Nagy a respekt, de ez nem elég

„Alkonyi László: Tudnál Hegyalján borászkodni?

Rókusfalvy Pál: Az első borközeli élményemet itt szereztem és komolyan gondolkodtam azon, hogyan tudnék itt boldogulni. Ez még a kilencvenes évek közepén volt. Akkora szükség és lehetőség van Hegyalján az értékmentésre, hogy ez sokáig napirenden volt nálam. Aztán az ölembe hullott Etyek és vitt mindent. Az a mesebeli történet, ahogy ösztönösen kialakult bennem a bor szeretete, valószínű kevés lenne a Hegyaljai borászkodáshoz. A többi borvidékhez képest itt sokkal tudatosabb építkezésre van szükség. Nagy a felelősség! Szerintem ezt még nem ismerte fel minden hegyaljai sem.

Alkonyi László: Saját borvidékeden, hogyan tekintenek Hegyaljára?

Rókusfalvy Pál: Mint a legfiatalabb borvidék nagy tisztelettel figyeljük Hegyalját. Sok szempontból példaként követjük az itteni fejlődést, hiszen mi is magunkat keressük, figyelnünk kell a példát. Ami itt történik, annak nálunk, Etyeken is megvan a maga útja. Magyarországnak van egy-két kiemelkedő borásza, akik innen, Tokajból kerültek a nagyvilág borszínpadára, ugyanakkor nekik is érezniük kell, hogy Tokaj nélkül nem lennének a figyelem központjában. Ez az a felismerés, ami miatt Magyarországon minden borász érdeke és kötelessége Tokaj-Hegyalja védelme, tisztelete. Ez közös értékünk, ezzel tudunk mindannyian előrébb jutni.

Alkonyi László: Szerinted miért nem nagyobb Hegyalja rajongó tábora?

Rókusfalvy Pál: Nagyon nagy Hegyalja rajongó tábora, ami nem feltétlen jelenti azt, hogy sokan járnak Tokajba. Nagy a respekt, de nem elég csak jó bort készíteni, azt el is kell adni és ennek egyetlen útja, hogy megtalálják egymást az ebben érdekeltek. A borvidék fejlődésében nagyon sok a tennivalója mindenkinek, nemcsak a borászoknak. Ha már bormarketingről szó esik, akkor annak a felismerése a legfontosabb, hogy a bor már készen van, hozzá kéne nőnünk, és itt még nagy a szakadék. A jó bort készítő borászok már itt vannak, a magyar bormarketingnek is meg kéne érkeznie Tokajba!”