Egyedülálló képregényes vállalkozás keretében rajzolók és írók kalauzolják végig az olvasót a történelmünk fordulópontjain, a honfoglalástól Kossuth Lajosig.
„13 magyar hős, 3 évi munka, 26 alkotó, 1000 rajz 240 oldalon: történelmünk a legismertebb történelmiregény-írók és hazai sztár-rajzolók szemén keresztül” – olvashatjuk a Hősök tere című könyvről az internetes ismertetőben.
Mint kiderül, a történetek a honfoglalóktól az Árpád-házi és Anjou királyainkon át egészen Kossuthig mesélnek a magyarság sorsfordító pillanatairól történészi segítséggel, a műfajokon átívelő befogadást pedig a Magyar Nemzeti Múzeum műtárgyainak képei és egy ingyenes mobiltelefonos applikáció – beépített 3D-s grafikákkal – is segíti.
Röviden összefoglalva:
hiánypótló, érdekes, fontos és modern mű született.
A magyar történelem és a képregény találkozása nem teljesen új műfaj, korábban is voltak kísérletek a történelem művészetbe emelésére a képregény szintjén, a Hősök tere című alkotás azonban képes volt újat hozni a korábbiakhoz képest. Németh Levente grafikus művészt, a Képes Krónikák Kiadó művészeti vezetőjét, a kötet egyik szerkesztőjét, „faggattuk” a képregény titkairól.
A művésznevén Leviként ismert szerkesztő emlékeztetett, hogy
a történelmi képregényeknek komoly hagyománya van hazánkban:
az ötvenes évek közepétől nem nagyon jelenhetett meg képregényként más, mint irodalmi, vagy filmes adaptáció, ezek jelentős része, pedig a magyar történelmi regényekből, Jókai, Gárdonyi, Mikszáth írásaiból készült. Ez az időszak tekinthető a magyar képregény „aranykorszakának”.
A képek fantasztikus ereje
A képregény másodrendű, adaptációs „irodalommá” vált, nem tudott kiteljesedni, de legalább volt egy előkép, amire támaszkodhattak, amire a közönség nosztalgiával és némi hiányérzettel kapcsolódhatott – tudjuk meg. Olyan
magyar képregényalbum azonban még soha nem jelent meg, amely „fel-felvillantva a magyar történelem korszakait, megpróbálná a képek fantasztikus erejével bemutatni az elmúlt ezer évünket.”
Levi hozzáteszi: mivel nem csak történelmi antológiáról, hanem képregény antológiáról is beszélünk ezért megpróbálták belecsempészni a már említett „aranykorszak” legnagyobb rajzolóit, Fazekast, Korcsmárost, Zórádot, és persze a legjobb mai rajzolók munkáit is. „Ami különleges még, hogy néhány történet megírásához a legismertebb, mai történelmi regényírókat, Bán Mórt, Bíró Szabolcsot, Benkő Lászlót, Trux Bélát kértük fel. Így keverednek, a régi klasszikusok, Arany, Gárdonyi, Kölcsey művei alapján készített képregények, a mai alkotók anyagaival. Szerintem nagyon izgalmas elegy lett” – mondja.
A képregényolvasás összetettebb folyamat, mint a próza befogadása
Hogy mit ad a képregény, amire más művészeti ág, vagy a tankönyvszagú ismeretterjesztés nem képes? „Amint említettem, nincs mély beágyazódása a képregénynek a hazai kultúrában. Az olvasóközönség mindig idegenkedve vette kézbe az adaptációs műfajnak tekintett képregényt, és az irodalomhoz próbálta viszonyítani, hiszen
a magyar kultúra irodalomközpontú. Elsikkad a vizuális tartalom, a látvány ereje.
Ez az, ami talán túlmutat a kérdésedben felvetett ismeretterjesztésen. A képregényolvasás sokkal összetettebb folyamat, mint a próza befogadása” – fejtegeti a szerkesztő.
A Hősök tere rövid, 12-18 oldalas képregényeket tartalmaz egy-egy történelmi alakunkról, hozzá kapcsolódó történetről, eseményről. „Igyekeztünk olyan eseményeket keresni, ami vizuálisan is izgalmas lehet. Így, ha valaki fellapozza a könyvet, ami nem kicsi, hisz egy 240 oldalas albumról beszélünk, és beleolvas, vagy csak a képeket kezdi nézegetni, könnyen belekerül az adott történetbe, ott ragad és ha felkeltettük az érdeklődését, már nyert ügyünk van. Akkor talán elolvassa a történet előtt található három oldalas összefoglalót, amit Katona Csaba történész készített az adott hősről, korszakról vagy történetről. Mondhatnánk, hogy az ifjúság számára, akik manapság telefonon falják a számukra ömlesztett vizuális tartalmat, nem ez a legkézenfekvőbb, de eddig
bárkivel beszéltem, kortól, nemtől függetlenül, mindenki azt mondta, hogy miután belelapozott, nehéz volt letenni”
– magyarázza Levi.
A fiatalok az egyik legfontosabb célcsoport
Hangsúlyozza: „Amikor első történelmi képregénysorozatunkat, a Királyok és Kereszteket készítettük, a visszajelzések alapján arra kellett rájönnünk, hogy a fiatalok körében nagy igény lenne egy, a teljes magyar történelmet bemutató albumra. A végső lökést egy hasonló lengyel kiadvány adta, amely szintén képregények sorozatával mutatott be néhány számukra fontos eseményt. Ott csak képregények voltak, minimális kiegészítő szöveggel. Elkezdtük nézegetni a különböző képregény antológiákat, elsősorban az európai-frankofón területen, és találtunk sok használható ötletet, kiadványt. Végül kialakítottuk mit is szeretnénk mi.”
Ezt követően megkeresték a számukra fontos írókat, a számukra fontos rajzolókat, és Mészáros Jánossal, a Kiadó vezetőjével összekalapálták az ehhez szükséges pénzügyi hátteret: az NKA, az MMA, a Civil Cégcsoport vagy a Magyar Nemzeti Múzeum hathatós támogatása nélkül a képregény nem jöhetett volna létre. „Mindenféle szerkesztői elv mentén
kiválasztottunk tizenhárom történetet, korszakot,
amelyek mentén végig tudunk vágtatni a magyar történelem vérzivataros évszázadain”.
„Rajzolókat fenyegetni, hogy bezárjuk őket egy toronyszobába étlen-szomjan”
A történelmi személyek kiválasztásáról Levi így nyilatkozik:
„Sajnos kompromisszumokat kellett kötnünk. Tudtuk, hogy mennyi költségkeretünk van a könyvre,
így azt is tudtuk, hogy mennyi rajzolót, írót tudunk finanszírozni. Ez a történet prózai része. Tudtuk, hogy a régi nagyokat is szeretnénk beletenni, de mivel tőlük már nem kérhettünk új alkotásokat így a nulladik kilométerkő az lett, hogy a Rege a csodaszarvasról, Könyves Kálmán és az Egri csillagok biztos része lesz valahogy a kiadványnak. Azt is tudtuk, hogy az általunk felkért írók mely korszakot írják örömmel. Tudtuk ki írja majd II. Andrást, Hunyadit, vagy éppen Károly Róbertet.”
Persze, voltak nehézségek. „A Hősök tere a legnagyobb kihívás volt amit kis kiadóként felvállalhattunk. 240 oldalon bemutatni a magyar történelmet meredek vállalás. Ha ehhez még hozzáteszem, hogy 23 alkotó munkáját: írókét, rajzolókét, kell összehangolni, egységessé szerkeszteni, ehhez pénzt előteremteni, rögtön látszik, hogy mindez borzasztó nagy munka. Beilleszteni a klasszikusok anyagait,
olyan regényírókat instruálni, akik 400-800 oldalas könyvekben mesélik el a történeteiket,
hogy most elférjen 10-13 oldalon, rajzolókat fenyegetni, hogy bezárjuk őket egy toronyszobába étlen-szomjan, amíg el nem készülnek… Hát nem egyszerű.”
Levi ugyanakkor elégedett, hiszen az eddigi visszajelzések, recenziók, kritikák alapján fontos mű jött létre. „Azt hiszem, ennél többet nem lehet a magunk szerény eszközeivel elérni” – így összegez.
Kis kedvcsináló:
Nyitókép: Hősök tere
A rajongók állítólag Reeves-t szeretnék látni az új Martin Scorsese-filmben, pedig a John Wickből és saját képregényéből kiindulva a színész inkább életet vesz el, mintsem ad.
Stephen King esetében legalábbis mindenképp, még ha nem is teljes mértékben. Ezúttal ráadásul nemcsak egy új Joe Hill-képregény jelent meg, de egyéb köteteivel is újrázhatunk.
Bár magyarul szólalnak meg, így bárki megérti mondandójukat, kizárólag nemi erőszakkal és agresszióval képesek maguknak figyelmet szerezni.
A nemrég Budapesten járt zenész életét és gondolatait, érzelemvilágát és múltját feldolgozó képregény már magyarul is olvasható. A komoly terjedelem mögött pedig Nick Cave mély érzelmei bújnak meg.
Toto meg a Marvelnél ugatja az egereket, miközben Óz bármit bekamuzik, hogy megtartsa hatalmát, és bár a macskákat is szeretjük, Alita hazai megjelenése a nagyobb durranás.
Sőt, nemcsak, hogy egy amerikai ikon partnere, de még a magyar történelem jeles pillanatait is hajlamos belecsempészni a munkáiba.
Ez ki is verte a biztosítékot, tízezernyi tüntető sereglett a csúcstalálkozó helyszínére, Biden pedig megint bakizott.
Magyar Péter feltűnése előtt még nem látott arra példát, hogy bárki politikai tőkét kovácsoljon magánéleti válságából.
