Még a Google-nél is jobb keresőmotort találtak – bárki hozzáférhet, internetre sincs szükség

Nyitókép: AFP/Tayfun Coskun

Új könyvem, a Mindenség algoritmus hasábjain írom: „A rendezettségre törekvő ember igyekezetének, kiemelkedő teljesítményeinek legösszetettebb kifejeződései a művészetek és a mérnöki tudományok. Ezek története nem más, mint a természetben látott rend és harmónia utánzására tett kísérletek sorozata.” Yael Helfman Cohen izraeli mérnök, a Tel-avivi Egyetem kutatója, ötgyermekes édesanya így fogalmazza meg ugyanezt: „a természet valójában mérnöki ötletek, struktúrák, anyagok és folyamatok hatalmas könyvtára”. Szerzőnk szakterülete a biomimikri – a hazánkban kevéssé ismert, ám a jövőnk szempontjából kulcsfontosságú fogalom annyit tesz, a természet megoldásainak utánzása az emberi kihívások megoldására. Cohen jelenleg egy biomimetikai kutató- és oktatóintézet felépítésén dolgozik, amely a mérnöki, biológiai és üzleti tudás egyesítésével tovább növelheti Izrael kiemelkedő technológiai képességeit. 

Bár a természet megfigyelése évezredeken át az újítások egyik legfőbb inspirációs forrása volt (elég csak Leonardo da Vinci vagy a Wright fivérek munkásságára gondolnunk), a modern ember – meglehetős dilettantizmussal – sokszor inkább a természetes és a mesterséges környezetek, életlogikák elválasztásán munkálkodik. Miért érdemes utánoznunk a természetet, és hogyan lehetséges tudatosan gyakorolni mindezt? Cohen új, Wild Ideas – How Nature Inspires Groundbreaking Innovations (vad ötletek – hogyan inspirálja a természet az áttörést hozó innovációkat) című könyve ebben segít nekünk eligazodni. 

Az élet 3,8 milliárd év alatt, amióta megjelent a bolygón, nagy teljesítményekre képes fajok sokaságát fejlesztette ki (s aztán tovább) egyszerű, általánosan előforduló anyagok felhasználásával. A természetes anyagok elképesztő kifinomultsággal (gyakran kőkemény hierarchiát alkalmazva) szervezik önmagukat a molekuláristól a nano-, mikro- és makroléptékig. Cohen szerint a biomimikri világát úgy kell elképzelnünk, akár egy internetes keresőmotort, amelynek fejlécén a Google betűi helyett a T-E-R-M-É-SZ-E-T szó szerepel. Az organikus környezetben minden kérdésre választ kaphatunk: a jégmadár ergonómiájából a nagy sebességű vas­utak, a lótuszlevél öntisztuló felületéből a nagy üvegfelületek tervezői tanulhatnak, a cápabőr szerkezetének utánzása a kórházi baktériumok el­szigetelésében segíthet. A termeszvárak a fenntartható építészethez, a sivatagi bogarak a vízgyűjtés és -tárolás technikájához adják meg a kulcsot. Minden természetes szervezet valamiféle algoritmus alapján működik, amelynek célja az „idealitás” – ha pedig megfejtjük őket, akkor közelebb kerülünk egy-egy problémánk megoldásához. Mindez különösen igaz a fenntarthatósággal összefüggő kihívásokra, hiszen a természet találékonysága egyenlő a fenntartható innovációval. 

Tudományos munkássága részeként Cohen egyedülálló adatbázist épített fel olyan biológiai modellekből, amelyek az emberi környezetet alakító technológiákban is használhatók lehetnek. Az online elérhető, FindStructure nevű rendszert minden olyan tervező, mérnök, építész vagy tudós szabadon használhatja, aki a természetben keres inspirációt a problémájára. Az adatbázisban a kihívás típusa, a vágyott megoldás célja, sőt az általunk képviselt emberi szervezet, életközösség jellege alapján is kereshetünk. Cohen üzenete, hogy ha a felesleges és fenntarthatatlan innovációk évtizedei után vissza akarunk térni az értelmes és hasznos újításokhoz, akkor ideje a természethez mint mérnökhöz fordulnunk, és mentori minőségben meghívni a tervezőasztalhoz. A biológia törvényeinek nem a megcsúfolására, hanem a megértésére van szükség a 21. században.

Yael Helfman Cohen: Wild Ideas – How Nature Inspires Groundbreaking Innovations. Szerzői kiadás, 2024

A szerző a Brain Bar Jövőfesztivál alapítója.