Itt vannak az adatok: ennyire elégedettek az egészségüggyel a magyarok
Az iskolai osztályozásnak megfelelően értékelhetik a betegek egyebek közt az ellátás minőségét, a dolgozók hozzáállását és a tisztaságot.
Magyarországon kívül egyetlen OECD országban sem csökkent az egy főre jutó egészségügyi kiadások reálértéke 2003 és 2009 között, sőt ebben az időszakban a legtöbb országban jelentősen nőttek a kiadások. 2009 és 2016 között az országok többségében viszont már sokkal lassabban nőnek az egészségügyi költések, míg hazánkban ekkor kezdtek csak növekedésbe. A kiadások növekedésének üteme hazánkban az OECD-átlag kétszerese, Magyarország ezzel az első tíz ország között van.
Az ábra az országok teljes egy főre jutó egészségügyi kiadásának növekedését méri, amelybe beletartoznak a lakosság által elköltött források is. A kétezres évek csökkenésében a lakossági és az állami költések csökkenése egyszerre játszhatott szerepet. A második időszak növekedésében ugyanígy szerepe lehet annak, hogy nemzetközi viszonylatban hazánkban gyorsan nőnek a reálbérek, így a lakosság is többet költhet.
Forrás: OECD Health at a Glance.