Számukat több tízezerre teszik, eleik szokásait a mai napig tartják.
Nyitókép: Youtube-videó
A divany.hu arról ír, hogy magyarabnak és magyarábnak is nevezik azt az afrikai, magyar őseire a mai napig büszke népcsoportot, akik
elődeit még II. Szelim szultán telepítette a núbiai határvidékre,
hogy ott védjék a világméreteket öltött Oszmán Birodalom déli határait. Az egyiptomi és szudáni határ közelében négy falut alapítottak, Anéba, Tuska, Gatta és Ibrim településeket.
Számukat több tízezerre teszik, eleik szokásait a mai napig őrzik. Létezésük feledésbe merült, mígnem a legendás „angol beteg” Almásy László újra felfedezte őket.
Ezt is ajánljuk a témában
Az angol beteg című film magyar főhősének valódi élete lenyűgöző, interaktív albumot ihletett: tartalmában és esztétikájában is méltó ajándék kerülhet a karácsonyfák alá.
A magyarabok rendelkeznek más eredettörténettel is, írják, ami pár emberöltővel későbbre, Mária Terézia uralkodásának idejére teszi Afrikába érkezésüket. Hozzáteszik: egy részük még őrzi nemcsak magyar, de keresztény hagyományait is, miközben a későbbi költözésükre utaló monda kifejezetten arról regél, hogy iszlám vallásuk miatt keltek útra, amiért hitük miatt kiutasították őket az ország területéről.
A mai legújabb kutatások szerint nem pusztán magyarok a magyarábok ősei, hanem délszlávok is, ugyanis Szelim Egyiptomba vonulásakor nem pusztán az elrabolt magyar gyerekekből nevelt janicsárok, hanem szlávok is voltak a seregben.
Az Afrika-kutató
Almásy László fülét évszázadokkal később a Nílus egyik szigetén, Válid-Halfában magyar szavak ütötték meg:
összebarátkozott a magukat magyaráboknak nevező törzzsel, és hazatérve új expedíciót szervezett volna, hogy felderítse a további településeken élő rokonaikat. Erre azonban a második világháború kitörése miatt már nem volt lehetősége. Ekkora egyes településeket az Asszuáni-gát építése miatti áradás következtében is kellett hagyniuk, azonban jelenleg is több tízezren élnek a környéken – írják.
A magyarábokat csak jóval később, az 1980-90-es években sikerült a magyar tudósoknak ismét meglátogatniuk. A '80-as években Kákosy László egyiptológus a Nílus völgyében folytatott ásatásai során találkozott képviselőikkel. Két antropológus, Hankó Ildikó és Kiszely István mint a Kákosy-féle kutatócsapat tagjai, szintén kapcsolatba kerülhettek velük.
Átfogó, kifejezetten a magyarábokat érintő expedícióra azonban csak a rendszerváltoztatást követően, először 1993-ban kerülhetett sor.
Fodor István orientalista magyar eredetű szokásaikat, illetve közmondásaikat, mondáikat, magyar eredetű szavaikat is összegyűjtötte.
A kapcsolat az anyaország és a magyaráb törzs között az elmúlt évtizedek során egyre szorosabbá vált,
a Magyarok Világszövetsége felvette tagjai közé a törzset,
a Magyar Iszlám Közösség pedig 2006 óta támogatja megmaradásukat – írja a divany.hu.
„Kolozsváron ne beszélj magyarul!” – ordította egy román nő a vasúti pályaudvar környékén.
„Valahogy el kellett fogadni magad, hogy akkor most ki vagy. Most ukrán vagyok, vagy magyar vagyok?”
Az anyanyelv nem magától értetődő – hanem kiharcolt érték és jog.
Nem foglalkoznak Brüsszelben a magyar kisebbséggel.
Az áldozat szerint támadója „bozgornak”, azaz hazátlannak nevezte.
Érdekes felfedezésre jutott Dan Dungaciu.
Új fejezet nyílik hazánk energiabiztonságában.
Juhász Péter YouTube-műsorából indult az egész Szőlő utcai álhírbotrány.
