A finneknek elegük van az óraátállításból

Ez lenne Európa legnagyobb baja?

Jómagam mindkét szisztémával együtt tudtam/tudok élni . A finnek és az itt kritikusan megszólalók szempontjait értem . Majd döntenek az illetékesek , de nem irigylem őket , mert sok különféle érdeket kelle/ene összehangolniuk .

Keresd fel a maffiaszekció szerinti Fidesz területi vezetőt, és mond meg neki, hogy Te állatbarát vagy, aminek okán szeretnél egy ismeretlen bikucinak kedveskedni, azzal, hogyha az anyukájára rávezetné, akkor az biztosan jól esne a bikucinak. Hogy ennek mi köze az óraátállításhoz? Egyszerű. A bikucit is zavarja ez a mesterséges összevisszaság. -:)

Valakik komolyan kiszámolták, melyik időzónában volna a legnagyobb megtakarítás: "egyértelműen akkor járnánk a legjobban, ha egész évben UTC + 4h (ez a volt moszkvai nyári idő) lenne a hivatalos idő." "A kapott eredmény azt jelenti, hogy — nyáron legalábbis mindenképp — még Moszkvánál is előrébb járnánk az időben (hacsak nem változtatnak ott is), és némileg meglepőnek, kevéssé életszerűnek tűnik. Miért is van ez így? Miért kellene ennyire más időzónában lennünk? Könnyen látható, hogy abban az esetben, amikor az ébrenléti időszak közepe (ez a feltételeink alapján 14 óra 30 perc) egybeesik a Nap delelésének (a világosság közepének) időpontjával, akkor a nappal hosszától függően vagy a teljes világosság az ébrenlét időszakára esik (rövid nappal esete), vagy a teljes ébrenlét a világosságra esik (hosszú nappal esete). Az ébrenléti időszak eltolásával, azaz az óráink átállításával egyik esetben sem javítható már a világosság kihasználtsága — így ez az állapot kétségkívül a leghatékonyabbnak mondható. Ahhoz viszont, hogy a Nap délután fél 3-kor deleljen, mintegy 2,5–3 órával kellene előreállítanunk óráinkat a közép-európai időhöz képest — ez az eredmény egybevág a táblázatból kiolvasható optimummal. (Némi meggondolással belátható, hogy akár az átaludt világosságot, az ébrenléti sötétséget, netán a kettő összegét vesszük alapul, a szélsőértékhely ugyanaz lesz – hisz ezek a mennyiségek egymással összefüggenek.) Vegyük észre azonban, hogy a nyári időszámítással megtoldott kelet-európai idő használata esetén (ami mindössze 1 órányi eltérést jelentene a jelenlegi rendszerünktől) adódó számok már nincsenek messze az abszolút optimumtól sem! Mindebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a mai társadalmunkban kialakult napirend több órával el van csúszva a „szimmetrikustól”, amely azt jelentené, hogy a Nap delelése ébrenléti időszakunkat két egyenlő részre osztja. Lényegében ez az alapvető oka annak a problémakörnek, amelyre válaszként a nyári időszámítás bevezetése, ill. az esetleges időzónaváltás lehetősége merült fel. Annak vizsgálata azonban, hogy a történelem során ez az eltolás miért és miként alakult ki, más tudományágak érdekes és izgalmas témája lehet. Persze könnyen lehet, hogy nem az óráinkat kellene átállítani, hanem inkább a napirendünkön módosítani…" https://www.csillagaszat.hu/hirek/asztroblog/a-nyari-idoszamitas-szaz-eve/