Annak ellenére, hogy lassulás figyelhető meg a megújuló energiaforrások előretörését illetően az európai országokban, az uniós tagországok közel fele elérte, vagy megközelítette a megújuló energiaforrások használatára vonatkozó, 2020-ra vállalt célkitűzéseit.
Magyarország a zöldebb uniós országok között
Magyarország, alig elmaradva az uniós átlagtól, már 2017-ben elérte a megújuló energiaforrások energiafogyasztásból való részesedésére kitűzött célját.
Az északi országok teljesítenek a téren a legjobban, a listavezető Svédországban az összes energia 54,5 százaléka megújuló energiaforrásból származik. Svédország után Finnország következik a rangsorban 41 százalékkal, amelyet Lettország követ, de ők még nem érték el a 2020-ra kitűzött céljukat 2019 első negyedévében. Meglepő módon Hollandia 7,4 százalékkal el van maradva a kitűzött céljától, a hollandokat Franciaország követi 6,7 százalékkal.
Magyarországon a megújuló energiaforrások nagy részét fűtésre és hűtésre használták, míg Spanyolországban leginkább elektromos áramot állítottak elő azokból.
A közlekedésben felhasznált megújuló energia használatában Magyarország a hetedik helyen áll, megelőzve Németországot és Dániát. A közlekedést tekintve Svédország már 2016-ban elérte a 2020-ra kitűzött EU-s célját.
Nemzetközileg viszont nem haladunk elég gyorsan
2004-ben mérték először az unióban a megújuló energiaforrások használatát, amely akkor 8,5 százalékot tett ki, de a szám 2017-re már 17,5 százalékra emelkedett. A nagy növekedés ellenére az alkalmazási arány javulása lassulni kezdett, amely fenyegeti az EU 2030-ra kitűzött célját, hogy az energiafelhasználáshoz a megújuló energiaforrások 32 százalékban járuljanak hozzá. 2005 és 2015 között évente átlagosan 5,5 százalékkal nőtt a megújuló energiaforrások aránya, 2017-ben viszont 0,3 százalékponttal csökkent a növekedés mértéke a 2005-2015-ös dinamikához képest.
Ennek főbb oka, hogy nagymértékben nőtt az általános energiafelhasználás ami azt jelenti, hogy a megújuló energiaforrások nem voltak képesek követni a kialakult keresletet. Éppen ezért az Európai Környezetvédelmi Ügynökség további befektetőket kíván bevonni, hogy növeljék az infrastrukturális beruházásokat a megújulók terén.
Megtorpantak a beruházások, de van remény
Bár 2018-ban 332 milliárd dollárt fektettek be globálisan a megújuló energiaforrások piacán, ez már 8 százalékos csökkenést jelent 2017-hez képest. 2018-ban a legnagyobb befektető Kína volt, összesen 100 milliárd dolláros 2018-as beruházással, de az előző évhez képest 53 százalékos csökkenés következett be, amely annak köszönhető, hogy Kína nagymértékben csökkentette az állami támogatásokat.
Azonban nem csak negatív változások látszanak a megújuló energiaforrások piacán. A költségek nagymértékben csökkentek, ami hatással volt a beruházásokra. Összesen 70 százalékkal csökkent globálisan a napelemek telepítési költsége az elmúlt évtizedben, a kapacitás pedig 99 gigawattról 109 gigawattra nőt 2017 és 2018 között. Egy kutatás szerint a megújuló energiaforrások költségei kisebbek lesznek 2020-ban, mint a fosszilis energia költségei, ez pedig további beruházásokra sarkallja majd a vállalkozásokat.
Az elkövetkezendő években várhatóan nőni fog az energiafelhasználás, egy kutatás szerint pedig 2050-ben az energia előállításának több, mint 50 százalékát a megújuló energiaforrások adják majd. A legnagyobb feladat globálisan az lesz, hogy kielégítsük az egyre növekvő keresletet anélkül, hogy tovább károsítanánk környezetünket.
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Noha az infláció maradt ugyanakkora szinten, rendkívül kedvező a háztartásoknak, hogy éves alapon az élelmiszerek közül többnek is mérséklődött az ára: kevesebbe kerül a liszt, a cukor, a kolbász, a tej és a margarin is!
Kihúzta a gyufát Szijjártó Péternél az ukrán elnök.
A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza kiemelte, hogy a magyar infláció szempontjából meghatározó kérdés a forintárfolyam.
A tiszások biztos csettintenek, ha látják. Horváth K. József írása.
Rég kaptunk ilyen dicséretet.
A hibrid hadviselés lényege: nem tankokkal és frontvonalakkal indul a küzdelem, hanem félelemkeltéssel, bizonytalansággal és az infrastruktúra elleni rejtett fenyegetéssel.
Valaki nem mond igazat.
A Tisza Párt szakpolitikusa a hajdúsámsoni fórumon a nyugdíjasokat „idősállománynak” nevezte.
