A 2025-ös büdzsé az új lehetőségek, az új gazdaságpolitika és a béke költségvetése lehet Varga Mihály pénzügyminiszter szerint.
Fotó: Mandiner/Földházi Árpád
Magyarország 2025-ös központi költségvetéséről és az Állami Számvevőszék azzal kapcsolatos véleményéről vitázik szerdán az Országgyűlés.
A parlamenti honlapon olvasható napirend szerint az ülés 9 órakor kezdődik és az egyetlen napirend a jövő évi büdzsé általános vitája. A képviselők szerdán és csütörtökön összesen harminc órában vitathatják meg a törvényjavaslatot, szerdán 14 órájuk lesz álláspontjuk kifejtésére.
Varga Mihály pénzügyminiszter az előterjesztés parlamenti benyújtásakor azt mondta, a 2025-ös büdzsé az új lehetőségek, az új gazdaságpolitika és a béke költségvetése lehet.
A kormány világos célokat jelöl ki: a gazdaság visszaállítását a növekedési pályára, a bérek emelkedését, valamint azt, hogy több pénz maradjon a családoknál és a kkv-k megerősödjenek
– közölte.
A családi adókedvezményt a kormány két lépésben tervezi a kétszeresére növelni. A tervek szerint első lépcsőként, 2025. július 1-jétől egy gyermek esetében 15 ezer, két gyermek esetében 30 ezer, három vagy több eltartott esetén pedig gyermekenként 49 500 forintra emelkedik az adókedvezmény összege.
Az emelés második lépéseként, 2026. január 1-től egy gyermek esetében 20 ezer, két gyermeknél 40 ezer, három vagy több eltartott esetén pedig gyermekenként 66 ezer forintra növekszik az adókedvezmény mértéke. További részletekről ide kattintva olvashat!
Ezt is ajánljuk a témában
Orbán Viktor október elején beszélt először arról, hogy kétszeresére kell emelni a gyerekek után járó családi adókedvezményt, a mai kormányinfón megtudtuk a részleteket is.
Gulyás Gergely a Kormányinfón beszélt róla, hogy a kabinet a lakhatási válságot a következő támogatásokkal kívánja orvosolni: a jelenlegi, évi 450 ezer forintos munkáltatói támogatás megmarad, és azon felül legfeljebb havi 150 ezer forintig kedvező adózási szabályokkal albérleti vagy lakáshiteltörlesztőrészlet-támogatást utalhat a munkáltató a 35 év alatti munkavállalók részére.
Az egyik legfontosabb elem, hogy a juttatás adóterhe és minden egyéb részletszabály igazodik a SZÉP-kártyához, tehát ugyanolyan kedvezményes, mint a SZÉP-kártyára adott juttatások.
A társadalmi egyeztetésre kerülő tervezet értelmében 2025. január 1-jétől élhetnek a Vidéki Otthonfelújítási Program nyújtotta lehetőséggel az 5 ezer fő alatti településeken élő gyermekes családok, amely a magyar települések több mint 90 százalékát jelenti.
A támogatás mintegy 2900 településen lesz lehívható, és akár 400 ezer családnak teszi lehetővé lakáskörülményeik széleskörű javítását és fejlesztését.
A vissza nem térítendő támogatás mértéke legfeljebb 3 millió forint, a kormány a munkadíj és az anyagköltség 50 százalékát támogatja a felújítási munkálatok széles körénél.
A kormány konkrét gazdasági tervei között szerepel a Demján Sándor Program, melynek keretében a kis-, és középvállalkozásokat támogató kormányzati program 1410 milliárd forrást juttat majd a magyar vállalkozóknak. Orbán Viktor arról is beszélt: bevezetésre kerül a Munkáshitel Program is, amely „a fiatal, munkából élő, a szakszervezetek által is képviselt fiatalok számára nyújt segítséget a saját lábra álláshoz, jó esetben a saját lakáshoz jutásban is segítséget nyújtva”.
Ezt is ajánljuk a témában
Történelmi léptékű megállapodás született, amelyre az elmúlt 30 évben egész Európán mindössze egyszer volt példa. Tudósításunk.
Hatalmas pofont osztott ki a külföldi multinacionális vállatoknak a csúcsminiszter, de szóba kerültek a magyar nagyvállalkozók is.
A gazdaságpolitika céljait illetően három kulcsszavunk lehet a biztonságos, bevonó bővülés.
A tények makacs dolgok.
A háttérben az Állami Számvevőszék vizsgálata áll, amely súlyos szabálytalanságokat tárt fel.
Honlapján publikált jelentést az ÁSZ.
A helyi Fidesz szerint üres a város kasszája, és évek óta nem történt igazi fejlesztés a városban.
Az ellenzéki erők évek óta akcióznak a T. Házban, voltak magányos és összehangolt rendbontások, ezeket vettük sorra. Baranya Róbert írása.
„Az igazi kérdés már csak az, hogy Európa felkészül-e erre vagy sem” – mondta Andrij Szibiha.
