Lehetséges forgatókönyv a NATO-csapatok bevetése, ha erre van szükség az ukrán győzelemhez, még akkor is, ha ezzel a német lakosság jelentős része nem ért egyet – mondta a német politikus a kiszivárgott információk szerint.
Fotó: Handout / Telegram / @oleksiykuleba / AFP
A németek joggal félnek az orosz-ukrán háború eszkalációjától – idézi Barbel Bast, a Bundestag elnökét a Europe Right Now, amely összefoglalójában több bizonyítékot is megemlít ennek alátámasztására. A portál rámutat, hogy egy évvel ezelőtt Olaf Scholz német kancellár még azt hangsúlyozta, mindenképpen tárgyalni kell Oroszországgal, különben aligha ér véget a háború, valamint leszögezte, mindenáron meg kell akadályozni a NATO és Moszkva közötti közvetlen konfrontációt.
Ehhez képest ma már a németek a franciákkal közösen tankokat gyártanának Ukrajnában, valamint engedélyt adtak arra, hogy az ukránok felhasználhatják a fegyvereiket az önvédelem mellett az oroszországi területek megtámadására is. A német védelmi miniszter egyenesen úgy fogalmazott: készen kell állniuk a háborúra.
A német kormány álláspontjának radikális változtatása nem volt előjel nélküli – hívja fel a figyelmet a portál. Szűk két évvel ezelőtt Annalena Baerbock sokat kritizált német külügyminiszter azt mondta,
segíteni kell Ukrajnának, mindegy, mit gondolnak a német választók,
és bár utólag azzal magyarázkodott, hogy szavait kiragadták a szövegkörnyezetből, ezt a mondatot akkor is nehéz sokféleképpen értelmezni.
A Német Szociáldemokrata Párt januári állásfoglalása kimondja, Ukrajnának meg kell nyernie a háborút, így aztán sokan kételkednek abban, hogy Olaf Scholz kancellár meddig tart ki véleménye mellett, mely szerint nem küld katonákat az ukrán frontra, hiába kéri ezt Emmanuel Macron. Sőt, a fent idézett Barbel Bas ki is mondta zárt ajtók mögött, hogy
lehetséges forgatókönyv a NATO-csapatok bevetése, ha erre van szükség az ukrán győzelemhez, még akkor is, ha ezzel a német lakosság jelentős része nem ért egyet.
Orbán Viktor miniszterelnök a Mandinernek adott nagyinterjújában leszögezte, a leendő új NATO-főtitkárral szeretnének kötni egy megállapodást arról, hogy nem fogunk részt venni a NATO oroszokkal szembeni ukrajnai hadműveleteiben akkor sem, ha NATO-tagok vagyunk. „Megőrizzük a tagságunkat, de NATO-területen kívül nem akarunk katonai akcióban részt venni, erre meg kell hogy legyen a lehetőségünk. Jogilag most is megvan, de elvárjuk, hogy ezt egy politikailag elfogadott, szalonképes pozíciónak nyilvánítsák" – mondta a kormányfő.
Ezt is ajánljuk a témában
A miniszterelnököt kérdeztük a Robert Fico elleni merényletről, az európai hadsereg gondolatáról, a magyar–kínai kapcsolatokról, Ursula von der Leyen újrázási esélyeiről, a NATO-főtitkár lehetséges személyéről és a közelgő foci-Eb-ről is.
Az Európai Bizottság alelnöke jogi lépésekkel is fenyegetőzik Magyarországgal szemben.
A biztonságpolitikai szakértő szerint a cél csak az, hogy megnehezítsék a hivatalba lépő Trump-adminisztráció helyzetét.
A Bloomberg Intelligence szerint az európai államoknak át kellene lassan gondolni a kiadásaik prioritását. Vagyis el kellene vonni forrásokat máshonnan, és mindent a védelmi költségvetésekbe tolni.
A Scholz-kormány bukása csak nyitánya annak a válságfolyamatnak, amelybe Berlin az elmúlt évekbe kormányozta magát az elhibázott energiapolitikájával.
A magyar főváros a legendás Velencével, Amszterdammal szállt versenybe, megelőzve Rómát és Prágát. A szerelmesek városa Párizs pedig nincs is a listán.
„Ezt a két hónapot kell okos, higgadt politikával túlélni” – húzta alá a kormányfő.
Ha vasárnap győz a Pool a sereghajtó Southampton otthonában, 12 forduló után nyolcpontos előnyre tesz szert; innen már csak a Liverpool bukhatja el az elsőséget!
A magát Oroszország-szakértőnek is tartó Rácz egyszer az ukrajnai háborút elemezve számítógépes játékról hitte azt, hogy valódi videófelvételek egy dróntámadásról.
