Gödöllő pályázik az Európa Kulturális Fővárosa 2023-ban címre. A település érvei között szerepel, hogy nagymértékben támogatja a kultúrát (több mint 50 kulturális csoportot működtet), az elmúlt időszakban jelentős fejlesztések zajlottak (pl. barokk színház, városi múzeum állandó kiállítása), illetve évi tematika mentén állítja össze programjait.
Megpályázza az Európa Kulturális Fővárosa 2023-ban címet Gödöllő, miután a helyi képviselő-testület csütörtöki ülésén felhatalmazta Gémesi György polgármestert a pályázat beadására. Az önkormányzat számos érvet tud felsorakoztatni amellett, hogy miért érdemelhetné ki az ország egyik legismertebb 50 ezer fő alatti települése a rangos elismerést – mondta Péterfi Csaba kommunikációs igazgató az MTI-nek.
Gödöllő kiemelten támogatja a kulturális életet, illetve az abban részt vállalókat, a kultúra ma a város egyik húzó ereje. Az elmúlt időszakban történt fejlesztések is nagymértékűek, elég, ha a királyi kastélyban nemrég megnyílt, Európában is párját ritkító barokk színházra vagy a városi múzeum napokban átadott állandó kiállítására gondolunk – kezdte a felsorolást a kommunikációs igazgató. Hozzátette: javában zajlik a Művészetek Háza korszerűsítésének második üteme, megújul a Testőr laktanya, a közeljövőben elkészül a Hattyús tó.
A pályázatban kitérnek majd arra is: 2011 óta Gödöllőn tematikus évek köré fűzik fel a kulturális programokat, így kapcsolva össze a kultúrát a turizmussal. Az önkormányzat a 2013-ban elfogadott hosszú távú kulturális koncepcióval is bizonyítja, mennyire fontosnak tartja e területet – magyarázta Péterfi Csaba.
Egyszer már működött a szlogen – Gödöllő in Europe, Europe in Gödöllő
Tájékoztatása szerint Gödöllőn több mint 50 kulturális csoport működik, sok közülük országosan és nemzetközi szinten is ismert. Ilyen például a Gödöllői Szimfonikus Zenekar, a Cimbaliband, a riói olimpián vendégszereplő Fricska Táncegyüttes vagy a Szentpéterváron díjazott Talamba Ütőegyüttes. Kiemelésre érdemes a XX. század eleji szecessziós Gödöllői Művésztelep szellemiségét őrző Gödöllői Új Művészet Közalapítvány, valamint a királyi kastélyban nagy műgonddal helyreállított lovarda, ahol számos rangos fesztivált tartanak évről évre.
A fővároshoz közel fekvő város húsz év óta minden esztendőben megemlékezik az ország tényleges felszabadulásáról az alsóparki Világfánál tartott Szabadság napi programmal és a Magyar Szabadságért díj átadásával. 2011-ben Gödöllő adott helyszínt hazánk európai uniós elnöksége számtalan rendezvényének, az akkori szlogen a Gödöllő in Europe, Europe in Gödöllő (Gödöllő Európában, Európa Gödöllőn) 2023-ban is érvényes lehet a településre – emelte ki Péterfi Csaba.
Az Európa Kulturális Fővárosa 2023 pályázat megjelenése év végén várható. Körülbelül tíz hónap áll rendelkezésre az első fordulós anyag magyar és angol nyelven történő elkészítésére. Az így kimunkált komplex anyagot egy tizenkét fős nemzetközi szakértő testület bírálja el, majd az észrevételek kézhezvétele után a második fordulóba meghívott városokra újabb kilenc-tíz hónapos munka vár: a javaslatok beépítése és a végleges pályázati anyag összeállítása. A végső döntés 2018 nyarán születhet meg.
A pályázatok értékelésében kulcsszerepe van a hosszútávú stratégiának, a pályázat európai dimenziójának, a kulturális és művészeti tartalomnak, a megvalósítási képességnek, valamint a társadalmi kapcsolatoknak és az irányításnak. A nyílt pályázaton bármelyik magyar város indulhat. Gödöllő mellett korábban Tokaj, Debrecen, Veszprém és Eger jelezte, hogy indulni szeretne az Európa Kulturális Fővárosa 2023 pályázaton.
(MTI)
Ma már jóval kevesebb magyar orvos fontolgat tartós külföldi munkavállalást, mint a 2010-es évek elején. Csökkent az orvoselvándorlás, több külföldi jön viszont hazánkba.
A színésznő Gyötrő Sándorné bőrébe bújva fejti meg a nagy magyar valóságot.
A magyar miniszterelnök szerdán elárulta, mikor fog interjút adni a Telexnek.
„Sosem adok interjút olyan embereknek, akiket külföldről fizetnek” – mondta a miniszterelnök.
Innen érthető meg Hadházy Ákos tavaszi kijelentése is, amelyben úgy fogalmazott, hogy ukrán mintára Majdan-típusú felkelésre van szükség.
Sebestyén Géza posztjában egyszerre cáfolta meg mind a kivándorlási, mind a hiányos nyelvtudással kapcsolatos tévhiteket.
Az orosz–ukrán konfliktus lezárását célzó tárgyalás közben a londoni Downing Street 10.-ben december 8-án.
Egy laza csevegés és jó kis vitatémák várnak! Csütörtökön érkezik a Vekker a Mandiner reggeli élő műsora! Mondd el te is a véleményedet, és oszd meg a két műsorvezetőnkkel!
