Arra célozni, hogy valaki mellett 39 évesen elment a világ, sértő és nevetséges
Egyvalamire nincs példa: hogy valaki a neme vagy a kora miatt legyen képtelen valaha is újat, mást csinálni.
Hány betiltott lemez került elő az asztalfiókból a rendszerváltáskor az enyémeken kívül? – tette fel a kérdést a zenész.
Földes László, azaz Hobo volt a vendége a Kontextus Youtube-csatornájának. A híres blueszenész Az utcazenész című előadását a közelmúltban mutatták be a Nemzeti Színházban, amihez kapcsolódik egy lemez is, a Hobo Rádió.
Az előadásban Hobo azzal a mítosszal próbál leszámolni,
hogy vannak azok a zenészek, énekesek, előadóművészek, akik azt állítják, hogy korábban, a rendszerváltás előtt, a diktatúra idején üldözték, betiltották, elnyomták őket.
Vagyis hogy ők valójában lázadók, ellenállók voltak. Mint Hobo fogalmaz: teszik ezt úgy , hogy esetleg a mai napig is aktív politikai szerepet vállalnak.
„Meghamisítják a múltat, lassan kiderül, hogy szinte mindenkit üldöztek, vagy jelentettek róla. Én 2019-ben kértem ki a saját rendőrségi anyagaimat. 282 oldalt kaptam, és összesen négy besúgót tudtam azonosítani, köztük van olyan neves rocksztár is – aki az egyik politikai oldalon mutatkozik –, s aki azt állítja, róla 100 oldal volt, és 14 besúgót ismert föl” – mondta az adásban Hobo.
A blueszenész azt is elárulja: nem veszi jó néven, amikor azt vetik a szemére, hogyan is lett volna lázadó, mikor édesapja – aki egy kommunista vezető volt – megvédte őt.
Engem kiátkozott az apám, egész kicsiként kerültem el otthonról. Sosem gondoltam magamról, hogy én lázadó vagyok, vagy üldözött...
Nekem megjelent hat vagy hét nagylemezem a Kádár-korszakban, ebből kettőt tiltottak be, ez nem üldözés. Akiket valóban üldöztek – például a Kexet és a Siriust – annak nem jelenhetett meg semmije” – fogalmazott.
Hobó ezek után feltette a kérdést:
vajon hány betiltott lemez került elő az asztalfiókból a rendszerváltáskor – a sajátjain kívül?
„Hol van az üldözés? Le nem csukták őket? El nem vették? Akkor mégis hogyan üldözték őket?” – jegyezte meg. Hozzátette: ezek után meg az illetők rohannak valamelyik politikai oldalhoz.
„Sokan, akik azt mondják, hogy azért nem írtak a Kádár-korszak alatt komoly dolgokat, mert nem engedték, azoknak egyrészt nem került elő azóta sem semmilyen művük, másrészt rohantak valamelyik politikai oldalhoz, és azóta sem csináltak semmit. Nekem az a szerencsém, hogy mindig fontosabbnak tartottam magamnál azt, amit csinálok” – magyarázta a zenész. Hozzátette: „Valaki, aki meg volt félemlítve, túl akarta élni a kommunizmust, aztán túl is élte, utána egyből rohan valahova, hogy védelmet, pénzt és szponzorokat találjon?”
Kapcsolódó vélemény
Hobo azzal a mítosszal próbál leszámolni, hogy vannak olyan zenészek, énekesek, akik azt állítják, hogy korábban, a rendszerváltás előtt, betiltották, elnyomták őket. Teszik ezt úgy, hogy a mai napig is aktív politikai szerepet vállalnak.
A rockzenész nem érti, hogy ezek az emberek – akiket konkrét névvel nem szeretett volna megnevezni az adásban – ahelyett, hogy dalokat írnának, miért az önigazolással törődnek, és arra fordítanak energiát, hogy évtizedeken át igazoljanak valamilyen pózt, amibe egykor belemerevedtek.
„Nem születnek művek.
Pedig erre a korra is lehet reagálni, anélkül, hogy az ember pártzászlókat lengetne”
– szögezte le Hobo.
A zenész ezután arról is beszélt, hogy Bródy Jánoséknak megjelent egy lemezük az Emberi jogok nyilatkozatával kapcsolatban, amit ő annak idején nagyon progresszív dolognak fogott fel. „Csak közben kiderült, hogy egy amerikai fegyvercsempész kommunista nőnek volt ajánlva” – magyarázta, rávilágítva a visszásságokra.
A Kontextus YouTube-csatornájának korábban Mező Gábor újságíró, a Századvég kutatója volt a vendége, aki szintén hasonló témát feszegetett. Azokról a közéleti szereplőkről beszélt a közelmúltban megjelent, A kultúra megszállása című könyve kapcsán, akik a rendszerváltás előtt és után is segítettek a baloldalnak megtartani a hatalmat. Például Koncz Zsuzsáról, a liberálisok és a baloldal szimbólumáról, ikonjáról is lehullt az igazságot takaró lepel.
Nyitókép: Kontextus képernyőfotó