Minden jel szerint a New York Times az eladások és a valódi népszerűség helyett a saját politikai agendáját követi az listák összeállításakor.
Nyitókép: Jean Voiculescu / Getty images
A The Economist elemzése szerint a non-fiction tárgykörébe tartozó történelmi, tudományos, önéletrajzi, politikai és közéleti könyvek hét százalékponttal kisebb eséllyel kerülnek fel a New York Times bestseller listájára, ha azok konzervatív kiadóktól származnak. Annak dacára történik mindez, hogy Publishers Weekly eladási adatai ezt egyáltalán nem támasztják alá.
Persze az olyan ismert konzervatív szerzők, mint Bill O'Reilly, még így is elérik a listák élét, azonban a másodvonalbeli jobboldali könyvek esetében már jelentős az eltérés tapasztalható. Azok a konzervatív kiadványok, amelyek a Publishers Weekly top 25 keménykötésű listájának alsó tíz helyén szerepelnek egy adott héten, 22 százalékponttal kisebb eséllyel kerülnek fel a Times listájára.
A New York Times állítja, hogy politikai szempontok nem játszanak szerepet a rangsorolásban. A lista több ezer „értékesítési helyszín” adatait összesíti, és igyekszik kiszűrni a „tömeges vásárlásokat”, amelyek politikusok vagy gazdag emberek manipulációját jelezhetik, akik saját könyveiket nagy mennyiségben vásárolják fel a bestseller státusz elérése érdekében.
Azonban a Times az adatokat és a bestseller lista összeállításához használt módszertanát titokban tartja.
Az Economist szerint a lap 550 szavas magyarázatának értelmezése olyan, mint a „Da Vinci-kód” szimbólumainak megfejtése. Az Economist szerint a New York Timesnak jobb egyensúlyt kellene találnia az integritás és az átláthatóság között. Helyes lépés, hogy megpróbálják megakadályozni a rendszer manipulálását, de mivel a média objektivitásába vetett hit folyamatosan csökken, pont az átláthatóság lehetne a legjobb módja a bizalom megőrzésének. Ha a Times valóban kizár bizonyos szerzőket, mert nem kedveli őket, ezt nyíltan közölnie kellene a lap szerint.
***
Ezt is ajánljuk a témában
A középpontban méghozzá a Gödöllői Királyi Kastéllyal, amely nem csupán Erzsébet királynéről őriz számtalan izgalmas történetet. Ezeket egy 1848-ban született és százéves koráig élő komornyik szemszögéből ismerhetjük meg; mintha a Downton Abbey világában járnánk, csak ez minden ízében a miénk.
Sorsdöntő hónapok jönnek a német politikában.
Az Ansage cikke szerint kulcsszerepet kapott a folyamatban Donald Tusk miniszterelnök, külügyminisztere Radoslav Sikorski, valamint a varsói székhelyű VSquare nemzetközi oknyomozó portál hálózata is.
Az amerikai elemzés párhuzamot von Magyarország és Lengyelország között, és arra figyelmeztet: a konzervatív, szuverenista politikai erők Európa-szerte egyre erősebb intézményi nyomás alatt állnak.
A német kabinet belső konfliktusai, a gazdasági nehézségek és az AfD erősödése miatt egyre nagyobb nyomás nehezedik a berlini vezetésre.
Számíthattok rám; még nagyobb elszántsággal folytatom a munkámat, amelynek során a jövőben több elemzést és kevesebb influenszerkedést láthattok majd tőlem.
Az eredmény szempontjából három tényezőt érdemes nézni a következő napokban.
Rendkívül elhúzódó konfliktusra kell számítani.
Szerhij Rebrov szívesen visszatérne hazánkba.
A kispesti klub vezetősége közös megegyezéssel szerződést bontott Feczkó Tamás vezetőedzővel.
