Expo: siker vagy kudarc?

2010. május 13. 12:43

Hétfőn hivatalosan is megnyílt a Sanghaji Világkiállítás, amely a világ valaha volt legnagyobb ilyen rendezvénye. Félkész és gagyi - ez az egyik vélemény. Készen van és sikeres - ez pedig a másik vélemény az expo magyar pavilonjáról, amely 3,2 milliárd forintba került.

2010. május 13. 12:43

A világkiállítás épületei szinte minden esetben építészeti remekművek, már most világhíresek. A magyar pavilon azonban vitákat szít; a Magyar Feltalálók Országos Egyesületének főtitkára szerint az építmény a legrosszabbak közé tartozik. Vedres András a feltalálók nemzetközi szervezetének elnökeként a kínaiak meghívására magyar és külföldi akadémikusokkal értékelte a standokat. „A Gömböc nevű találmányt bemutató pavilon nincs kész, a találmányt pedig senki sem érti. Repedt üvegvitrin, amelyben semmi nincs csak egy gyűrött papír zsebkendő, a közepén azzal a bizonyos objektummal, amit mi Gömböcnek nevezünk, de senki sem tudja, hogy kell leírni és mondani” - jellemezte a látottakat a feltaláló. „A pavilon egyik szegletében fut egy film, de az ellenfény miatt alig lehet kivenni, hogy mit mutat. A pavilon külsején pedig gagyi, műanyag betűkkel ott domborul, hogy HUNGARY” - összegezte Vedres, aki a látottakat egyszerűen csak hazaárulásnak nevezte.

Galambos Iván, a világkiállítás magyar pavilonjának igazgatója alaptalannak nevezte Vedres András bírálatait, hiszen az Asia Online folyóirata a tíz legérdekesebb közé sorolta a magyar standot. A Gömböcöt az elmúlt évek legnagyobb matematikai-geometriai találmányának nevezte az igazgató, aki szerint a kínaiak csodálják megalkotóinak kreativitását és a tárgy belső harmóniáját. A fenntartható fejlődés jegyében megrendezett sanghaji expóra novemberig legalább hetvenmillió látogatót várnak a szervezők.

A Magyar Nemzet szerint már az előkészületeknél, illetve a közbeszerzési szerződéseknél is baráti tanácsadói cégek forgolódtak az állami megbízások körül. Huszty András, aki a kínai-magyar gazdasági kapcsolatokért felelős kormánybiztosként felügyeli a magyar pavilont, az MR1-Kossuth Rádiónak azt mondta, nem tudja értelmezni a vádakat, mivel a pályáztatásnál szigorúan betartottak minden törvényi előírást. A pavilon felépítése és működtetése 3,2 milliárd forintba került.

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!

Összesen 17 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
szamárfül
2010. május 17. 09:54
majd Tóni megmongya. Hun a vezérkommentye?!
kamasuka
2010. május 15. 15:27
A Duna tévén volt egy jó összefoglaló. A 200+ pavilon közül a magyar a tíz legnépszerűbben van. Belülről iszonyat jól néz ki működés közben, a gömböc pedig nagyon népszerű. Mi került ezen 3 milliárd +ba? Az, hogy nem itthon van a vk az +2 milliárd, +500 milla, hogy nem Európában. Kár ezen rugózni, nincs itt semmi kudarc.
artur
2010. május 13. 19:37
Segítsen valaki, hogy kitaláljam, ki mondja a gagyit és ki az ellenkezőjét.
drienovác
2010. május 13. 19:04
különben sem voltam elájulva attól az üveg - vas téglatest borzalomtól, amit ott elkövettek épület címén, de látva a kultúrparton a fotókat más nemzetek kiállítási csarnokairól, még annál is szánalmasabb a helyzet, mint ahogy gondoltam egyébként mi a gömböc gyakorlati haszna? ráadásul ahogy hallom, baromi érzékeny cucc, ha sokat tologatják egy helyen, a kézről rárakódott zsír miatt elveszti az egyensúlyi pontját - szóval, oké, remek, hogy van ilyen, tiszta matematika alapján, csak éppen nem jó semmire, és a gyakorlatban egy lehelletnyi változástól elvész a különlegessége az egész a városligeti időkerékre emlékeztet
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!