Leesett a románok álla: senki sem számított arra, hogy ennyire jó lesz Magyarország teljesítménye

Az Eurostat adatai azonban nem hazudnak.

A 2020-2025-ös időszakra vonatkozó Nemzeti fenntartható építésgazdasági stratégia várhatóan október elejéig kerül a kormány elé, abban az ágazati szereplők igényeire reagálva nagy hangsúlyt kívánnak fektetni a képzett munkaerő biztosítására, a kiszámítható állami iparpolitikai támogatási rendszer kialakítására, az építőipari cégek technológiai fejlesztésére, mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára online konferencián kedden Budapesten.
Boros Anita, az építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkár közölte, a stratégia egyik fontos eleme az építésügyi szabályozás és intézményrendszer racionalizálása, hogy Magyarországon legyen a legkönnyebb építeni.
Ezért a minisztérium javasolja egy olyan applikáció fejlesztését, amelynek a segítségével mindenki számára elérhetővé és könnyen értelmezhetővé válnak az építőiparra vonatkozó előírások, illetve építésügyi szabványok.
Felvetődött egy mesterséges intelligencia alapú építési piactér létrehozása is, amely adatbázisként szolgál majd például a szakemberek kiválasztásánál. Fontosnak tartják egy interaktív térkép létrehozását az önkormányzatokkal együttműködve, amely pontosan megjeleníti az építési övezeteket és a beépíthetőség feltételeit.
A stratégia második pontja az építésügyi folyamat minőségi átalakítását tartja szem előtt, a cél, hogy megfizethető áron minőségi ingatlanok épüljenek, mondta az államtitkár.
Boros Anita hozzátette, az ágazat minőségi átalakításához szükség van a BIM (Building Information Modeling) épületinformációs modellezés bevezetésére, ugyanakkor a rendszer teljeskörű bevezetése előtt időt kell adni a vállalkozásoknak a felkészülésre.
Mindezek mellett fontos még a magyarországi építőipar termelékenységének tartós növelése is, amely egyúttal azt jelenti, a vállalkozások számára tervezhetővé kell tenni az állami építési megrendeléseket.
Közölte, az ágazat termelékenységének növelése érdekében a stratégiában támogatni kívánják az innovatív ötletekkel rendelkező vállalkozásokat, a magyar építőipari társaságok technológia-váltását, telephelyfejlesztését, a vállalkozások digitalizációs, robotizációs fejlesztését, illetve a munkaerő megtartását és a munkaerő-kapacitás bővítését.
Boros Anita szerint az ágazat technológiai megújulásához létre kell hozni az építőipar kutatási és tudásbázisát, ezért ennek megteremtését a stratégiában is megfogalmazták.
A Nemzeti fenntartható építésgazdasági stratégia ötödik pontja az építési alapanyagipar reformja, a tárca törekvése, hogy a legfontosabb alapanyagipari szegmensben legyen magyar termék. Ezért olyan támogatáspolitikai rendszert javasolnak, amely a magyar építőalapanyag-gyártókat és az építőalapanyag-ipari innovációk elterjedését támogatja.
Boros Anita az építőipar teljesítményéről elmondta, bár az ágazat 2018-as, 2019-es kimagasló teljesítményét a koronavírus-járvány megtörte, idén júniusban, májushoz képest szezonálisan és naptárhatással kiigazítva már 6,2 százalékkal nőtt a termelése, ami folyó áron júniusban májushoz képest 60 milliárd forinttal, 364,8 milliárd forintra emelkedett.
(MTI)