Májustól már javulhat az ipari termelés mutatója

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtök reggel kiadott első becslése szerint márciusban 5,6 százalékkal csökkent az ipari termelés az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A munkanaphatástól megtisztított adatok alapján

Az előző hónaphoz viszonyítva szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás márciusban 10,4 százalékkal visszaesett. Az első negyedévben 0,1 százalékkal nagyobb volt a termelés, mint az előző év azonos időszakában. Ennyi maradt az első két hónap 3,2 százalékos növekedéséből.

A 2008-2009-es válság óta nem látott mélyrepülést mutatott idén márciusban az ipari termelés állapította meg Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. A belföldi és a külföldi kereslet drasztikus visszaesése, a gyárbezárások, az ellátási láncok megszakadása együttesen

leradírozta az elmúlt nagyjából három év ipari kibocsátásnövekedését.

A termelés szintje legutóbb 2017 nyarán volt ilyen alacsony. Ez elemzők körében konszenzus volt abban, hogy komoly visszaesés várható, de ez még a legpesszimistább várakozásokat is felülmúlta.

Egyedül az élelmiszeripar mutatott gyorsuló növekedést, míg a járműgyártásban jelentős visszaesés volt. Ez nagyjából egybecseng azzal, amit Európa-szerte látni – tette hozzá.

Bár az első két hónap jó ipari teljesítménye némileg ellensúlyozza a márciusi beszakadást, az ipar első negyedéves kibocsátása elmarad az előző negyedévtől. Mindezek alapján az eddigiekkel ellentétben az ING Bank szakértője már nem számol a GDP negyedéves alapú növekedésével a január-márciusi időszakra, de

éves összevetésben így is 3,5 százalék körül alakulhat a GDP-növekedés az első negyedévben.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője szerint ugyanakkor az általa vártnál kisebb volt márciusban az ipar teljesítményének visszaesése, amely egyértelműen a koronavírushoz köthető és különösen nagy szerepe lehetett benne a járműipar leállásának. Várakozásai szerint

áprilisban az ipari teljesítmény ennél jelentősebb éves visszaesést szenved majd el,

míg májustól mérséklődik a kibocsátás csökkenésének üteme.

Márciusban a legnagyobb problémát vélhetően még az alkatrész- és alapanyagellátás akadozása okozta, a kereslet visszaesése inkább majd áprilistól lesz meghatározó.

Az első negyedévben az ipar növekedési hozzájárulása összességében semleges lehetett. Várakozásai szerint áprilisban az ipari teljesítmény ennél jelentősebb éves visszaesést szenved majd el, míg májustól ismét kisebb mértékű visszaesés látszódik majd az előző év azonos időszakához képest, azonban később nem elképzelhetetlen növekedés sem az elhalasztott fogyasztás bepótlásának köszönhetően.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője megjegyezte, hogy a koronavírus járvány miatti korlátozó intézkedések és egyes ágazatok március végi leállása miatt csökkent az ipari termelés márciusban. Az első negyedévi ipari termelés semleges lehetett a GDP éves változása szempontjából, míg közel 2 százalékkal csökkent a tavalyi utolsó negyedévhez képest, így 0,4-0,5 százalékponttal csökkenthette a GDP negyedéves változását.

Mivel a korlátozások és gyárleállások csak részben érintették a márciusi adatokat,

a járvány teljes negatív hatásai az áprilisi számokban lesznek láthatóak,

ezért még áprilisban is meredek visszaesés várható. Fokozott bizonytalanság mellett idén 5-5,5 százalék körül csökkenhet az ipari termelés, jövőre bázishatások miatt azonban érdemi, akár 8-10 százalékos növekedés is várható.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője is azzal indította kommentárját, hogy jókora csökkenést eredményezett a magyar iparban a koronavírus-járvány márciusban, de áprilisi teljesítmény még gyengébb lehet. Márciusban csak a hónap közepétől kezdték beszüntetni a termelést az egyes üzemek, áprilisban viszont már szinte az egész hónapban álltak, így a negyedik hónapban még rosszabb eredményre lehet számítani. Az áprilisi adat két számjegyű csökkenést mutathat. Ugyanakkor a legfrissebb hírek szerint

májusban már több üzem, köztük az autógyártók is fokozatosan újraindítják a termelést.

Várhatóan májustól már kedvezőbb adatok érkezhetnek az iparból – tette hozzá a K&H szakértője.

Egyelőre bizonytalan, hogy a leállás után milyen tempóban tud visszakapaszkodni az ipar a járvány előtti szintek felé. A mostani helyzet szerint az ipari termelésből részlegesen kiesik másfél hónapra jutó gyártás. Németh Dávid szerint a jelenlegi kilátások alapján kérdés, hogy az év egészében egy vagy két számjegyű lesz-e a visszaesés. Ezt viszont tompíthatják a gazdaságvédelmi intézkedések, a kedvezményes hitelprogramok, valamint a gazdaság vártnál gyorsabb talpra állása is.

Márciusban már egyértelműen látszott a krízis hatása a hazai ipari termelési adatokon – írta Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője. A visszaesésben meghatározó szerepe volt a járműgyártás negatív teljesítményének. A szektort igen jelentősen érintette az ellátási láncok sérülése és a csökkenő kereslet. A rövidebb távú kilátásokat illetően biztató jel, hogy április második felével lassan elkezdtek újranyitni az autógyárak. Ennek ellenére a kilábalás sebessége, mértéke körül továbbra is meglehetősen nagy a bizonytalanság, és az első negyedévben látott stagnálás ellenére az idei év egészében nagy valószínűséggel visszaesést mutat majd az ipar teljesítménye.

(MTI)

***

A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.