Olyan lázadás volt Amerikában, ami mindenki életét meg fogja változtatni
Így vagy úgy, de sikerült újra olyan helyzetbe hozni magunkat, hogy alkalmazkodnunk kell. Varga Mátyás Zsolt írása.
2015 a mesterséges intelligencia éve volt. Az utóbbi napokban egy program embereknél pontosabban ismert fel kézzel írt karaktereket, egy másik pedig döbbenetesen jól elboldogult digitális képekkel.
Két amerikai (MIT, New York) és egy kanadai (Toronto) egyetem kutatói a Science-ben írták le, hogy egy gépilátás-program embereknél pontosabban azonosított kézzel írt betűket. Az azonosítás egyetlen példa alapján történet.
Az úgynevezett Bayes-féle programtanulást (BPL) használó MI több nyelven nagyon gyorsan összehasonlította a betűket, majd általánosította ismereteit.
A BPL másként működik, mint a gépitanulás-algoritmusok: mély ideghálók helyett elég egyetlen példát „látnia”, és máris képes felismerni az írott karaktert. A kutatók szerint az emberhez hasonlóan tanul.
A tanulmány kapcsolódik egy másik fontos eseményhez is: az éves Nagyléptékű Képfelismerő Verseny szervezői bejelentették, hogy a szoftverek egyre kevesebb hibát vétenek digitális képeken látható objektumok megtalálásánál, kategorizálásánál. A Microsoft pekingi laboratóriumának győztes csapata feleannyiszor hibázott ezer kategóriában, mint a korábbi csúcstartó.
Ezek a kutatások, a Szilícium-völgy és más műhelyek eredményei egyértelműen jelzik, hogy az MI a jelen információtechnológiai slágertémája. A szakértők egyben figyelmeztetnek is: a szép sikerekből senki ne következtessen arra, hogy a mesterséges intelligencia belátható időn belül rivalizálhat a természetessel.