Olcsóbban adta az áramot Magyarországnak az ukrán oligarcha, mint otthon

2019. március 15. 10:00

Rinat Ahmetov ukrán oligarcha DTEK nevű vállalatának Ukrajna csaknem 50 százalékkal többet fizetett februárban az elektromos energiáért, mint amennyiért a cégtől európai országok, köztük elsősorban Magyarország vásárolt áramot – hozta nyilvánosságra a szerdán a Nasi hrosi ukrán hírportál.

2019. március 15. 10:00
null

Az Enerhorinok ukrán állami vállalat adatai alapján a hőerőművek által előállított villamos energia átlagos értékesítési ára februárban a nagykereskedelmi piacon megawattonként 2167 hrivnya, azaz 22 975 forint volt, ami 16 százalékkal haladta meg a januári tarifát. A hírportál kiemelte, hogy ez rekord magas ár Ukrajna történelmében. Eközben februárban a magyar energiatőzsdén az elektromos energia körülbelül megawattonként 1530 hrivnyába, 16 221 forintba került, így az ukrán energiapiaci ár 45 százalékkal volt magasabb a magyar tőzsdepiacinál – fűzte hozzá a kiadvány. 

Emlékezetett arra, hogy a szénfűtéses hőerőművekkel előállított villamos energiából a DTEK a fő ellátója Ukrajnának. Az exportra szánt energiát a nyugat-ukrajnai burstini energiaszigeten lévő hőerőművek állítják elő, amelyeket lekapcsoltak az ukrán energiarendszerről, és az európai rendszerrel szinkronizáltak. Ezek az erőművek először drágán eladják az előállított villamos áramot az Enerhorinok ukrán állami vállalatnak, majd olcsóbban visszavásárolják a nagykereskedelmi piacon külföldön történő értékesítés céljára.

2018-ban a DTEK kilowattonként 1,8 hrivnyáért (19,08 forint) adta el az elektromos energiát, amit aztán 1,59 hrivnyáért (16,86 forint) vásárolt vissza. Éves szinten Ahmetov vállalatcsoportja ez alapján 1,3 milliárd hrivnya, azaz 13,78 milliárd forint állami exportdotációban részesült.
A hírportál emlékeztetett arra is, hogy a villamos energia-árképzésében 2016 tavaszától az úgynevezett Rotterdam plusz formulát alkalmazzák Ukrajnában. Ez azt jelenti, hogy a rotterdami tőzsde szén árfolyamát veszik alapul, plusz ehhez hozzáadják a szén szállítási költségét hajón Ukrajnába és onnan tovább belföldi vasúton a hőerőműig. 

A formulát a Donyec-medencei fegyveres konfliktus miatt vezették be azért, hogy a hőerőművek ne függjenek a harcok sújtotta, illetve szakadár ellenőrzésű területeken lévő szénbányáktól. A Rotterdam plusz viszont a hőerőművek tarifáinak 140 százalékos növekedését okozta, ugyanis költségeiknek 80 százalékát a fűtőanyag, vagyis a szén ára teszi ki.         

A hírportál szerint a DTEK vállalat gyakorlatilag teljesen monopolizálta az elektromos áram külföldi kivitelét, mert az egyetlen olyan társaság, amely egyaránt rendelkezik ellenőrzéssel szénbányák és olyan széntüzelésű hőerőművek fölött, amelyek exportra állítanak elő elektromos energiát.  

Az ukrán elektromos energia legfőbb importőre Magyarország, amelynek Ukrajna tavaly csaknem 3,6 milliárd kilowattóra áramot szállított. Ez a teljes ukrán kivitel 58 százaléka – fűzte hozzá az Ekonomicsna Pravda ukrán hírportál.

(MTI)

Összesen 8 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
balbako_
2019. április 03. 17:36
Ez a nagy titok!
IV. Fawkes
2019. március 22. 13:47
Importra rászorulunk (sajnos) Ukrajnára kevéssé, de évtizedek óta kötelezően veszünk át tőlük áramot, amit kapolyi cége gründolt, az orosz államadósság fejében orosz szenet szállított nyugat-ukrajnai erőművekbe (Ukrajna áramellátási szempontból két fő részre oszlik, a dél-nyugati rész kompatibilis az uniós hálózattal, így össze vagyunk kötve), de az üzlet így is veszteséges volt a magyar államnak, ennek kiegyenlítésére szolgált a villanyszámlában az úgynevezett "szénfillér". Mennyiségi értelemben meglennénk nlkülük, nem tudom pontosan, meddig élnek a régebben kötött áramszállítási szerződések, de a Kapolyi-féle barter már a múlté.
KannibálTatárÚr
2019. március 20. 07:43
Semmi különlegesség. Árvában volt a kommunisták alatt egy OFZ nevű vállalat. A vas különböző ötvözeteit állították elő. Irdatlan mennyiségű villamosenergiát fogyasztottak. Két telepükön tizenkét, egyenként 15 MW körüli kemencéjük volt. (Természetes ezek nem voltak állandóan bekapcsolva, csak ideiglenesen). Jöttek a rendszarváltók és nekik 30 %-kal drágábban adták a villamos áramot, mint külföldre. Sikerült a rendszarváltóknak térdre kényszeríteni őket és a vállalat csődbe ment. Pedig a szoci alatt nagyon gazdaságosan Nyugatra exportálták termékeik túlnyomó részét.
KannibálTatárÚr
2019. március 20. 07:42
"Eközben februárban a magyar energiatőzsdén az elektromos energia körülbelül megawattonként 1530 hrivnyába, 16 221 forintba került"... Az áramfogyasztást wattórában mérik, nem wattban. A teljesítményt mérik wattban. Egy megawattóra kerülhet 16221 ft-be.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!