A tavalyi költségvetési baki után már másodszor sikerül durván megsértenie a német alkotmányt a jogállamra érzékeny koalíciónak.
Nyitókép: BRITTA PEDERSEN / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP
Ma tíz órakor bejelentette a német alkotmánybíróság: döntést hozott a tavaly márciusban elfogadott német választójogi reform ügyében. A reformot az Olaf Scholz vezette szociáldemokrata-zöld-liberális kormánykoalíció kezdeményezte, hogy kiszámíthatóbbá és kisebbé tegyék a német parlamentet, a Bundestag méretét, ugyanakkor a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) és a baloldali Linke megtámadták azt az alkotmánybíróságon, mivel egzisztenciális fenyegetésnek érezték a reformot.
A CSU és a Linke panaszának oka az volt, hogy a reform keretében eltörölték a német választási rendszer két fontos intézményét: a kompenzációs mandátumok rendszerét, amely többletmandátumokat juttat a többi pártnak abban az esetben, ha egy párt több egyéni mandátumot szerez, mint amennyi a listás szavazataránya szerint járna neki; valamint az alapmandátum-klauzulát, amely megengedi egy, a parlamenti küszöb alatt maradt párt listás képviselőinek beülését a Bundestagba abban az esetben, ha minimum három egyéni mandátumot nyernek.
Előbbi a CSU számára fontos, amely az új választási rendszer szerint fel sem vehetné azokat az egyéni mandátumokat, amelyeket Bajorországban rendre nagy arányban megnyer; utóbbi a Linke számára, amely 2021-ben csak az alapmandátum-klauzulának köszönhetően jutott be a listás szavazatok szerinti mandátumarányban a Bundestagba. Mind a CSU, mind a Linke ellenzékben van Németországban.
Az ítélet – amely egy technikai malőrnek köszönhetően rövid időre már tegnap elérhető volt a karlsruhei alkotmánybíróság honlapján, így de facto már tegnap nyilvánosságra került – kimondja:
Scholzék alkotmányellenesen szüntették meg az alapmandátum-klauzulát, így az egyelőre továbbra is érvényben marad.
Olaf Scholz koalíciója, amely támogatója a magyar kormány jogállamisági okokkal magyarázott büntetésének, kormányzása alatt már másodszor sérti meg durván a német alkotmányt. Tavaly novemberben meszelte el őket először a német alkotmánybíróság, miután zöld klímacélok megvalósítása érdekében alkotmányellenesen használták fel a német költségvetés különleges célú alapjait, megkerülve ezzel az alkotmányba foglalt korlátozásokat Németország államadósságára vonatkozóan.
Hétfőtől már torlódásra is számítani lehet a német határokon, mivel az ország szigorú ellenőrzés után engedi be az utazókat. Donald Tusk lengyel kormányfő szerint ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy Németország felfüggeszti a Schengeni Egyezményt. Szakértők is reagáltak a német lépésre!
Térképen mutatjuk, kik nem bírnak el a zsidóellenességgel.
Már idén meghoznák a gyárbezárásokról szóló döntést Németországban.
Elismerte a német sajtó, hogy a német nyugdíjasok jól érzik magukat Magyarországon, mert itt biztonságban vannak, itt nincsenek migránsok.
Már azon sem lepődnénk meg, ha egyszer olimpiai szám lenne a hobbilovasság.
A publicista indulatosan reagált arra, hogy Olaf Scholz kancellár bejelentette, Németország ellenőrzést gyakorol a saját határai felett.
A 2013-as, eddigi legmagasabb vízállást ugyan nem éri el a Duna vízszintje, de a 2024-es árvíz már most több rekordot is megdöntött.
Hétfőtől már torlódásra is számítani lehet a német határokon, mivel az ország szigorú ellenőrzés után engedi be az utazókat. Donald Tusk lengyel kormányfő szerint ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy Németország felfüggeszti a Schengeni Egyezményt. Szakértők is reagáltak a német lépésre!
