Karrierista filozófus, aki végül romba döntötte a német gazdaságot – Robert Habeck, a Zöldek kancellárjelöltjének portréja

Amilyen jól alakult a helyzet a Zöldek számára a 2021-es parlamenti választások előtt Németországban, most legalább annyira rossz helyzetben vannak. A körülmények romlásához pedig csak annyi kellett, hogy a kormányrúd közelébe kerüljenek.

Ki felelős mindezért? 

A Zöldek egyik társelnöke, Robert Habeck, aki az elmúlt ciklusban alkancellár, egyben gazdasági és éghajlatvédelmi miniszter is volt, komoly szerepet játszott Németország és a Zöldek meggyengülésében egyaránt.

Ennek ellenére a párt mégis megtette kancellárjelöltnek, és valljuk be a Zöldek szavazói valószínűleg elégedettek is a miniszter tevékenységével. 

A politikus legújabb botránya éppen tudományos munkásságához kapcsolódik, ugyanis azzal vádolják, hogy plagizált a Hamburgi Egyetemen írt disszertációjában. Habecket Dr. Stefan Weber, az osztrák „plágiumvadász” találta meg, aki szerint Habeck másodlagos forrásokból idézett gondolatokat nagy filozófusok és írók műveiből, úgy téve, mintha az eredeti műveiket olvasva volna. Ezt Weber abból vezeti le, hogy az idézetekben olyan hibák voltak, amik az eredeti művekben nem, csak a másodlagos forrásokban voltak benne.

Habeck szerint viszont alaptalanok a vádak, mert – állítja ő – a Hamburgi Egyetem szerint rendben volt a dolgozata. A német Zöldek köreiben egyébként nem csak Habecket, hanem korábban Annalena Baerbock külügyminisztert is plágiumvádak érték. Dr. Weber szerint Baerbock újságokból vett bekezdésnyi idézeteket anélkül, hogy feltüntette volna a forrásokat.

Észak-Németországból egyenesen a kormányba

A politikába nem sokkal később lépett be, amikor 2002-ben belépett a Zöldekhez. Előbb a schleswig-flensburgi szervezet vezetője, majd a schleswig-holsteini tartományi parlamentben a Zöldek frakcióvezetője lett. Később a tartomány miniszterelnök-helyetteseként folytatta karrierjét. Már Ekkoriban főként környezeti, mezőgazdasági, halászati és az energetikai ügyekkel foglalkozott. Már ekkor olyan programok mellé állt, mint a megújuló erőforrásokra való áttérés, valamint az állattartás leépítése. Ezek miatt nem egyszer konfliktusba is került az érintettekkel. 

Az országos politikába 2016-ban akart belépni, mint a párt listavezetője, de ekkor még alulmaradt Cem Özdemirrel szemben. Az áttörés 2018-ban jött el, amikor párt – Annalena Baerbockkal, későbbi külügyminiszterrel együtt – társelnökké választotta. 

A Zöldeknek már 2017-ben is majdnem sikerült bejutni a Jamaica-koalícióba (CSU-CDU – FDP – Zöldek) de a tárgyalások végül zátonyra futottak.

Ezután már csak egy ciklust kellet várnia a pártnak, amikor is 2021-ben megalakult a „közlekedési lámpa” koalíció ( FDP, SPD, Zöldek), amely tavaly novemberben esett szét, tehát képtelen volt kitölteni hivatali idejét.

Leszámolás az iparral és a mezőgazdasággal

De mivel is foglalkozott Robert Habeck az elmúlt években. Gyakorlatilag ugyanazt a politikát igyekezett folytatni nagyban, amit kicsiben, és talán sikerült is volna neki, ha nem jön közbe az ukrajnai háború, és az Európai Unió szankciói azok minden gazdasági következményével együtt. 

Miután hirtelen véget ért az Oroszországból Németországba irányuló olcsó olaj- és gázimport az energia árak az egekbe szöktek, ezáltal a termelés is rendkívül megdrágult. 

Ez persze a német gazdaságot is nehéz helyzetbe sodorta. Habeck az energiaválság megoldásában azon kívül, hogy számtalan interjúban elmagyarázta az „új helyzetet” a németek számára, és elismerte a kormány hiányosságait sokkal többet nem tett. Persze azt mindig hangsúlyozta, hogy egyébként Putyint és Oroszországot okolta a kialakult helyzetért.

Eközben a helyzetet tovább súlyosbította az erőltetett Energiewende, amely a maradék megoldási lehetőségeket is – mint például az atomenergia – nagyrészt elutasította és olcsó energia helyett inkább tovább keseríti az egyszerű németek hátköznapi életét.

ennek oka leginkább a magas energiaáraktól szenvedő ipar gyengélkedése. Az elhibázott gazdaságpolitika eddig nem látott válságba sodorta a legnagyobb német autógyártó konszert, a Volkswagent is, és több másik autógyártót is.

Az országot az elmúlt években csődhullámok és tömeges sztrájkok rázták meg, miközben a középosztály – német mércével mérve – egyre jobban lecsúszik.

A Zöldek nemcsak az ipart, de a mezőgazdaságot is igyekeztek „megreformálni” teljes mellszélességgel támogatták az új KAP olyan megszorításait, majd erre jött a német kormány megszorítási programja, de ez már túl sok volt a gazdáknak. 2023 végétől több hónapos utcai demonstrációhoz vezetett, és csak ezt követően módosított a tervein a berlini vezetés – ebben persze jelentős szerepet játszott a közeledő EP-választás.

A zöld átállás sem sikerült

A Zöldek persze dicsekedhetnének azzal, hogy ha már egyszer a német gazdaságot sikerült tönkretenniük, akkor legalább Németország bezöldült, hiszen papíron a német villamosenergia-termelésében ez elmúlt években többször is 50 százalék felett volt a zöldenergia aránya. 

Csakhogy a valóság más képet fest: jelenleg a német villamosenergia-termelés kilowattóránkénti karbonintenzitása 12 hónapra vetítve 393 grammot tett ki, szemben például Magyarország 294 grammos arányával, hogy Franciaország 45 grammos értékét ne is említsük.

Tehát a két rábízott terület közül, valójában egyikben sem tudott sikereket elérni, éppen ellenkezőleg a német gazdaságot sikerült a második világháborút követő legsúlyosabb gazdasági válságába irányítani.

Hol állnak most a Zöldek? 

Ilyen teljesítmény után csoda, hogy pártja még jelenleg is

Azonban ennek ellenére nem lehetnek bizakodók a Zöldek, ugyanis a közelmúlt tartományi választásai mind azt mutatták, hogy amelyik párt összefog velük, azt kíméletlenül megbüntetik az szavazói, így kérdés adott esetben vajon melyik párt venné be őket egy újabb „nagy” koalícióba, ami valójában sok kis párt koalíciója lesz.

Nyitókép forrása: MICHAEL KAPPELER / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP

***