Jogállamiság német módra: Olaf Scholz megint beleütközött a német alkotmányba, ráadásul ezúttal épp a választási reform kapcsán

2024. július 30. 12:54

A tavalyi költségvetési baki után már másodszor sikerül durván megsértenie a német alkotmányt a jogállamra érzékeny koalíciónak.

2024. július 30. 12:54
Federal Chancellor Scholz's summer press conference

Nyitókép: BRITTA PEDERSEN / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP

Ma tíz órakor bejelentette a német alkotmánybíróság: döntést hozott a tavaly márciusban elfogadott német választójogi reform ügyében. A reformot az Olaf Scholz vezette szociáldemokrata-zöld-liberális kormánykoalíció kezdeményezte, hogy kiszámíthatóbbá és kisebbé tegyék a német parlamentet, a Bundestag méretét, ugyanakkor a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) és a baloldali Linke megtámadták azt az alkotmánybíróságon, mivel egzisztenciális fenyegetésnek érezték a reformot.

A CSU és a Linke panaszának oka az volt, hogy a reform keretében eltörölték a német választási rendszer két fontos intézményét: a kompenzációs mandátumok rendszerét, amely többletmandátumokat juttat a többi pártnak abban az esetben, ha egy párt több egyéni mandátumot szerez, mint amennyi a listás szavazataránya szerint járna neki; valamint az alapmandátum-klauzulát, amely megengedi egy, a parlamenti küszöb alatt maradt párt listás képviselőinek beülését a Bundestagba abban az esetben, ha minimum három egyéni mandátumot nyernek.

Előbbi a CSU számára fontos, amely az új választási rendszer szerint fel sem vehetné azokat az egyéni mandátumokat, amelyeket Bajorországban rendre nagy arányban megnyer; utóbbi a Linke számára, amely 2021-ben csak az alapmandátum-klauzulának köszönhetően jutott be a listás szavazatok szerinti mandátumarányban a Bundestagba. Mind a CSU, mind a Linke ellenzékben van Németországban.

Az ítélet – amely egy technikai malőrnek köszönhetően rövid időre már tegnap elérhető volt a karlsruhei alkotmánybíróság honlapján, így de facto már tegnap nyilvánosságra került – kimondja:

Scholzék alkotmányellenesen szüntették meg az alapmandátum-klauzulát, így az egyelőre továbbra is érvényben marad.

Olaf Scholz koalíciója, amely támogatója a magyar kormány jogállamisági okokkal magyarázott büntetésének, kormányzása alatt már másodszor sérti meg durván a német alkotmányt. Tavaly novemberben meszelte el őket először a német alkotmánybíróság, miután zöld klímacélok megvalósítása érdekében alkotmányellenesen használták fel a német költségvetés különleges célú alapjait, megkerülve ezzel az alkotmányba foglalt korlátozásokat Németország államadósságára vonatkozóan.

 

Összesen 233 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
egonsamu
2024. július 30. 15:09
Germanisztánnak nincs alkotmánya. Csak egy, a gyöztes szövetségesek által 1948-ban diktált Alaptörvénye. De ezt is már régen páros lábbal tapossa a zöldkomenista-szocialista "kormány" a liberális prostituáltak segítségével.....
makrancos-kata
2024. július 30. 14:49
Joghekkerek.
BCMVML
2024. július 30. 14:37
Németország jogállam? Mióta?
2024. július 30. 14:24 Szerkesztve
A poszt-, ál- (lehet választani) liberális politika gátlástalanul lép át minden írott és íratlan szabályt a tudatlan és félrevezetett választói szegmens kihasználásával. A konzervatív oldal számára álljon itt a lenini tanítás: "Tanulni, tanulni, tanulni!"
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!