Tudni kell, hogy a legtöbb ország még csak pár éve érte el a válság előtti egy főre jutó GDP szintjét. Lényeges, hogy a visszaesés alatt a termelési kapacitások nem épültek le teljesen, ezért kevesebb beruházással is újra lehetett indítani a termelést. Jó hír számunkra, hogy a visegrádi négyek növekedése nagyobb volt az átlagnál az utóbbi időben. Ez persze természetes, hiszen alacsonyabb szintről indultunk.
Mit lehet tenni az esetleges újabb visszaesés elhárítása érdekében?
A magyar gazdaság makrogazdasági fundamentumai jók, de figyelni kell arra, hogy az eladósodás mértéke is csökkenjen, mert bizalmatlanság idején az elemzők és a pénzügyi befektetők az adósságrátára figyelnek, s a 72 százalék körüli GDP-arányos magyar ráta még mindig kiugróan magas. Vannak persze jóval magasabbak is, hiszen Portugáliában ez a mutató 123 százalék, míg Olaszországban 131, Görögországban pedig 178 százalékon áll. Pontosan az ilyen tetemes államadósságok lehetnek egy potenciális válság forrása az emelkedő kamatok következtében.
Jó hír, hogy az adósságunk devizaarányát sikerült nagyon alacsony szintre letornásznunk. Az adósság úgy csökkenthető, hogy a növekedés mellett mérsékli a kormány a költségvetési hiányt. Örömteli, hogy erősödik a bankrendszerünk a kormány és a jegybank összehangolt intézkedéseinek köszönhetően.
Közben persze a gazdaságunk versenyképességét kell javítanunk, mert csak ez teremtheti meg a tartós növekedés feltételeit. Számos helyről érkeztek javaslatok ezen a téren, de itt ki kell emelni az MNB munkatársai által készített kiemelkedő versenyképességi tanulmányokat is.”