Széles körben felháborodást okozott Németországban két óriásvállalat, a sportszereket gyártó Adidas és a cipőkkel kereskedő Deichmann azon döntése, hogy a korornavírus-járvány miatt egyelőre nem fizetik ki bezárt üzleteik bérleti díját, a két céget az alkancellár is élesen bírálta egy vasárnapi lapinterjúban. Példát közben a német focicsapatok mutatnak: a legnagyobb német klubok anyagilag is segítik a másodosztályú csapatokat a válságban.
Visszaélnek a szabályokkal
A koronavírus „arra tanít, hogy az önzőség kudarchoz vezet” – fogalmazott Olaf Scholz a Bild am Sonntag című lapban közölt interjúban, kiemelve: „irritáló, amikor nagyvállalatok csak úgy bejelentik, hogy nem fizetnek bérleti díjat”.
A világjárvány az együttműködés ideje, a válságot csak közösen, összefogással és egymás iránti megértéssel lehet jól átvészelni, ezért tanácsos az egyoldalú döntések helyett egyeztetni, mondta a pénzügyminiszteri és alkancellári tisztséget betöltő politikus.
Kifejtette, hogy vannak ingatlanüzemeltetők, akik tárgyalást kezdeményeznek bérlőikkel és önként felajánlják a díjfizetés felfüggesztését, vagy beszállítók, akik meghosszabbítják a számlák kifizetésének határidejét, és vannak munkaadók is, akik az állami támogatást saját forrásaikból megfejelve küldik rövidített munkaidőre az alkalmazottakat.
Ezeket a példákat lenne érdemes követni, a világjárvány megpróbáltatásával egy nagy nemzeti erőfeszítéssel kellene megküzdeni, mondta Olaf Scholz.
Mások kevésbé diplomatikusan reagáltak. Egy szociáldemokrata parlamenti (Bundestag) képviselő, Florian Post egy Twitter-üzenetében az Adidas bojkottjára szólított fel, és az üzenethez csatolt videóban elégetett egy Adidas márkájú sporttrikót. A gyártó bojkottjára szólított fel az Európai Parlament német szociáldemokrata alelnöke, Katarina Barley is, aki ugyancsak a Twitteren azt írta:
ocsmány húzás a létfenntartási válságba kerülő bérlők megmentésére szolgáló szabály kihasználása egy olyan óriásvállalat részéről, amely csak tavaly 3,2 milliárd euró nyereségre tett szert.
Németországban a napokban vezették be, hogy a koronavírus-járvány miatt bajba került magánszemélyek és cégek áprilistól szeptemberig felfüggeszthetik, majd késedelmi kamat és egyéb költségek nélkül fizethetik meg lakásuk, üzlethelyiségeik vagy egyéb bérelt ingatlanuk albérleti díját. Azt is bevezették, hogy a díj elmaradása miatt szeptemberig nem lehet felmondani ingatlanbérleti szerződéseket. A szabályokat a járvány alakulásától függően meg lehet hosszabbítani, legkésőbb 2021 tavaszáig. A szabályozó szándéka szerint az átmeneti előírás elsősorban a lakásbérlőket segíti, bevezetését az indokolta, hogy a németek többsége, nagyjából 60 százaléka bérelt lakásban él.
A német focicsapatok szolidárisak
Kiváló példa ezzel szemben, hogy „a négy német klub, amely szerepel(t) a Bajnokok Ligája mostani kiírásában, úgy döntött, húszmillió eurós alapot hoz létre a Bundesliga első és másodosztályú csapatainak számára – jelentette be a Bayern München, a Bayer Leverkusen, a Borussia Dortmund és az RB Leipzig.”
A focicsapatok tehát rájöttek, hogy csak együtt vészelhetik át a válságot, a nagy és a kisebb szereplőknek pedig össze kell fogniuk, mert valójában a gazdasági érdek közös.
„Ezzel szeretnénk jelezni, együtt vagyunk minden Bundesliga-klubbal. Ezekben a nehéz időkben az erősebbeknek segíteniük kell a gyengébbeknek. Valamint szeretnénk megmutatni, hogy a futballban összetartunk” – mondta Karl-Heinz Rummenigge, a Bayern München labdarúgócsapatát működtető gazdasági társaság vezérigazgatója a Nemzeti Sport beszámolója szerint.
(MTI, Nemzeti Sport)
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Egyre hangosabban hallatják a hangjukat azok a szakértők, akik a mesterséges intelligenciával foglalkozó nagyvállalatok tőzsdei túlértékeltségére és a veszélyes pénzáramlásokra is felhívják a figyelmet. Vajon mi lesz ebből? Újabb dotkomlufit fújunk?
A Tisza Párt vagyonadója először az 5 milliárd feletti vagyonokat célozta, aztán már az 1 milliárd felettieket is. Ha így folytatódik, hamarosan azok is fizethetnek, akiknek semmijük sincs, csak hitelük. A történelem jól ismeri az ilyen gazdaságpolitikát. A történet vége mindig ugyanaz lett, a gazdagok elmentek, a középosztály pedig fizetett.
Mráz Ágoston Sámuel arra is felhívta a figyelmet, hogy pozitív gazdasági hatása van Magyarországra annak, ha sikerül békét, tűzszünetet vagy a konfliktust kompromisszummal lezáró tárgyalási eredményt elérni a tervezett tárgyaláson.
A gazdálkodási környezet kiszámíthatósága minden ágazatban javult.
A miniszterelnök tiszta vizet öntött a pohárba – ezért fontos a béke.
A befektetési szakember nem csak a mesemondásban erős. Több tévedése kifejezetten azt bizonyítja, hogy gazdasági téren sem lát jól a pályán.
A lengyel miniszterelnök „keserű elégtételt” érez amiatt, hogy az Oroszországról és a „rendkívül hétköznapi” Putyinról szóló, éveken át hangoztatott figyelmeztetései beigazolódtak.
