A kereskedelmi háborúk az egészségtelen hiperglobalizáció tünetei.
„A hagyományos bölcsességgel szemben nem most kezdődött a háború utáni liberális rend vége. E rend felbomlása hosszú ideje vette kezdetét, a globális tőke érdektelenségével a saját dolgozói és a helyi közösségek iránt; a teljes foglalkoztatás, mint gazdaságpolitikai cél elhagyásával; a bérek és a termelékenység egymástól való elszakadásával és a vállalati, illetve politikai hatalom összefonódásával. Ebben az értelemben a kereskedelmi háborúk az egészségtelen hiperglobalizáció tünetei.
Hozzá kell tenni, hogy nem a feltörekvő gazdaságok jelentik a problémát. Kína ragaszkodását a saját gazdasági fejlődésének jogához a nyugati fővárosokban nyugtalansággal, ha nem nyílt ellenségességgel fogadták. De Kína épp ugyanabból a hagyományos tankönyvből merít, amit a mostani fejlett gazdaságok is használtak, amikor még felfelé lépkedtek a gazdasági fejlődés lépcsőfokain.”
A kínai vállalatok uniós üzleti környezetre vonatkozó minősítése az ötödik egymást követő évben romlik. A beruházók és a kereskedők elsöprő többsége szerint az EU-s piac már se nem tisztességes, se nem nyitott.
A megválasztott amerikai elnök szerint Európának kell vezető szerepet vállalnia Ukrajna védelmében és a háború lezárásában.
Az európai akkumulátorgyártás fellegvárának szánt Northvolt összeomlása kijózanító pofon volt a merész tervek szószólóinak. A történet visszatért önmagába, a világ legnagyobb gyártója, a CATL pedig máris bejelentette, hogy új beruházásba kezd – ezúttal Spanyolországban.
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
Az Oroszországot sújtó szankciók miatt az orosz repterek bezártak az európai légitársaságok előtt, így az Európa és Kína közötti légi forgalom a kínaiak kezébe került.
Kína új irányvonalat hirdetett: 2025-től radikálisabb élénkítő lépésekkel kívánja támogatni a növekedést. Bár a bejelentések rövid távon optimizmust hoztak a tőzsdékre, a szakértők óvatosságra intenek: a szavak mögötti valódi tettek és azok hatékonysága még mindig kérdéses marad.
A parlament jóváhagyta az ügyészség kérelmét, hogy fosszák meg mentelmi jogától Herbert Kicklt.
„Magyarország abban érdekelt, hogy Ukrajna egy biztonságos és kiegyensúlyozott állam legyen” – fogalmazott az államtitkár.
