A házi feladat után a magyar-lengyel barátság történetét is eltörölnék Donald Tuskék

Nyitókép: AFP/Sergei Gapon

Oktatási reformot indított el a Donald Tusk által vezetett koalíció Lengyelországban, aminek a tanárok és a szülők sem örülnek, ráadásul hosszú távon a fiatalok nemzeti identitását, valamint a magyar-lengyel barátságról alkotott képét is veszélyezteti.

Az új oktatási miniszter, Barbara Nowacka irányításával villámgyorsan elkezdték megvalósítani a kampány során beígért változtatásokat – érthetetlen sebességgel, hiszen

Ezt idővel a felsősöknél is megteszik az általános iskolákban, most „csak” osztályozni nem lehet, így az idősebbek nem javíthatnak házi feladatukkal – miközben a „kicsik” nem kaphatnak gyakorlati, tudásmélyítő leckét délutánra.

Még nehezebb lesz a felzárkóztatás

„A lengyel tanárok szeretik a házi feladatot és a többségük jól is használja. A PISA-mérésekből látszik az összefüggés a jobb teljesítmény és a házi feladat között” – hívta fel a figyelmet Szakos Enikő, az MCC Tanuláskutató Intézetének kutatója, aki olvasott olyan általános iskoláról, ahol megszavaztatták a szülőkkel, hogy maradjon-e a jól bevált rendszer, és mivel a nagy többség igent mondott, a rendelet ellenére továbbra is adnak házi feladatot, csak nem így nevezik.

Szakos Enikő lengyel szakértők véleményeit sorolta, akik szerint

A jómódú, tanult családokban a szülők ezután is ellátják majd feladatokkal a gyerekeket délutánonként, hogy fejlődjenek, azokban a családokban viszont, ahol ennek nincs kultúrája, értéke, ott az iskolai „nyomás” nélkül még nehezebb lesz a felzárkóztatás.

A tarnowieci általános iskola igazgatója egyenesen azt mondta, rossz hatással volt a diákokra a házi feladat eltörlése, mert engedményként tekintenek rá, sokan hátradőlnek, nem vesznek részt a korábban népszerű szorgalmi feladatokban sem.

Tuskék akarják megmondani, mit kell gondolni az Európai Unióról

A reform bevezetése óta eltelt bő két hónapban egyértelmű és jelentős többségbe kerültek azok a vélemények, amelyek szerint nagy hiba volt megtiltani a házi feladatot, pláne szakmai és társadalmi egyeztetés nélkül, kizárólag politikai döntés eredményeképpen, ezzel korlátozva a tanárok önállóságát és jogait. Nowacka azt mondta, ő sok gyerekkel beszélgetett, akik arra panaszkodtak, hogy túlterheltek, és szeretnének mással is foglalkozni a szabadidejükben, az „egyeztetés” részleteiről azonban azóta sem tudni semmit.

A Tanuláskutató Intézet igazgatója, Setényi János a UNIside-nak adott interjújában is arról beszélt, hogy a posztmodern gondolkodás nyelve a tudás helyett a gyermekpszichológia, meghatározó szemponttá vált a kedélyállapot, hogy a fiatalok minél jobban érezzék magukat, ne terheljük őket olyanokkal, mint a házi feladat vagy az osztályzás. „Nem az a fő cél, hogy milyen tudást szerezzenek a gyerekek a tizenkettedik év végére, hanem az, miként motiválják őket arra, hogy egyáltalán a padban üljenek” – jelentette ki. Hozzátette, a legnagyobb probléma a közműveltség fontosságának megkérdőjelezésével, hogy nem lesz egy olyan közös referenciakeret és nyelvezet, amely összeköti az állampolgárokat.

Lengyelországban is fennáll ez a veszély, hiszen a Tusk-vezette koalíció a történelemoktatást is megreformálja: a kilencedik évfolyamosok egyáltalán nem tanulják majd, az idősebbek pedig egy megújult tananyaggal találkoznak, amelyből kikerül a II. világháború kommunizmus elleni harca, vagy éppen a magyar-lengyel barátságot megalapozó események.

– szögezte le Szakos Enikő, aki megjegyezte, lesz viszont „állampolgári ismeret”, amelynek keretében a mostani oktatási minisztérium határozza majd meg, mit is kellene gondolni a demokráciáról, Lengyelországról és az Európai Unió működéséről.

Hozzátette, azzal, hogy a házi feladat tiltása mellett az irodalomban és a történelemben is egyre kevesebb olvasni- és tanulnivalót adhatnak a tanárok, lassan kiveszik a kötelességtudat a diákokból – visszacsinálni pedig nagyon nehéz lesz, hiszen azt már plusz teherként élik majd meg.

Patrióta és közösségszervező értékek a Kárpát-medencében

A szakértő a Mathias Corvinus Collegiummal kapcsolatban rámutatott, a Kárpát-medence legnagyobb tehetséggondozója eleve a hagyományos oktatáson túli programokat kínál, bekerülni sem csak érdemjegyekkel lehet, azt is figyelik, milyen plusz feladatokat, közösségépítő tevékenységet végeznek a fiatalok.

„A diákok tudják, hogy az eredményekért meg kell dolgozni, ez nálunk alapvetés. Ha valakinek megadatik, hogy részt vehet a tehetséggondozásban, és a szakterületek legkiválóbb oktatóitól tanulhat, akkor bele kell tenni még több munkát, hiszen csak így fejlődhet” – mondta Szakos Enikő. Setényi János pedig úgy fogalmazott: „Akik az MCC-hez kerülnek, jó minőségű szolgáltatást kapnak teljesen ingyen, és tisztában vannak azzal, hogy csak rajtuk múlik, élnek-e ezzel a lehetőséggel. Minket legfőképpen azok érdekelnek, akik nem csupán a tudást szeretnék megszerezni, hanem olyan patrióta és közösségszervező értékeket is, amelyeket itt, a Kárpát-medencében bontakoztatnának ki.”