Csak két ország tudta felülmúlni a válság óta nem látott ütemben növekvő magyar gazdaságot

A magyar gazdaság tartósan utoljára 2006-ban növekedett 4 százalék feletti ütemben, de ekkor a növekedés a jelenlegivel szemben fenntarthatatlannak bizonyult, mivel az a gazdasági szereplők eladósodására épült (lásd cikkünket, amelyben az elmúlt évtizedek kilenc legnagyobb magyar gazdaságpolitikai sikerét gyűjtöttük össze).

Az első negyedévben a magyar bruttó hazai termék (GDP) 4,4 százalékkal, szezonálisan és naptárhatással kiigazítva 4,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) első becsléséből kedden.

A KSH publikációját követően az Eurostat is publikálta az európai növekedési adatokat a 28-ból egyelőre 20 országra vonatkozóan. Ebből kiderül, hogy az uniós GDP negyedéves alapon 0,4 százalékkal, éves alapon pedig 2,4 százalékkal nőtt az idei első negyedévben. Az eurózóna 19 országában e számok 0,4 és 2,5 százalékot tettek ki.

A húsz ország előzetes adataiból kiderül, hogy Magyarország a harmadik legnagyobb ütemben növekedett (szezonálisan igazítva az előző negyedévhez képest). Németország, az Egyesült Királyság és Románia is a lista végén találhatók. A „román növekedési csoda” fenntarthatatlanságát bizonyítja, hogy az ország gazdasága negyedéves alapon nulla százalékkal bővült. Az egyensúlytalanságokat jelzi a román infláció elszabadulása is.

A brit gazdaság 0,1 százalékos növekedést mutatott, ami a brexit kedvezőtlen hatásainak köszönhető az elemzők szerint.

Ha nem az előző negyedévhez viszonyítjuk 2018 első negyedévénének növekedését hanem az előző év azonos időszakához, akkor a kép hasonló: Magyarország a harmadik helyen áll, Csehországot, Romániát és Szlovákiát – és a nyugati gazdaságokat – is megelőzve.