Annyi máris látszik, hogy az egyetemek nem csak céljaik meghatározásában és működésükben, de kommunikációjukban is kénytelenek lesznek az „üzleti alapú megoldásokhoz” közelíteni.
A néhány éve még szinte csak a magánegyetemek problémájaként jelentkező felsőoktatási marketing és a beiskolázási (rekrutációs) tevékenység szerepe felértékelődik, új módszereket és csatornákat kell keresni ahhoz, hogy a pálya- és egyetem-választás előtti fiatalokat és szüleiket elérjék, a család szempontjából egyik legfontosabb döntés meghozatalában segíteni tudják. Méghozzá az ő sajátos kommunikációs igényeiknek megfelelően: 2005 óta nem csak a felsőoktatás működési feltételei mentek át jelentős átalakuláson, de lényeges változás történt az egyetemi oktatásba belépő korosztály vonatkozásában is – színre lépett a „Z-generáció”, az 1996 után születettek nemzedéke a maga sajátos értékeivel és problémáival, céljaival és követelményeivel, médiahasználati szokásaival és a maga az „információs korban” gyökerező „komplett világával”.
Az ő megnyerésük az egyetemi továbbtanulásról való döntés támogatásával kezdődik, amit más, esetleg vonzóbb alternatívák ellenében hoznak meg: érettségi után a célirányos szakképzés vagy az azonnali munkába állás a fiataloknak már pályakezdőként is sokszor komoly jövedelem elérését teheti lehetővé, az önköltségi alapon való egyetemi továbbtanulás pedig még éveken keresztül jelentős anyagi terheket ró a családra.
Ezzel az egyetemi diplomával elérhető magasabb jövedelem állítható szembe, mely gazdasági területen – szaktól függően – akár 25-45 százalékkal magasabb is lehet,
mint amire a középfokú végzettséggel rendelkezők számíthatnak. Ahhoz azonban, hogy egy 17-18 éves fiatal a továbbtanulást válassza, nem csak meggyőző érvek kellenek, de az azok közvetítésére alkalmas új kommunikációs módszerek és csatornák is: az alapvetően az internet, a szociális médiák közegében „élő” Z-generációt ott és úgy lehet elérni, ami számára megszokott, természetes és elfogadott. Bár az olyan közösségi hálózatok, felületek és alkalmazások, mint az Instagram, a Tumblr vagy a Snapchat használóinak száma és jelentősége egyre nő, a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a leghatékonyabb „Z-generációs” kapcsolattartási eszköz ma Magyarországon még mindig a Facebook.