Román elnökválasztás: ehhez pszichológus kell
Tizennégy színes egyéniség indul Románia elnöki versenyében, de felmérések szerint a románok egy erős elnököt szeretnének. Román pszichológus elemezte ki őket az Adevarulon.
A barcelonaiakra vízkorlátozást vetett ki a kormányzat, bezzeg a hotelek medencéi tele vízzel. Most viszont választások jönnek.
Aszályturizmus: nyitóképünkön Sant Roma de Sau-nál annál a románs tílusú templomnál, amely normál esetben a víz alatt van. Forrás: Albert Llop / NurPhoto / NurPhoto via AFP.
A katalán fővárost régóta aszály sújtja; s most megérkeztek a turisták is – kezdi rapszodikus riportját a Politico. A kettő között van is összefüggés:
a látogatók ugyanis jóval többet fogyasztanak el a város vizéből, mint egy átlagos lakos, ami összeomlással fenyegeti Barcelona vízellátását.
Ami azért is dühíti a helyieket, mert míg a katalán önkormányzatok vízfogyasztási korlátozásokat vezettek be a február óta tartó aszályban, a turizmust nem sújtották hasonló restrikciókkal.
Bár a politikusok feltehetőleg közepesen mutatnak érdeklődést a pórnép problémái iránt, kivételes napokat élünk e téren, ugyanis május 12-én regionális választások lesznek.
A Politicónak nyilatkozó vízügyi szakértő szerint míg a barcelonaiak tudatosan és takarékosan használják a vizet, a turisták „a hulladék és a vízhasználat tekintetében úgy viselkednek, mint az itteniek 30 évvel ezelőtt”. Ugyanakkor az idegenforgalom a régió egyik fő bevételi forrása, 30 millió turistával évente, zömmel nyáron, így a politika óvatosan nyúl hozzá. E héten be is jelentették, hogy
feloldják a vízügyi korlátozásokat, az ellenzék szerint pusztán azért, hogy „megmentsék a szállodai medenceszezont”.
Nem is kicsi a különbség: a városháza szerint a helyiek napi 99 liter vizet használnak el, a barcelonaiak 153-t, a turisták 163-t (mármint a szállóvendégek).
Mindeközben az áprilisi esők ellenére a víztározók töltöttsége késő tavasszal is alig 22 százalékos, a Barcelonát ellátó stratégiai Sau-tározóé pedig alig 10. Mindez a szakértők szerint nem pusztán a klímaváltozás hatása, hanem a vízkezelésé is, a szükséges infrastrukturális beruházások halogatásáé is.
Mindenesetre február óta több mint 200 katalán településen fejenként napi 200 literre korlátozták a vízfelhasználást, beleértve a turistákat is; de látható, hogy másokat jobban sújt mindez: az állattenyésztésnél 50, az iparnál 25 százalékos csökkentést irányoztak elő.
Az ENSZ szerint fejenként napi 50-100 literre van szükség a vízhez és a higiéniához való emberi jog garantálásához.
Közben mindenféle konfliktusok terhelik a probléma megoldására tett kísérleteket, miközben a városban felhasznált víz nagy része már újrahasznosított – szennyvízből vagy sótlanított tengervízből.
12 mobil sótlanító üzemet helyeznek üzembe a barcelonai kikötőben – ez az ellenzéki szocialistáknak nem tetszik, mert a katalán kormány nem egyeztetett a várossal.
Közben a kormány és a városok, különösen Barcelona, egymásra mutogatnak, az egészet egy kaszinóépítési botrány is terheli, amely ellenzői szerint kisvárosnyi vizet fogyasztana az amúgy is szűkös készletekből.
A turizmus egyébként is egyre komolyabb problémákat okoz azzal, hogy a kiadó magánszállások miatt egyre emelkednek a lakhatás költségei is a katalán fővárosban.
Minderre pedig már lehet kampányt építeni.