Parragh László: Nincs olyan adat a magyar gazdaságról, ami negatív lenne

Ez a kormány végre meghallgatja a magyar kis- és középvállalatokat

„Amióta vállalkozó vagyok, nem láttam még olyan kormányt, aki ne beszélt volna arról, hogy milyen fontosak a mikro- kis és középvállalkozások és mennyire fontos, hogy velük foglalkozzanak”, eddig azonban ezt kevés cselekvés követte Parragh László szerint.

Parragh úgy vélte, hogy ha igazán meg akarjuk ismerni ezt az óriási és sokszínű hazai vállalkozói kört, akkor meg kell őket szólítani és közelebb kell menni hozzájuk. Ezért kérdezett meg mintegy ezer vállalatot kkv-roadshow keretében személyesen az MKIK az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) április és május között.

„Tudjuk, hogy a foglalkoztatottak kétharmadát ők adják, a hozzáadott értéknek viszont az 54 százalékát képviselik, azaz ennek a körnek a hatékonysága az átlagnál lényegesen alacsonyabb és minél kisebb egy cég, ez annál inkább igaz állítás. Kevesebb a pénz kutatásfejlesztésre, informatikára, képzésre, a piacra jutáshoz, reklámra, internetkapcsolatra, külföldre utazásra” – sorolta Parragh a kisebb vállalatok problémáit.

„Elmentünk ezért egy országjáró körútra, amely keretében öt hetet felölelve, 18 területi kamarához látogattunk el, ahol ezres nagyságrendben tudtunk megkérdezni vállalkozásokat a nehézségeikről” – számolt be. 
 
Nincs rossz adat a magyar gazdaságról

A kamarai álláspont szerint ma kiszámítható gazdaságpolitika veszi körbe ezt a vállalkozói kört:

– fegyelmezett a költségvetési politika – „amihez nem szoktunk hozzá a rendszerváltást követően”;

– tartósan csökken az ország adósságrátája, beleértve a vállalkozások adósságrátáját, sőt a lakosságot is;

– foglalkoztatásbarát az adórendszerünk;

– fenntarthatónak ígérkezik a növekedésünk minden szempontból;

– fehéredik a gazdaság folyamatosan – „gondoljunk az online pénztárgépre, az EKÁER-re, az online számlázás bevezetésre és az adórendszer változásaira”;

– nagyon nagy sebességgel emelkednek a bérek;

– beindult a piaci alapú hitelezés;

– jelentősen bővül a fogyasztás valamennyi területen;

– miközben még a megtakarítások is növekednek és a foglalkoztatás is bővül – sorolta Parragh.

Nincs olyan adat a magyar gazdaságban, ami negatív lenne, a számok magukért beszélnek, mert az első negyedéves növekedés 5,3 százalékos volt. „Tegnap a csehekkel tárgyaltunk és kíváncsian kérdezgették, hogy hogyan sikerült ezt létrehozni” – árulta el az iparkamara elnöke, említve a 3,6 százalékos munkanélküliséget és a foglalkoztatottak arányának növekedését is.

„Emlékszem a szkepticizmusra, amikor 2010-ben a kormányprogram kapcsán egymillió munkahelyet ígért a kormány, amit mindenki megmosolygott, pedig időarányosan sikerült teljesíteni” – mondta.

Maradtak még kihívások

Ugyanakkor vannak kihívások a vállalkozói szektor előtt: a digitalizáció, a robotizáció, az informatika fejlődése, a termelékenység növelése, az üzleti modellek átalakulása, a generációváltás, az integrálódás a globális értékláncokba, a beszállítói láncok megfelelő kihasználása, az exportpiacra való termelés és az export aktivizálása, a pénzügyi tevékenység megerősítése, a vállalkozói kultúrának az erősítése illetve a felkészülés egy potenciális világgazdasági lassulásra, hiszen a német gazdaságban nem látunk jó híreket és a kínai-amerikai kereskedelmi vitát is látjuk – sorolta ezúttal a kihívásokat Parragh.

Hozzátette, hogy a 2019 május 10-i adatok alapján a GINOP-forrásokkal 2014 és 2020 között 2554 milliárd forintos keret állt rendelkezésre, ebből a megítélt támogatás 2517 milliárd, viszont a kifizetett összeg csak 1387 milliárd, tehát van tartalék a rendszerben, ami további támasza lehet a gazdasági növekedésnek.

Termelékenységi robbanás a magyar kis- és középvállalatoknál

„A kutatásaink kimutatták, és ezért a magyar mikro- kis- és közepes vállalkozások minden elismerést megérdemelnek, hogy 2010 és 2017 között Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben a termelékenység a kis- és középvállalkozói szektorban az egész régióban és az egész unióban” – tette hozzá György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára.

Magyarország, a V4 és az EU-28 országok méretkategóriák szerinti termelékenységének változása 2010 és 2017 között

Forrás: EU Bizottság SBA Fact Sheet 2011, 2018, adatai alapján

Nálunk ugyanis a kkv-k termelékenysége 2010 és 2017 között több, mint 30 százalékkal növekedett, míg az unió átlagában kilenc százalékkal, a V4-országokban pedig hat százalékkal nőtt. Az is figyelemre méltó, hogy a kkv-k növekedése a magyar gazdasági növekedés (a reál GDP) 2010 és 2018 közötti 23 százalékos üteménél is jelentősen gyorsabb.

György László elmondta, hogy az idén a kormány 167,5 milliárd forint támogatást biztosít a hazai kis- és középvállalkozásoknak (kkv), ebből 90,84 milliárd forintot vissza nem térítendő, 76,7 milliárd forintot visszatérítendő formában. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy a magyar cégeknél a technológiai megújulásnak ne legyen akadálya a forráshiány.

„Célunk, hogy Magyarországon legyen egy olyan erős, hazai tulajdonú vállalkozó réteg, amely otthonának érzi a hazánkat – és akik érzik, hogy fontosak Magyarország számára –, illetve akik számára érték másoknak munkát adni és érték térségünket felvirágoztatni” – tette hozzá újságírói kérdésre, miután részletesen beszámolt a magyar cégekkel folytatott fórum eredményeiről és a hazai cégek számára létrehozott számos támogatási programról.