A tulajdonszerkezet alapján éves bázison a legnagyobb, 7,9 százalékos növekedést a magánszektorban mérték szeptemberben, míg a külföldi finanszírozású vállalatoknál 7,1 százalékos, a részvénytársaságoknál 6,8 százalékos, az állami szektorban pedig 6,5 százalékos növekedést jelentettek a termelést illetően.
A kiskereskedelmi forgalom a vártnál jóval nagyobb ütemben javult szeptemberben éves összehasonlításban: 3,3 százalékkal nőtt az augusztusi 0,5 százalékos bővülés után. Ez az idei év eddigi legjobb havi eredménye, miközben elemzők csak 1,8 százalékos növekedést vártak. Az első kilenc hónapban a kiskereskedelem azonban még így is 7,2 százalékkal maradt el a tavaly azonos időszakitól.
A koronavírus-járvány által nagy mértékben sújtott vendéglátóipar forgalma éves bázison szeptemberben 2,9 százalékkal esett vissza, ami javulás az augusztusi 7,0 százalékos csökkenés után. Az első kilenc hónapban a vendéglátóipar kiskereskedelmi forgalma mindazonáltal 23,9 százalékkal esett az egy évvel korábbihoz képest.
Kína internetes kiskereskedelmi forgalma változatlanul lendületesen nő: január-szeptemberben 9,7 százalékkal bővült éves bázison. Ez a növekedés további erősödését jelzi az év első nyolc hónapjában mért 9,5 százalékos emelkedés után.
Az állóeszköz-beruházások az elemzői várakozásokat beváltva az idén első alkalommal nőttek: az év első kilenc hónapjában 0,8 százalékkal bővültek éves összevetésben. Január-augusztusban még 0,3 százalékos zsugorodást regisztráltak. A beruházások több mint felét kitevő magánberuházások 1,5 százalékkal estek vissza az év első kilenc hónapjában. Ez a visszaesés enyhülésére utal, hiszen az adat január-júliusra vetítve még 2,8 százalékos szűkülést tükrözött.
A statisztikai hivatal adatai alapján a munkanélküliségi ráta 5,4 százalékra csökkent az augusztusi 5,6 százalékról. Minthogy azonban a számítás alapját képező felmérés nem teljes körű, így ez az adat nem feltétlenül képes hű képet adni a valós helyzetről. A kínai kormányzat az idei évre azt tűzte ki célul, hogy 6 százalék körül tartja a munkanélküliségi rátát, miközben kilencmillió új, városi munkahelyet teremt. A tavalyi célkitűzés 5,5 százalék körüli munkanélküli ráta, és 11 millió új, városi munkahely létrehozása volt, utóbbit túlteljesítették, 13,5 millió új álláslehetőség megteremtésével.
(MTI, fotó: MTI)