Amerikai tudósok három óriási idegsejtet fedeztek fel egy egér agyában. A legnagyobb a teljes agykerületet lefedi. A neuronok a tudatosságért felelős egyik szürkeállomány-tömörüléssel állnak kapcsolatban.
A seattle-i Allen Institute for Brain Science kutatói egy egér agyának teljes kerületét „töviskoronaként” lefedő óriás idegsejtet fedeztek fel. A neuron olyan sűrű kapcsolatokkal rendelkezik mindkét agyféltekén, hogy magyarázatot adhat a tudatosság kérdésére. Különféle területekről érkező jelek koordinálásával alakíthatja ki a tudatos gondolkodást.
A legfejlettebb képalkotó technológiával két másik óriásneuront is felfedeztek, de azok nem borítják be a teljes agyat. Korábban soha nem láttak mindkét agyféltekére kiterjedő idegsejteket. Mindhárom az emberi agy tudatossághoz, sok kognitív funkció (nyelv, hosszútávú tervezés, érzékszervi tevékenységek, mint például a hallás vagy a látás) kivitelezéséhez leginkább köthető és a legösszekapcsoltabb szerkezetének tűnő egyik szürkeállomány tömörülésével (törzsdúccal), a zárral (claustrum) áll kapcsolatban.
Egyelőre nem biztos, hogy az új idegsejtekkel tényleg megmagyarázható a tudatosság. További kutatásokra azért is szükség van, mert csak egereknél mutatták ki a három neuront. Mindenesetre közelebb kerülhetünk az egyik legrégibb és legizgalmasabb tudományos probléma megoldásához.
Nem csak jobbról kapja a kemény kritikát a TISZA Párt elnöke, a baloldal is elhatárolódik Magyartól, aki saját szimpatizánsait is megveti.
Ha most úgy állítanánk élére a kérdést, hogy vagy okostelefon, vagy könyv, akkor hamis dilemmát kreálnánk. Mindkettőre szükségünk van, vagy legalábbis remélem én.
Gavin Newsom kaliforniai kormányzó vétózott, szerinte nem szabad korlátozni az AI fejlesztését.
Kiderült, melyik területen teljesítenek a legkiemelkedőbben a hazai cégek.
Esze ágába se volt elmenni a húsdarálóba.
Az Instagram a kávézókat, az Airbnb a lakásokat, a Spotify a zenei ízlést uniformizálta. Az ajánlóalgoritmusok térnyerésének eredménye, hogy mindenben az emberi kultúra legkevésbé érdekes és leginkább átlagos motívumai válnak meghatározóvá. A szabályozás lehetetlen, csak a tudatosság segíthet – vallja a The New Yorker kritikusa.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
