A Magyarországot Brüsszelhez hasonlóan elítélő lengyel kormánykoalíció tagjai ellephetik a választások után az Európai Parlamentet, és aligha Közép-Európát képviselik majd – mondta a Mandinernek Tomasz Grzegorz Grosse, a Varsói Egyetem professzora, akinek szakterülete az Európai Unió és a tagállamok gazdaságpolitikájának elemzése.
Nyitókép: AFP/Andrzej Iwanczuk
Hogyan látja most a belpolitikai helyzetet Lengyelországban?
Az elmúlt tíz évben a főbb politikai erők támogatottsága nagyon hasonló képet mutat: az első helyen a Jaroslaw Kaczynski által vezetett jobboldali koalíció, második pedig a liberális párt Donald Tusk irányítása mellett. A többiek jóval alacsonyabb támogatottsággal bírnak, kis baloldali és liberális pártok, amelyeknek köszönhetően Tuskéknak többségük van a parlamentben. Figyelembe véve, hogy a jelenlegi médiapiac 90 százaléka a liberális, baloldali kormányt támogatja, a jobboldali koalíció népszerűsége a kormány kudarca. Egyre több és több szavazó kritizálja Tusk kormányát, jelenleg több mint 50 százalékuk elégedetlen.
Milyen az együttműködés ebben a kormánykoalícióban?
Komoly egyeztetések zajlanak, mert a programokban nagyon fontos különbségek vannak.
Ennek ellenére a koalíció jelenleg stabil, ugyanis a kisebb pártok attól félnek, hogy egy előrehozott választás a vereségükkel végződne.
Ezt alátámasztják a legutóbbi regionális választásokon elért nagyon gyenge eredményeik.
Mit gondolnak a lengyelek Tusk eddigi munkájáról?
Tusk szavazói annak örülnek, hogy Kaczynski és koalíciója elveszítette a hatalmát, sőt, még azt is elvárják, hogy Tusk a konzervatív kormány korábbi tagjait vonja felelősségre. Ennek ellenére Tusk számos döntését aggodalommal figyeli még a saját tábora is, például az állami beruházások törlésével és a különböző adóemelésekkel kapcsolatban. A kormányfő ráadásul több választási ígéretét nem tartotta be, amit a választói is látnak.
Ezt is ajánljuk a témában
Hogy holnaptól építhessék a demokráciájukat, ahhoz most, jaj, kell pár hónapnyi aljas diktatúra. Ugyan mi nem érthető ezen, Istenkém?! Kohán Mátyás írása.
Mi a véleménye arról, hogy Tusk győzelme óta az Európai Bizottság hirtelen elégedett lett Lengyelország jogállamiságával?
Brüsszel hosszú évekig próbálta eltávolítani Kaczynskiékat a hatalomból Berlin és Párizs támogatásával. Nem azért, mert megsértették a jogállamiságot, hanem azért, mert védték a konzervatív értékeket és a nemzeti alkotmányt, nem értettek egyet az Európai Bizottság lépéseivel. A jövőről egészen mást gondoltak, mint az Európa-párti elit, és attól tartottak, hogy a túlzott centralizáció következményeképpen elvonják a hatalmat a szavazóktól, és átadják ismeretlen bürokratáknak az erős nyugat-európai országokban. Tusk kormánya viszont igazodik ehhez a struktúrához, ami örömmel tölti el a Bizottságot, Németországot és Franciaországot.
Miként látja Lengyelország és Magyarország kapcsolatát?
Ez a liberális, baloldali lengyel kormány sajnos pontosan úgy értékeli a magyar vezetést, mint a brüsszeli intézmények, a német vagy a francia kormány. A konzervatívok részéről viszont nagyon erősek a lengyel-magyar kapcsolatok.
És a lengyel-amerikai viszony?
A lengyel jobboldal hagyományosan jó kapcsolatot ápol a republikánusokkal, a baloldal pedig a demokratákkal, így a Tusk-kormány remek viszonyban van Joe Bidennel. Ha Donald Trump megnyeri a választást, ez a kapcsolat valószínűleg nagyon gyorsan megváltozik – szerencsére a Trumppal jó viszonyt ápoló Andrzej Duda elnöknek még mintegy másfél éve van a mandátumából.
Hogyan változhat meg Lengyelország helyzete az Európai Unióban az EP-választásokat követően?
Véleményem szerint ezen a választáson a baloldali és liberális erők dominálnak majd.
Ez lehetővé teheti, hogy a jelenlegi lengyel kormánykoalíció politikusai fontos pozíciókat tölthessenek be az Európai Parlamentben – nehéz azonban arra a következtetésre jutni, hogy mindez előnyös lenne Lengyelországnak.
A cseh Vera Jourová sem Közép-Európa érdekeit védte az elmúlt években, hanem kizárólag Nyugat-Európáét.
Ezzel a forgatókönyvvel milyen EU-ra számít június kilencedike után?
Az Európa-párti elit valószínűleg felgyorsítja a szerződésmódosításokat, amelyek célja, hogy tovább központosítsák a hatalmat az Európai Unióban, újabb és újabb hatásköröket elvonva a tagoktól, különösen a kisebb országoktól. Emellett fokozzák az ideológia alapú nyomást a baloldali értékek mentén, valamint egyre erősebb pénzügyi szankciókkal büntetnék az ellentétes véleményeket.
Ez Magyarországról nézve igencsak aggasztóan tűnik.
Valóban nem túl optimista kilátások…
Az EU-ban zajló folyamatok Közép-Európa marginalizálódása felé mutatnak, és amíg a régió országai nem ébrednek fel, és nem kezdenek el harcolni a saját érdekeikért, addig nehéz változást várni.
Most ezzel ellentétes folyamatokat látok: a politikusok Németországban és Franciaországban keresnek támogatást, pedig ezzel csak tovább mélyítik Közép-Európa függőségét.
Ezt is ajánljuk a témában
A miniszterelnök politikai igazgazója szerint Brüsszelnek valójában támogatnia kellene a tagállamokat szuverenitásuk megvédésében. Ehhez képest „visszaél a hatalmával”.
Az eset súlyos kérdéseket vet fel a NATO-légvédelem jövőjét illetően is.
Bár Brüsszel valóban szigorúbban lép fel az cupertinói vállalattal szemben, a tényleges következményeket végső soron az európai felhasználók szenvedik meg. Drágább szolgáltatások, rosszabb felhasználói élmény és kevesebb választási lehetőség az Apple-nél.
Az aknák mellett egyre nagyobb problémát jelentenek a drónok is.
Magyarország több mint 7 milliárd eurós folyóáras keretet kap erre az időszakra. Ezzel a térségben a középmezőnyben szerepel.
A férfi 5 évre szóló beutazási tilalmat kapott Lengyelországba és a schengeni övezet más államaiba.
Mindez a lengyel légtérben szemtelenkedő drónokról jutott eszembe, ahol mindent és mindennek az ellenkezőjét is állították már híres szakértők.
Elkezdődött a sótalanító berendezések beszerelése a parajdi bányakatasztrófa által sújtott térségben.
