eltérően a magyar bankrendszert is erős állapotában érte. A hazai pénzintézetekről összességében elmondható, hogy a 2008-as válságot követő új szabályozások és felügyeleti szigorítások eredményeként megfelelő likviditással, tőkeellátottsággal és stabilitással rendelkeztek és rendelkeznek. Ehhez hozzájárult, hogy

valamint hogy a jegybank számításai szerint a tulajdonosok az elmúlt évek során a megtermelt profitjuknak átlagosan 70 százalékát visszaforgatták a tőkébe, tehát megfelelő, sőt a szigorú jegybanki követelményekhez képest is túlbiztosított tőkehátteret nyújtottak a biztonságos hitelezés érdekében.

Így a bankszektor szereplői piaci céljaik és tulajdonosaik elvárásai mellett teljesítve a gazdaságban és a társadalomban betöltött szerepüket, valódi partnerként tudták segíteni lakossági és vállalati ügyfeleiket sikereik elérésében, vagy adott esetben veszteségeik minimalizálásában.
 
A válság és a válságra adott válaszok
 
Ma már tudjuk, a koronavírus hatása e tíz éves, történelmi jelentőségű gazdasági konjunktúra végét jelentette hazánkban is, a 2020 első negyedévében elért 2,2 százalékos, EU-s átlag feletti GDP növekedést követően – a járványhelyzet miatt szükségszerű leállás hatására – a harmadik negyedévben -4,8 százalékos GDP visszaesés várható.

A kormányzat, a Pénzügyminisztérium és az MNB olyan válságkezelő intézkedésekről döntött, amelyek a bankrendszer szereplőinek aktív együttműködésével nem csak jelentősen tudják minimalizálni a háztartások és a vállalatok leállásból fakadó veszteségeit, de akár hatékony eszközök arra is, hogy segítsék a korábban tapasztalt növekedési trendek elérését.

a moratórium hat hónappal történő meghosszabbítása pedig további esélyt, további százmilliárdokat jelentő mentőövet nyújt a válságra érzékenyebb társadalmi csoportok és nagyobb veszteségeket szenvedő vállalatok számára a kilábalásra.
 
A vállalatok likviditásának növelésére, hitelezésének szinten tartására új gazdaságvédelmi termékek kerültek bevezetésre kamattámogatott hitel-, tőke- és garanciaprogramok – úgy, mint az MNB Növekedési Hitelprogramja, az EXIMBANK kárenyhítő hitelei, az MFB új hitel- és tőkeprogramja vagy a KAVOSZ új Széchenyi hitelkonstrukciói – keretében, több ezer milliárd forint olcsó forrást biztosítanak. Ezek révén

Fentiek mellett további lazításként a jegybank döntött a bankszektor szigorú tőke-követelményeinek átmeneti feloldásáról, enyhítéséről, ami azt jelenti, hogy az eddigi tőketartalékok egy része is felhasználásra kerülhet a megfelelő hitelezés érdekében.

A tapasztalatok szerint a bankszektor valamennyi szereplője, felismerve és vállalva e történelmi helyzetben rendkívül jelentős szerepét a lakossági és vállalati ügyfelei gazdasági túlélésért folytatott harcában, a várható értékvesztést szem előtt tartva, mindent megtesz annak érdekében, hogy akár egyéni megoldásokkal, konstrukció-váltásokkal is enyhítse a járvány okozta károkat.

A teljes kép miatt érdemes megjegyezni, hogy a fentiek alapján a bankokra is óriási feladat hárul. Meg kell találniuk az egyensúlyt a konzervatívabb kockázatkezelési folyamatok és a gazdaságba önteni szándékozott olcsóbb forrás között, valamint a várható értékvesztés és a gazdasági eredmények maximalizálása között úgy, hogy emellett különadóval járulnak hozzá a központi költségvetésben a válság kezelésére.
 
Tanulságok
 
A koronavírus mindannyiunkat megtanított arra, hogy muszáj adaptálódnunk a váratlan helyzetekre, és nemcsak egészségügyileg, pszichológiailag, de gazdaságilag is felkészültnek kell lennünk, amely a bankszektor szereplői nélkül nem sikerülhet. 

Úgy, mint valóban elhivatott és együttműködő partnerekre, akikre lehet támaszkodni, és akik – értelemszerűen üzleti céljaik megvalósítása mellett – szolgáltatásaik révén segítenek a kormányzati célok sikeres elérésében, gazdasági biztonságunk megteremtésében vagy a mostanihoz hasonló, váratlan válsághelyzet esetén a lakossági és a vállalati veszteségek minimalizálásában.