Ukrajna elismerte: nem tudja fizetni az államadósságát
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán aláírta a külföldi adósság törlesztésének augusztus 1-től október 1-ig történő felfüggesztését lehetővé tévő határozatot.
Műemlékek lerombolása és a korrupciós botrányok hozhatják el a polgármester végét.
Nyitókép: Instagram
Egy műemléképület lerombolása okozhatja a bukását a Vitalij Klicsko kijevi polgármesternek – írta a Politico. A portál felidézte, hogy az ukrán fővárosban komoly felháborodást váltott ki a XIX. században épített Zelenszkij-kastély lebontása, amelynek helyére az ingatlanfejlesztők felhőkarcolót akarnak építeni.
A Politico szerint a külvilág számára a korábbi nehézsúlyú ökölvívó világbajnok Klicsko az ukrán ellenállás egyik legfelismerhetőbb arca.
Egyre több kijevi érzi úgy, hogy cserbenhagyja őket a város polgármestereként, amely tisztséget immár 10 éve tölti be.
Ezt is ajánljuk a témában
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán aláírta a külföldi adósság törlesztésének augusztus 1-től október 1-ig történő felfüggesztését lehetővé tévő határozatot.
Sok panasz arra irányul, hogy Klicsko nem tudta megakadályozni, hogy a könyörtelen ingatlanfejlesztők a város örökségét a földdel tegyék egyenlővé – lerombolva a Zelenszkij-kastélyt (amely nem kötődik Volodimir Zelenszkij elnökhöz) és más történelmi épületeket, valamint az utóbbi években több korrupció gyanús botrány is kirobbant.
„A polgármester a város igazgatója, a város legfőbb vezetője. Egy topmenedzser mindig felelős mindenért, ami a vállalatnál történik. Klicsko azonban nem akarja vállalni a felelősséget azért, ami a városában történik” – mondta a portálnak Dmitro Perov kijevi aktivista, aki több mint nyolc éve küzd a történelmi épületek lebontása ellen.
Klicsko ugyanakkor tagadta azokat a vádakat, amelyek szerint a kormánya megkönnyíti az ingatlanmágnások életét, és a bírálatokat „politikai bosszúhadjáratnak” minősítette.
„Az első szakmám nem is sportoló volt, hanem kijevi idegenvezető. Tudom, milyen fontos a kulturális örökség megőrzése, és mindent megteszek, amit tudok” – mondta Klicsko a Politiconak. „Könnyű azt mondani, hogy polgármesterként mindenért én vagyok a felelős a városban. Egyrészt igen, de vannak árnyalatok. A városnak nincs befolyása a történelmi épületeket birtokló fejlesztőkre” – tette hozzá Klicsko.
Klicsko szerint a központi hatóságok a hibásak. Elmondása szerint a város vezetésében töltött évtizede alatt a város olyan törvényjavaslatot terjesztett elő, amely lehetővé tenné, hogy Kijev városa elkobozhassa a történelmi épületeket az azokat elhanyagoló tulajdonosoktól, vagy legalábbis megbírságolhassa őket. „A Zelenszkij-kastély lebontása egy történelmi épület cinikus megsemmisítése a tulajdonos részéről. Sajnos a városnak nincsenek olyan jogi eszközei, amelyekkel rákényszeríthetné az épületek tulajdonosait az újjáépítésre. Nem tudunk mindegyik mellé egy-egy rendőrt állítani. Ez magántulajdon” – magyarázta Klicsko.
Az elmúlt három évben összesen 23 történelmi épületet romboltak le Kijevben, és ebből csak kettőt találtak el orosz rakéták. A többiért az ukrán ingatlanfejlesztők vállalhatják a felelősséget – mondta Hanna Bondar ukrán parlamenti képviselő.
Klicsko a vállalkozókat, a kormányt, a bűnüldöző szerveket vádolja azzal, hogy manipulálják és szabotálják a városvezetés munkáját.
A kormány szerint viszont Klicsko a hibás, arra hivatkozva, szerintük a polgármesteri hivatal képtelen volt olyan jogi dokumentációt készíteni, amely lehetővé tenné az épületek védelmét.
„Klicsko polgármesterként, rossz prioritások és a várospolitika hiánya jellemzi. Bedől a kétes módon pénzhez jutott emberek kéréseinek, nem érti a jövő, de még a jelen kihívásait sem” – mondta Kszenyija Szemenova kijevi képviselő a portálnak. Semenova rendszeres elszánt kritikusa Klicskonak, aki a bíróságon harcol az ingatlanfejlesztőkkel.
Ukrán újságírók többször is beszámoltak Klicsko kapcsolatáról befolyásos ingatlanfejlesztőkkel. Ezeket a híreket Klicsko azonban visszautasította a vádakat. „Ez hazugság. Sok embert ismerek ebben a városban. De a velük való kapcsolatom szigorúan szakmai. Egy közös fotó nem jelenti azt, hogy barátok vagyunk” – mondta Klicsko.
Ha egy építtető úgy jár el, mint a Zelenszkij-palota tulajdonosai, a város bírósági keresetet nyújt be – tette hozzá. „Aláírtunk egy memorandumot a palota tulajdonosaival is, kényszerítve őket a palota helyreállítására. Most az újjáépítés ütemtervén dolgozunk” – mondta Klicsko, aki azt állította, hogy a város nem tudott a közelgő bontásról.
Perov, az aktivista viszont felidézte, a városi tanács már júniusban tervezési és építészeti követelményeket szabott ki az ingatlanfejlesztők terveihez és kivitelezéséhez. A város ezzel kapcsolatban azt állítja, hogy egy bírósági döntés kényszerítette ki az intézkedést, és hogy ezek az előírások nem jelentettek hivatalos engedélyt a bontásra.
Ezt is ajánljuk a témában
Denisz Smihal szerint az olajtranzit leállítása nem jelent veszélyt.
A Zelenszkij-palota lerombolása viszont csak a legutóbbi epizódja a városban felgyülemlett problémák láncolatának. Az év elején a kijevi hatóságoknak le kellett zárniuk hat metróállomást, amelyek az egyik legnépesebb kerületet kötötték össze a város többi részével, miután repedések jelentek meg az alagutakban, és szivárogni kezdett a talajvíz. A botrány kirobbanása után menesztették a metró addigi igazgatóját.
Az utósját pedig a múlt héten helyezték házi őrizetbe szakmai gondatlanság gyanújával.
Az ügyészek szerint az alagutakat jól megépítették, de az elmúlt 10 év során a elhanyagolták a karbantartást. A városi tanács szerint viszont az építkezés során követték el a hibákat, még az előző kormányzat idején.
Ezt is ajánljuk a témában
A szakértőket a német Welt című újság kérdezte.
Klicsko elismeri, hogy polgármesterként nem tökéletes a teljesítménye, de azt mondja, sokat javított a városban, mióta átvette a hivatalt: a költségvetést 70 milliárd hrivnyára (633 milliárd forint) növelte a mindössze 20 milliárd hrivnyáról, átláthatóbbá tette a városvezetést, és küzdött a korrupció ellen. A polgármester szerint ennek ellenére a kormány megpróbálja aláásni a városiak belé vetett bizalmát.
Valakinek a választások járnak a fejében”
– mondta Klicsko.
Ukrajnában 2025-re tervezték a helyhatósági választásokat, de mint minden más választást, ezeket is tiltja az alkotmány a hadiállapot idején. Klicsko egy időben Zelenszkij egyik legfőbb vetélytársa lehetett volna, ha úgy dönt, indul az elnökválasztáson. „Mindenféle politikai ambíció manapság tébolyult! Félre kellene tennünk mindezt, és össze kellene fognunk, különben elveszítjük az országot” – mondta.
A háború előtt Klicskót kétszer is újraválasztották a kijeviek, és még mindig az egyik legmagasabb támogatottságot élvezi az országban, bár idén csökkenni kezdett a belé vetett bizalom.
„A kijeviek továbbra is rá szavaznak, mert a propagandája aktívan átmossa az emberek agyát, hogy tévesen azt higgyék, a többi alternatíva még rosszabb. És ő közismert, ő stabil. 2020-ban is úgy mutatkozott be, mint az egyetlen életképes ukrán- és Európa-párti jelölt a komolyan oroszbarát jelöltekkel szemben” – mondta Oleh Symoroz kijevi aktivista és háborús veterán a Politiconak. „Klicsko azt állítja, hogy befolyásos ellenfelek próbálják lejáratni őt. A valóságban stabli többsége van a városi tanácsban. Még az úgynevezett »ellenzéki« pártok is együtt szavaznak vele a legtöbb kérdésben” – mondta Symoroz.
Az aktivista szerint Klicsko igyekszik a hadiállapot mögé bújni, és azt állítja, hogy szinte minden végrehajtó hatalmat elvettek tőle, de ez nem igaz. A legtöbb döntésen továbbra is az ő aláírása szerepel és ő nevezte ki a korrupciós ügyekbe keveredett tisztviselőket is.
„A kijeviek minden nap órákig állnak a dugóban. Ez annyira fájdalmas számomra. Harcoltam az orosz ellen. De néha úgy tűnik, hogy városunkat már megszállták olyan emberek, akik a város ellen cselekszenek” – panaszolta Symoroz.
Ezt is ajánljuk a témában
A szakértőket a német Welt című újság kérdezte.
***