Szerbia bizonyította, hogy megbízható, stabil, a beruházók számára vonzó ország – állapította meg pénteken Siniša Mali pénzügyminiszter a Magyar Szó Online szerint. Szerbia az első negyedévben a leggyorsabban növekvő európai ország, ahol 2013-ban még 25,9 százalékos volt a munkanélküliség, hét év elteltével pedig, az év első negyedében már csak 9,7 százalékos.
Kifejtette, hogy a Szerbia 2025 elnevezésű program az ország legfontosabb terve, amely szerint a következő években 14 milliárd eurót fordítanak iskolák, autópályák, kórházak, óvodák és fiatal házaspároknak szánt lakások építésére. A tervidőszakra előirányzott végső cél a 900 eurós átlagbér és a 400 eurós átlagnyugdíj.
Mali kiemelte, hogy az ország „hihetetlen gazdasági eredményeket mutatott fel”, amit az Európai Unió is elismert: az Eurostat friss adataiból kiderül, hogy
Szerbia az első negyedévben 5 százalékos gazdasági növekedést ért el, és az ókontinens minden más országát maga mögött hagyta
(az euróövezetben 3,3 százalék volt az átlag, Horvátország teljesítménye 0,4 százalék volt), miközben akkor már javában dúlt a koronavírus-járvány. Európa 38 országából így az első negyedévben Szerbia nőtt a leggyorsabban. Érdemes megjegyezni, hogy Magyarország is rendkívül gyors, 2 százalékot elérő növekedést őrzött meg, miközben a nyugat-európai gazdaságok összeomlás-szerű visszaeést szenvedtek el.
A Nemzetközi Valutaalap a jövő évre 7,5 százalékos szerb bővülést prognosztizál, de Mali szavai szerint „mi ennél is többet szeretnénk”.
A miniszter kitért arra is, hogy 2013-ban még 25,9 százalékos volt a munkanélküliség, hét év elteltével pedig, ez év első negyedében már csak 9,7 százalékos, amihez komoly gazdasági intézkedésekre volt szükség.
„Habár a rendkívüli állapot másfél hónapig tartott, az állam három hónapra fizeti a munkások minimálbérét.
A múltban nem volt példa arra, hogy a szerb állam ilyen formában segítette volna a magánszektort. Az intézkedések gyümölcsözőek voltak, a pénz lassan visszaáramlik a költségvetésbe. Kiváló precizitással mutatja meg a helyzetet a forgalmi adó megfizettetése, ami a múlt hónap végén a vártnál magasabb arányú volt” – idézi a minisztert a Magyar Szó.
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma 2024-ben várhatóan eléri a 18 millió főt, ami Európában a leggyorsabb növekedésnek számít a szektorban.
Az újvidéki tragédiát követő tüntetések mögött a nyugati hatalmakat sejti Aleksandar Vucic szerb államfő.
Az új törvénycsomag szigorítja a családegyesítést és a civil szervezetek tengeri tevékenységét.
A GDP már nem elég a fenntarthatóság és az emberi jóllét mérésére – állítja Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés volt elnöke. Egy új magyar mutatószám, amelyet a Makronóm Intézet is jegyez, radikálisan új perspektívát hozhat a globális gazdasági és fenntarthatósági folyamatok mérésébe, mert a társadalmi egyenlőtlenségek, a természeti erőforrások és a humán tőke helyzetét is elemzi. A módszertan már az ENSZ figyelmét is felkeltette.
Dinamizálni és növekedési pályára szeretnék állítani a nemzetgazdaságot – hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter.
A robbanást követően a koszovói illetékesek azonnal terrortámadásnak minősítették az esetet.
Azzal érvelt, hogy a mostani helyzet „kényelmetlen” és „nagyon költséges” az amerikaiak számára.
Szász Emese a decemberi országos csapatbajnokságon a gyermekei előtt léphet ismét pástra.
