Hiánypótló képregény született a magyar történelemről – szerkesztő a Mandinernek

„13 magyar hős, 3 évi munka, 26 alkotó, 1000 rajz 240 oldalon: történelmünk a legismertebb történelmiregény-írók és hazai sztár-rajzolók szemén keresztül” – olvashatjuk a Hősök tere című könyvről az internetes ismertetőben. 

Mint kiderül, a történetek a honfoglalóktól az Árpád-házi és Anjou királyainkon át egészen Kossuthig mesélnek a magyarság sorsfordító pillanatairól történészi segítséggel, a műfajokon átívelő befogadást pedig a Magyar Nemzeti Múzeum műtárgyainak képei és egy ingyenes mobiltelefonos applikáció – beépített 3D-s grafikákkal – is segíti.

Röviden összefoglalva: 

A magyar történelem és a képregény találkozása nem teljesen új műfaj, korábban is voltak kísérletek a történelem művészetbe emelésére a képregény szintjén, a Hősök tere című alkotás azonban képes volt újat hozni a korábbiakhoz képest. Németh Levente grafikus művészt, a Képes Krónikák Kiadó művészeti vezetőjét, a kötet egyik szerkesztőjét, „faggattuk” a képregény titkairól.

A művésznevén Leviként ismert szerkesztő emlékeztetett, hogy 

az ötvenes évek közepétől nem nagyon jelenhetett meg képregényként más, mint irodalmi, vagy filmes adaptáció, ezek jelentős része, pedig a magyar történelmi regényekből, Jókai, Gárdonyi, Mikszáth írásaiból készült. Ez az időszak tekinthető a magyar képregény „aranykorszakának”. 

A képek fantasztikus ereje

A képregény másodrendű, adaptációs „irodalommá” vált, nem tudott kiteljesedni, de legalább volt egy előkép, amire támaszkodhattak, amire a közönség nosztalgiával és némi hiányérzettel kapcsolódhatott – tudjuk meg. Olyan 

Levi hozzáteszi: mivel nem csak történelmi antológiáról, hanem képregény antológiáról is beszélünk ezért megpróbálták belecsempészni a már említett „aranykorszak” legnagyobb rajzolóit, Fazekast, Korcsmárost, Zórádot, és persze a legjobb mai rajzolók munkáit is. „Ami különleges még, hogy néhány történet megírásához a legismertebb, mai történelmi regényírókat, Bán Mórt, Bíró Szabolcsot, Benkő Lászlót, Trux Bélát kértük fel. Így keverednek, a régi klasszikusok, Arany, Gárdonyi, Kölcsey művei alapján készített képregények, a mai alkotók anyagaival. Szerintem nagyon izgalmas elegy lett” – mondja.

A képregényolvasás összetettebb folyamat, mint a próza befogadása

Hogy mit ad a képregény, amire más művészeti ág, vagy a tankönyvszagú ismeretterjesztés nem képes? „Amint említettem, nincs mély beágyazódása a képregénynek a hazai kultúrában. Az olvasóközönség mindig idegenkedve vette kézbe az adaptációs műfajnak tekintett képregényt, és az irodalomhoz próbálta viszonyítani, hiszen 

Ez az, ami talán túlmutat a kérdésedben felvetett ismeretterjesztésen. A képregényolvasás sokkal összetettebb folyamat, mint a próza befogadása” – fejtegeti a szerkesztő.

A Hősök tere rövid, 12-18 oldalas képregényeket tartalmaz egy-egy történelmi alakunkról, hozzá kapcsolódó történetről, eseményről. „Igyekeztünk olyan eseményeket keresni, ami vizuálisan is izgalmas lehet. Így, ha valaki fellapozza a könyvet, ami nem kicsi, hisz egy 240 oldalas albumról beszélünk, és beleolvas, vagy csak a képeket kezdi nézegetni, könnyen belekerül az adott történetbe, ott ragad és ha felkeltettük az érdeklődését, már nyert ügyünk van. Akkor talán elolvassa a történet előtt található három oldalas összefoglalót, amit Katona Csaba történész készített az adott hősről, korszakról vagy történetről. Mondhatnánk, hogy az ifjúság számára, akik manapság telefonon falják a számukra ömlesztett vizuális tartalmat, nem ez a legkézenfekvőbb, de eddig 

– magyarázza Levi.

A fiatalok az egyik legfontosabb célcsoport

Hangsúlyozza: „Amikor első történelmi képregénysorozatunkat, a Királyok és Kereszteket készítettük, a visszajelzések alapján arra kellett rájönnünk, hogy a fiatalok körében nagy igény lenne egy, a teljes magyar történelmet bemutató albumra. A végső lökést egy hasonló lengyel kiadvány adta, amely szintén képregények sorozatával mutatott be néhány számukra fontos eseményt. Ott csak képregények voltak, minimális kiegészítő szöveggel. Elkezdtük nézegetni a különböző képregény antológiákat, elsősorban az európai-frankofón területen, és találtunk sok használható ötletet, kiadványt. Végül kialakítottuk mit is szeretnénk mi.” 

Ezt követően megkeresték a számukra fontos írókat, a számukra fontos rajzolókat, és Mészáros Jánossal, a Kiadó vezetőjével összekalapálták az ehhez szükséges pénzügyi hátteret: az NKA, az MMA, a Civil Cégcsoport vagy a Magyar Nemzeti Múzeum hathatós támogatása nélkül a képregény nem jöhetett volna létre. „Mindenféle szerkesztői elv mentén 

amelyek mentén végig tudunk vágtatni a magyar történelem vérzivataros évszázadain”. 

„Rajzolókat fenyegetni, hogy bezárjuk őket egy toronyszobába étlen-szomjan”

A történelmi személyek kiválasztásáról Levi így nyilatkozik: 

így azt is tudtuk, hogy mennyi rajzolót, írót tudunk finanszírozni. Ez a történet prózai része. Tudtuk, hogy a régi nagyokat is szeretnénk beletenni, de mivel tőlük már nem kérhettünk új alkotásokat így a nulladik kilométerkő az lett, hogy a Rege a csodaszarvasról, Könyves Kálmán és az Egri csillagok biztos része lesz valahogy a kiadványnak. Azt is tudtuk, hogy az általunk felkért írók mely korszakot írják örömmel. Tudtuk ki írja majd II. Andrást, Hunyadit, vagy éppen Károly Róbertet.”

Persze, voltak nehézségek. „A Hősök tere a legnagyobb kihívás volt amit kis kiadóként felvállalhattunk. 240 oldalon bemutatni a magyar történelmet meredek vállalás. Ha ehhez még hozzáteszem, hogy 23 alkotó munkáját: írókét, rajzolókét, kell összehangolni, egységessé szerkeszteni, ehhez pénzt előteremteni, rögtön látszik, hogy mindez borzasztó nagy munka. Beilleszteni a klasszikusok anyagait, 

hogy most elférjen 10-13 oldalon, rajzolókat fenyegetni, hogy bezárjuk őket egy toronyszobába étlen-szomjan, amíg el nem készülnek… Hát nem egyszerű.”

Levi ugyanakkor elégedett, hiszen az eddigi visszajelzések, recenziók, kritikák alapján fontos mű jött létre. „Azt hiszem, ennél többet nem lehet a magunk szerény eszközeivel elérni” – így összegez.

Kis kedvcsináló: 

Nyitókép: Hősök tere