Kárértékelés – néhány gondolat az iráni rakétatámadással kapcsolatban

Nyitókép: Nyitókép: Illusztráció. Forrás: Itai Ron / Middle East Images / Middle East Images via AFP

„1. A bizonyítás terhe az állítást és nem a cáfolatot terheli. Például, ha valaki azt állítja, hogy a támadásban több tucat F-35-ös harci gép semmisült meg, akkor ne mástól várja el, hogy ezt az állítást megcáfolja, hanem magától várja el, hogy ezzel kapcsolatban komoly bizonyítékokat szolgáltasson.

2. Honnan tudjuk, amit tudunk? Műholdfelvételek. A ballisztikus rakéták egyik »rossz szokása«, hogy felülről utaznak lefelé, ezért az általuk okozott kár is igen jól látszik az orbitális pályák páholyából. Számos cég működtet optikai eszközökkel felszerelt műholdakat, és ezek a termékek szabadon hozzáférhetőek. Amit a műholdfelvételen nem látunk – például a légnyomás okozta károk egy teljesen épen maradt épület belsejében –, arról nincs értelme vitát folytatni.

3. A műholdfelvételek elemzése egzakt tudomány. Számos katonai és hírszerzési háttérrel rendelkező elemző publikál a közösségi fórumokon. Amivel kapcsolatban nagyjából egyetértenek, az egyéb bizonyíték hiányában bizonyítottnak tekinthető. Amire nincs bizonyíték, arról nem érdemes elméleteket gyártani.

4. A műholdfelvételek elemzése nem boszorkányság. Még egy laikus is különbséget tud tenni egy kinetikus becsapódás által kikubikolt gödör és egy 750 kilós robbanófej okozta robbanás krátere között. Ugyanígy különbséget tud tenni egy robbanás okozta kiégett tereprész és egy nagyobb rakétamaradvány által felszántott terület között.

5. Nem minden lyuk teremtetett egyformának. Egy robbanás krátere, ami egy minőségi célponton észlelhető (például hangár), az »talált-süllyedt«. Egy rakétamaradvány okozta lyuk egy országúton (például a tel-avivi hírszerzőnegyed mellett) az »kapufa«. Az első annak bizonyítéka, hogy Irán képes eltalálni, amit megcéloz, a másik pedig annak a bizonyítéka, hogy nem.”