Készházak, típusházak és a többiek: lehet takarékosan is építkezni!

Írta: Móré Levente

„Az építészet, mint általában a kultúra, folyamatos átalakuláson megy keresztül. (…) Egyre bonyolódó épületszerkezeti bravúrokra van szükség, hogy meg tudjunk felelni az esztétika által dominált formai elvárásoknak. Ma a világ összproduktumának 50 százaléka az építőiparból ered. Döbbenetes energia- és anyagpazarlással, ész nélkül építünk. Az egyedi épület azért hatalmas luxus, mert minden egyes ház prototípus, a modern lakóparkok és sok száz lakásos tömbházak pedig nem sokban különböznek a hatvanas–hetvenes évekbeli lakótelep-koncepcióktól. Hagyjunk meg annyit a természetből, amennyit csak lehet, építsünk akkorát, amekkorára feltétlen szükségünk van!” Ifj. Benczúr László építész gondolatai jól összefoglalják az építőipar kihívásait és problémáit a mai korszakban, amikor a fenntarthatóság és takarékosság – joggal – az érdeklődés és az igények középpontjába kerülnek.

„Az épített környezet minősége közügy” – írta Cságoly Ferenc a hasznosság fogalmát tárgyaló könyvében. Valóban rég esett annyi szó a magyar lakáshelyzetről, mint az utóbbi egy-két évben, ami a materiális kérdésektől – az építőanyagok és szakmunkásbérek intenzív drágulásától – az építészet elméleti alapvetéseiig – az illeszkedés és a kortársság mibenlétének kérdése – számos gondolatkört mozgat. Talán nem véletlen, hogy e sok összetevős kérdéskör alapjának a mindenkori fiatalság önálló ingatlanhoz jutását tekinthetjük. Mit tehet egy fiatal házaspár vagy kisgyermekes család,

Az átlagos fővárosi négyzetméterár a Költözzbe.hu adatai szerint 818 ezer forint, míg a 2021-es nettó átlagkereset 2021 januárjában 273.300 forint volt a KSH statisztikája alapján. Világosan látszik ebből, hogy a kedvező hitelek és állami ösztönzők mellett (amikre hatalmas szükség volt és a kormány méltán tarthatja számon sikerprogramjai között a családtámogatási rendszer átalakítását) sem juthat egy átlagos magyar család a fővárosban és vonzáskörzetében önerőből, családi vagy egyéb segítség nélkül, rövid, belátható idő alatt ingatlanhoz. 

A munkalehetőséget nyújtó városokban megugró ingatlanárak ezért sok ezer honfitársunkat indították el az agglomeráció települései felé az elmúlt húsz évben, ami azonban az infrastrukturális hálózatok olyan mértékű túlterhelését eredményezte, amilyenre hazánkban talán még sosem volt példa. Kistelepüléseink megmentése tehát a természetes folyamatok támogatásán és az infrastruktúra jelentős fejlesztésén múlik (elég, ha a korábban megszűnt vasútvonalak körüli viták jutnak az eszünkbe). A falvak gyors elérésének egyik nagy előnye, hogy jelentősen olcsóbban juthatnak az erre fogékonyak zöldövezeti telkekhez, az erre való építkezéshez a falusi CSOK pedig valódi segítséget jelenthet, ha ügyesen választjuk meg az építési technológiát. Érdemes tájékozódni, mert a globális felmelegedés és a koronavírus-járvány miatti gazdasági válság

ezek alkalmazása pedig nem csak környezeti, de gazdaság haszonnal is járhat.

Glasgow-ban épp a napokban bólogattak a világ vezetői egymás felszólalásaira: tenni kellene végre valamit a felmelegedés megállításáért; a globális problémák megoldásához azonban elsősorban lokális változtatásokra, valamint a vásárlói igények átállítására van szükség. A közlekedés problémáiról hallunk a legtöbbet, miközben az épített környezet felel a globális karbonemisszió közel 40 százalékáért, amelynek mintegy negyede a beépített építőanyagokból és építkezési folyamatokból (például szállításból) származó kibocsátás.

Általános jelzőszámként kezelhetjük, hogy az alternatív technológiával való építkezés a hagyományos házépítés környezeti terhelését 90 százalékkal (!) csökkenti, miközben a kisebb szakemberigény és a gyorsabb építkezés miatt egy új utakon járó építkezés jelentősen olcsóbb egy hagyományos téglaháznál (nagyjából 30 százalékot lehet spórolni a teljes építési költségen). Ezek a közelítő értékek persze változhatnak és kiemelten fontos hozzátenni, hogy minden esetben körültekintően tájékozódjunk a választott technológia előnyeiről és hátrányairól. Az alábbiakban a különböző fogalmak és technológiák közötti eligazodásban próbálunk némi segítséget nyújtani.

Alapvetések

A könnyű- vagy előregyártott szerkezetes házakat

minden esetben – még típusterv vásárlásánál is – szükség van egy építészre, aki a specifikus környezeti viszonyokhoz adaptálja a tervet. A legtöbb cég rendelkezik saját építésszel, de attól sem szoktak elzárkózni, hogy egy általunk választott, külsős tervezővel működjenek együtt.

Lehetnek persze különbségek, de alapvetően nem a választott technológia, hanem az előregyártás teszi az új módszerekkel épült házakat olcsóbbá a hagyományosaknál, így leginkább az döntsön közöttük, az egyéni igényeinknek mi felel meg leginkább (egyeseknél belmagassági megkötés, másoknál a telekviszonyokhoz való igazíthatóság jelenthet korlátot, és így tovább).

Az összes új technológia tervezett avulási ideje több évtized, így attól nem kell tartanunk, hogy a frissen épített könnyűszerkezetes házunk összedőlne, mire a gyermekeink felnőnek. Ehhez szorosan kapcsolódik, hogy általában az új technológiával épült házak átalakítása sokkal egyszerűbb és olcsóbb a hagyományos téglaépületeknél.

Könnyűszerkezetes készházak

A legelső tévhit, hogy minden fogalom ugyanazt az épülettípust jelöli (sajnos akadnak még olyan forgalmazó cégek, ahol az egyes fogalmak keverednek). Könnyűszerkezetesnek azt az építményt nevezzük, amely 300 kg/m2 súly alatti szerkezetből áll, tehát nem feltétlenül készház az, ami könnyűszerkezetes. A készház elnevezés legtalálóbb megfogalmazása talán a „ház a gyárból”. 

Ezekben rendszerint a falak már az elektromos, valamint gépészeti előkészítést is tartalmazzák és (gyakran már vakoltan, ablakokkal ellátva) komplex elemekként szállítják a „házgyárból” az építkezésre. Az ezekre kerülő tetőt és födémszerkezetet szintén a gyártóhelyen állítják elő.

Egy mai könnyűszerkezetes ház 30 centiméteres falvastagság esetén (nagyjából ez a külső, homlokzati falak átlagos vastagsága) összehasonlítva egy modern téglafallal több mint 200 százalékkal jobban szigetel, ezáltal a fenntartási költségek lényegesen alacsonyabbak, hiszen kisebb a hővesztesége is. Egy téglaháznál jóval egyszerűbb az átépítése, bővítése, a belső falak pedig gyorsan áthelyezhetők. Legnagyobb hátrányukként a hőtárolás hiánya emelhető ki: míg egy téglafal lassan melegszik át, utána azonban tartja, lassan engedi ki a felvett hőt, egy könnyűszerkezetes ház egyszerűen mintegy zsilipet képez a külső és a belső hőmérséklet között.

Szokásos építőelemeit szendvicspanelnek nevezzük, mivel ezek gyakran 8-9 rétegből összeálló táblák, amelyek tartószerkezete készülhet fából vagy acélból is. A szendvicspanel külön típusa az ún. SIP (Structural Insulated Panels System). Ezek általában két ragasztott-préselt fából készült OSB-lap közé helyezett hőszigetelő anyagból (jellemzően eps hőszigetelő lap) állnak.

hőszigetelésben tehát nem tud többet a hagyományosnak tekinthető szerkezeteknél (mindkettő kiváló), előnye viszont, hogy azoknál merevebb.

Típusházak

Típusház bármely (akár hagyományos téglafalazattal készült) építési technológiával tervezett épület lehet. Gyakorlatilag egy katalógusból választjuk ki új otthonunkat, amit egy építész a telkünkhöz igazít. Ezzel jelentősen rövidíthető a tervezési folyamat, ugyanakkor előnyei a készházaknál jönnek ki leginkább, itt ugyanis az elemek sokszor akár előregyártásban is készülhetnek, amivel jelentős építési időt takaríthatunk meg. Ezekhez is érdemes böngészni az utóbbi idők legnagyobb tervezési vállalkozásaként létrejött és a régi idők Típustervező Intézetének (TTI) munkásságát újra köztudatba emelő Nemzeti Mintaterv Katalógust.

Konténerházak

A szabványméretű konténerek nagymértékben megkönnyítették az áruszállítást a világban, moduláris jellegük miatt könnyen egymásra pakolhatók, egyszerűen elhelyezhetők például egy teherhajón vagy vonaton – nem túlzás azt állítani, hogy a konténerek forradalmasították a távolsági áruszállítást. E konténerek speciális, a sós víznek is ellenálló rozsdamentes acélból készülnek (hiszen az tengeri viharokat és a folyamatos párát is ki kell bírniuk), azonban gyakran sérülnek, deformálódnak – gyorsan elhasználódnak, a használt konténer pedig óriási mennyiségű ipari hulladékot jelent – ezért találták ki már évtizedekkel ezelőtt a lakásként való hasznosításukat. 

E házak neve bár elrettentő lehet és sokakban – joggal – ennek hallatán az építkezéseken, nagyrendezvényeken megismert műanyag nyílászárós, primitív konténer-irodák és mosdók képe sejlik fel, a lakóházakhoz használt konténerek nem teljesen azonosak ezekkel. A nagyméretű, tengeri szállításra használt konténerből készült lakások belmagassága a szigetelések és burkolatok felhelyezése után is eléri a 260cm-t, ami egy ma épülő, átlagos újépítésű lakás belmagasságának felel meg. 

ami az alapanyagukból önhordó szerkezetükből fakad – vagyis ideális építőanyag. Vasbeton alapot is könnyebb (tehát olcsóbb) készíteni hozzá egy hagyományos, de még egy szendvicspaneles háznál is; a házunk pedig a konténerek számától, egymásra helyezésétől függően szabadon alakítható lesz. A konténer falait kívül-belül szigetelni szokták a konténerházakra szakosodott cégek, majd egy belső gipszkarton burkolattal, kívülről pedig igény szerint vakolattal vagy merev homlokzatburkolattal szokás ellátni. A legtöbb konténerház passzívház, hiszen egy zárt doboz szigetelését egyszerűbb a szigorú szabályozásoknak megfelelően tervezni. Nagy előnye még, hogy hatalmas nyílászárókat helyezhetünk el rajtuk, ami szintén merev szerkezetnek köszönhető; hátránya ugyanakkor, hogy a konténerek magassága jobban köti a tervezők kezét egy hagyományos építésnél.

Nyomtatott ház

Modulházak

A modulrendszerű építkezés valahol félúton található a készházak és a hagyományos házépítés között. Modulház épülhet könnyűszerkezetesként, ilyenkor a fa- illetve fémvázat a helyszínen készítik el, erre kerülnek az előregyártott szendvicspanelek. Van persze olyan épület is, ami nem könnyűszerkezetes ugyan, de előregyártott elemekből, egyszerűen felépíthető – ezeket gyorsháznak nevezzük. Bizonyos betongyártó cégek forgalmaznak kész falazóelemeket, amelyekkel egy ilyen ház könnyen felépíthető, de ilyenek a ma már kevésbé jól csengő, a maguk korában azonban úttörőnek számító panelházak is.

Egy legújabb keletű kezdeményezés nem egyszerűen könnyűszerkezetes házban gondolkodik, de az építőanyagok alapvető méreteit is figyelembe veszi a tervezésnél,

miközben az épület gyorsabban elkészül, hiszen nem kell mindent méretre vágni az egymáshoz illesztésnél. 

3D nyomtatott házak

Épületek 3D nyomtatása még új módszer, de már Magyarországon is találni céget, aki foglalkozik ilyen épületek kivitelezésével. A 3D nyomtatók régóta alkalmasak lettek volna a feladatra, a hagyományos beton szilárdsági tényezői azonban pár évvel ezelőttig nem tették lehetővé, hogy ilyen épület születhessen. Az áttörést a geopolimer beton feltalálása jelentette, amelynek gyártása ipari méretben csupán 2012-ben kezdődött és összetétele az ókori beton vizsgálatának eredményeként, annak továbbfejlesztésével született. Különlegessége, hogy a kiindulási anyagok és az előállítási paraméterek függvényében egészen extrém tulajdonságokkal is felruházható (akár elviselhet bizonyos mértékű hajlítást, esetleg hihetetlenül könnyű lehet).

A 3D nyomtatónak két alaptípusa van: az egyik egy háromtengelyű kereten mozgó nyomtatófej (ebben ismerhetünk rá minden eddigi térbeli nyomtatóra), aminek hátránya, hogy bizonyos méretnél nagyobb épület nem készíthető vele (általában tízméteres oldalú kocka a határ). A másik módszer szerint

amelynek térbeli korlátja minimális (persze magassági korlátot jelent a kar, amellyel a betont adagolja), ugyanakkor előrelátó tervezést igényel, mert egy kisebb helyiségekből nehézséget okozhat, hogy a kijuttatása. Egy robot átlagosan napi 150 m2 falfelületet képes elkészíteni 5 mm-es pontossággal, vagyis egy hagyományos családi ház pár nap alatt elkészíthető. A nyomtatott házszerkezetek amellett, hogy a passzívházakra vonatkozó előírásokat is teljesítik, statikailag túlteljesítik a födémbeton teherbírását, de rendkívül magas a földrengés elleni védelmük is.

A kiváló hőszigetelés mellett tehát e technológia jelentős tűzállóságot, a szendvicspanelnél hiányolt nagy hőtároló tömeget és rendkívül gyors kivitelezési időt kínál. Ma pedig már biológiailag lebomló anyagból is nyomtathatunk, de a csak részben újrahasznosított geocementtel való nyomtatás is 90%-kal képes csökkenteni a hagyományos építőanyagok előállításához szükséges CO2-kibocsátást.

Mobilházak

Végül egy speciális épülettípusról kell szót ejtenünk. A mobilházak nem lakókocsik, a szó klasszikus értelmében vett házak, amelyek szerkezete azonban önhordó, valamint a KRESZ által előírt paraméterekbe foglalható, így szabadon szállítható közúton. Így adódik, hogy egy mobilház 255 centiméteres maximális szélességű és az engedélyezett legnagyobb magasságú (négy méter), valamint az utánfutókra engedélyezett maximális hosszúságú apróház.

A házak alapja jellemzően acél létraalváz, amin acél vázszerkezet alkotja a falakat és a födémet. A falak és födémek szórt purhab vagy kőzetgyapot, esetleg eps szigetelésűek és többrétegű nyílászárókkal, akár terasszal szolgálják a használójuk kényelmét. Egy ilyen ház kétségtelen előnye, hogy bármikor lakóházként engedélyezhető, igény esetén mégis arrébb vihető (ilyenkor persze elveszíti az engedélyeit, az új helyén ismét házzá kell minősíteni), egy lakókocsinál pedig lényegesen nagyobb kényelmet nyújt.