Domokos: Lehetővé vált a gazdaság fenntartható kifehérítése

Kiszámíthatóvá vált a gazdaságpolitika

A GDP mai elosztása a holnap versenyképessége – fogalmazott az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke. Mivel a magyar állam a GDP nagy részét, körülbelül felét osztja újra, ezért különösen fontos, hogy ezt milyen hatékonysággal, minőségben és milyen célok mentén használja fel. 

2014-ig a kormány válságkezelésre kényszerült és a költségvetési gazdálkodás a hitelezői diktátumok szorításában inkább hadigazdálkodásra emlékeztetett – fogalmazott Domokos László, hozzátéve, hogy ezt több évközi adópolitikai változtatás vagy szigorítás jelezte. Mindez komoly bizonytalanságot teremtett az üzleti szereplők körében – vélekedett.

Ma már a külföldi szakértők sokkal kisebb mértékben szólhatnak bele a magyar költségvetési politikába, Magyarország a 2008-as hiteleit visszafizette, 2015-től pedig a hadigazdálkodás is megszűnt – folytatta. A költségvetés egyenlegét pedig úgy kell tervezni, hogy akkor se legyen szükség évközi megszorításra, ha rosszabbul alakulnak az események, de a magyar költségvetési politika már épp így tesz amikor tartalékot képez – tette hozzá. Így Domokos szerint a költségvetési politika nem kiszámíthatatlan, nincs növekedési áldozata.

A szürkegazdaság kifehéredett, de a feketegazdaság még jelen van

Előadásában számos intézkedésre tért ki, amelyekkel sikerült elérni a közpénzügyek rendbetételét. A korhatár előtti nyugdíjazás rendkívüli társadalmi feszültséget okozott, de sikerült a 2012-es kétszáz milliárd forintos kiadást 2016-ra alig 35 milliárd forintra csökkenteni. 
Korhatár előtti nyugdíj helyett

ami a nyugdíjrendszer nyomását is csökkenti és gazdasági többletteljesítményt jelent, ami adóbevételként is megjelenik – fogalmazott.

Legalább ilyen fontosak az adóelkerülés elleni intézkedések az online pénztárgépek 2013-as debütálásától kezdve a 2015-től működő EKÁER-ig. Az áfabevételek növekedése azt jelzi, hogy a szürkegazdaság kifehéredett, bár a feketegazdaság – a legfejlettebb gazdaságokhoz hasonlóan – még mindig létezik. A gazdaságfehérítés sikeres volt, a hatékonyabb adószedésnek minden gazdasági szereplő élvezi az előnyeit. A gazdaság fehéredéséből eredő többletbevételeket a cégek és a munkaerő terheinek csökkentésére érdemes fordítani – mondta.

Az elméletileg beszedhető és a ténylegesen beszedett adó közötti különbség, az adórés Magyarországon az áfa esetében 2013-ig meghaladta a 20 százalékot, 2014-ben és 2015-ben viszont jelentősen csökkent, 2015-ben 15 százalék alá kerülve.

ráadásul e többletbevétel évente újra és újra jelentkezik a költségvetésben. Egyfajta fenntartható fehéredés történik Magyarországon​, hiszen az adószedés hatékonyságának növelése teszi lehetővé az adók további csökkentését.

Ha a magyar emberek hitelezik az államot, a pénz az országban marad

A feketegazdaság további csökkentése mellett a pénzügyi függetlenség növelése is fontos, hiszen ezzel párhuzamosan további adócsökkentésekre nyílhat lehetőség a jövőben. Törekedni kell arra, hogy hazai megtakarításokból fedezzük a hazai cégek és az állam hiteleit, hiszen ekkor a hitelek után fizetett kamat az országon belül marad – figyelmeztetett az ÁSZ elnöke.

Domokos László megítélése szerint kedvező, hogy

Míg korábban éveken át a GDP négy százalékát kitevő, ezermilliárdos kamatfizetés hagyta el az országot, ma az alacsony alapkamat és az adósságleépítés miatt e téren is sokat takarít meg az állam, e megtakarítás pedig a holnap GDP-jének forrása.

Eladósodni ugyanakkor máshogy is lehet, például rejtett módon úgy, hogy az állóeszközök értékcsökkenését nem pótolják az állami tulajdonú vállalatokban, azaz hagyják leromlani a gépek és infrastruktúra állapotát. Az ÁSZ 116 állami cég vagyongazdálkodását vizsgálva megállapította, hogy valóban alacsonyabb volt a beruházás, mint az értékcsökkenés, ezért szükség lenne fejlett portfóliómenedzsmentre.

Ne többet költsünk, hanem hatékonyabban

Az adóterhek Magyarországon a jövőben is csökkenhetnek – fogalmazta meg, utalva arra, hogy a konvergenciaprogram szerint az adó és járulékbevételek GDP-hez viszonyított aránya a 2016-os 39,2-ről 2022-re 35,5 százalékra csökkenhet. 

2013-ig alig javult az adószedés hatékonysága, de ezt követően az informatikai megoldások áttörést hoztak, 2016-ban pedig már a NAV készítette el az adóbevallások jelentős részét – emlékeztetett, kifejtve, hogy a jövő kitörési pontja a digitális technológia lesz. Ehhez az e-kormányzásban sokat kell fejlődni, elektronizálni az államigazgatást.

Nem kell azonban mindenben követni a nyugati országokat – mondta. Úgy vélte, hogy először a meglévő pénzt kell hatékonyan felhasználni, és utána kell a költés növelésén gondolkodni. Óva intette a döntéshozókat attól a voluntarista számháborútól, ami a populista érdekérvényesítés keretében zajlik a közbeszédben:

– vélekedett a szakértő.

Példaként elmondta, hogy a kutatás-fejlesztésre fordított kiadások mellett az is fontos, hogy a tudományos eredmények mennyire épülnek be a kkv-k tevékenységébe, a mennyiségi tényezők mellett tehát a minőséget is szem előtt kell tartani a költéseknél.

Az ÁSZ elnöke szerint amennyiben egy szervezet nem képes a rá bízott költségvetési forrásokat törvényesen, eredményesen és átláthatóan használni, akkor nem büntetni kell, hanem le kell állítani a finanszírozását. A közszféra akkor jó, ha a magánszférát szolgálva annak több értéket állít elő, mint amennyi erőforrást felhasznált, ami azt is jelenti, hogy az államnak piacszervező, piacépítő szerepe van (például a magánegészségügyben vagy a nyugdíj előtakarékosság terén) – zárta gondolatait a gazdaságpolitika felelősségéről Domokos László.

Ne maradjon le, kattintson a tetszikre!