Orbán Balázs: Az átalakuló világrendben szinte minden irányból fenyegetésnek vagyunk kitéve

Az átalakuló világrendről és az ehhez való alkalmazkodásról tartottak konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen hétfőn. A konferencia első panelbeszélgetésén

 többek között arra a kérdésre keresve a választ, hogy milyen hatással lesz a transzatlanti kapcsolatokra az idén novemberben sorra kerülő amerikai elnökválasztás.

James Jay Carafano, korábbi elnöki főtanácsadó, a nemzetbiztonsági és külpolitikai kihívások vezető szakértője elmondta, hogy Washington számára az átalakuló világrendben a legfontosabb térség Ázsia, amelyre már így is kiemelt figyelmet fordít, példaként említette, hogy az amerikai haditengerészet túlnyomó része már így is az Indo-csendes-óceáni térségben állomásozik. Szerinte emiatt nem lehet arról beszélni, hogy az Egyesült Államok Ázsia felé fordulna, hiszen már így is arra a térségre koncentrál. Hozzátette, az Egyesült Államok számára a legnagyobb kihívást Irán jelenti a Közel-Keleten. Emellett az Egyesült Államok kiemelten kezeli Indiához, Japánhoz, Dél-Koreához, valamint Tajvanhoz fűződő viszonyát.

Magyarics Tamás, az NKE Amerika Kutatóintézet tudományos főmunkatársa elmondta, hogy amíg Joe Biden inkább ideologikusabb, addig amennyiben újra hatalomra kerül, akkor inkább pragmatikusabb hozzáállást fog tanúsítani a külpolitikában. Elmondta, hogy az európai politikusok azért tartanak Donald Trump győzelmétől, mivel tartanak protekcionista kereskedelmi politikájától. A szakértő szerint is átalakulóban van a világrend, amely átalakulás során olyan kereskedelmi blokkok fognak kialakulni, mint a BRICS: a jövőben az lesz a legfontosabb kérdés, hogy miképpen lehet majd ezeket a kereskedelmi blokkokat irányítani. India Magyarics szerint is egy kulcsszereplő az átalakuló világrendben, ezért fontos, hogy Európa is megerősítse a kapcsolatait az ázsiai országgal. Kiemelte, hogy ebben a franciák járnak élen, akik kiterjedt védelmi együttműködést tartanak fenn Delhivel.

Kacper Kita, elemző és rovatvezető, a Nowy Ład portál szerkesztőbizottságának tagja szerint

hogy vezető szerepet kapjon Európán belül, a német-francia tengely mellett. Azt is kiemelte, hogy a világot érő változások közepette fontos, hogy Európának jó kapcsolatai legyenek Törökországgal is, amelyeket minél szorosabbra kell fűzni. Hozzátette, ebben Magyarország élen jár a térségben. Arról is beszélt, hogy Lengyelországot aggasztja Oroszország terjeszkedése, és azt sem zárta ki, hogy a következő években sor kerüljön egy konfliktusra a NATO és Oroszország között.

Energiaszuverenitás vagy energiafüggetlenség?

A konferencia második szekciójában Európa energiabiztonsága került terítékre. Gondola Csaba, az Energiastratégiai Intézet vezetője elmondta, hogy 

mivel előbbi a gyakorlatban elérhetetlen, ugyanakkor az energiaszuverenitás, tehát, hogy megfelelő mennyiségű alternatív lehetőség álljon rendelkezésünkre az energia beszerzésében, közép- és hosszútávon elérhető. Gondola felhívta a figyelmet, hogy az első és legfontosabb tényező a földrajz, amelyet figyelembe kell venni, amikor energiaellátásról beszélünk. 

hiszen minden oldalról szárazföld veszi körbe, így sokkal kevesebb lehetősége van az energiaforrások diverzifikálásában, mint azoknak az országoknak, amelyek rendelkeznek tengeri kijárattal. Emellett Magyarország viszont élen jár a megújuló energiaforrások felhasználásában, példaként említette az elmúlt években megépített naperőmű kapacitásokat, valamint hozzátette, hogy nagy lehetőségeket rejt a geotermikus energia is.

Litkei Máté, a Klímapolitikai Intézet vezetője azt emelte ki, hogy amikor energiapolitikáról beszélünk, akkor nem lehet csak egy célt szem előtt tartani. Az energiafüggetlenség mellett figyelembe kell venni az energiabiztonságot is, amely magában foglalja az energia elérhetőségét is, valamint a fenntarthatóságot. Illetve ezeket a célokat össze kell egyeztetni egyéb célokkal mint például az életszínvonal fenntartása, valamint az ipar megőrzése. Ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy

Kiemelte, hogy Magyarország az utóbbi években jelentős lépéseket tett az energia szuverenitás elérése érdekében. Jelentős fejlesztések mentek végbe a megújuló energiaforrások területén, valamint a hálózatfejlesztésben is, megépült a Déli Áramlat gázvezeték, valamint összekapcsoltuk a magyar villamosenergia hálózatot a környező országok hálózatával.

A világ veszélyes hellyé vált

A konferencia geopolitikai paneljében Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója elmondta, hogy a világ egy veszélyes hellyé vált Magyarországra szinte minden irányból, délről a migráció és a közel-keleti konfliktus, keletről az ukrajnai háború, nyugatról pedig Brüsszel föderalista törekvései veszélyeztetik hazánkat. Egyedül talán északról, Lengyelország felől nem fenyeget minket semmilyen veszély.

Ezzel párhuzamosan a világrend is átalakulás alatt áll – ugyanakkor fontos megérteni, hogy az az átalakulás, amely most végbemegy, nem különleges, hiszen az, hogy a világ hatalmi struktúrája átalakul, nem példa nélküli. Azt, hogy egyes nagyhatalmak meggyengülnek, mások megerősödnek, egy Magyarországhoz hasonló közepes méretű ország nem tudja befolyásolni, az akkor is megtörténik, „ha tetszik, ha nem”. A valódi kérdés Orbán Balázs szerint az, hogy

Az is természetes, hogy a különböző országok eltérő stratégiákat választanak ilyenkor: a lényeg abban áll, hogy meg tudjuk találni azokat a közös pontokat, amelyek mentén együtt tudunk működni egymással. A sikeres együttműködés példájaként említette a NATO-t, amelynek Magyarország továbbra is lojális szövetségese.

Az Európai Unióval kapcsolatban elmondta, hogy az elmúlt években Brüsszel fokozatosan úgy alakította át az uniót, hogy azokat az országokat, amelyek nem a mainstream álláspontot képviselnek az egyes kérdésekben, igyekeznek elnyomni; ugyanakkor ez a fajta birodalomépítés semmire sem vezet, miközben az Európai Unió fokozatosan lemarad a nagyhatalmak mellett a nemzetközi versenyben. Felhívta a figyelmet, hogy 

a tagországok versenyképessége pedig tovább romlik. Hozzátette, Európa piaca sem akkora, hogy az biztosítani tudja a versenyképes fejlődést. Európának egyedül a tőke, a tudás, valamint a képzett munkaerő területén van már csak előnye az világ többi részéhez képest. 

Heather Nauert, az Egyesült Államok külügyminisztériumának korábbi szóvivője elmondta, hogy a világban számos térségben újabb konfliktusok robbantak ki. Kiemelte, hogy az Egyesült Államok számára egyre nagyobb kihívást jelent Észak-Korea, Kína és Oroszország is,ezért Washington a korábbinál nagyobb mértékben kell, hogy támaszkodjon a szövetségeseire. Hozzátette, hogy olyan vezetőkre van szükség, akik képesek a feszültségeket elsimítani. Elmondta, hogy az Egyesült Államoknak jelenleg gyenge kezű vezetése van, hozzátette, hogy az amerikai emberek is egy nyugodtabb világban szeretnének élni, ezért arra számít, hogy az elnökválasztáson Donald Trump fog győzni.

A Kínával való szembenállással kapcsolatos kérdésre válaszol elmondta, hogy szerinte az Egyesült Államoknak arra kell koncentrálnia, mi az, amit az Egyesült Államok tud felajánlani az egyes országoknak, amit Kína nem. Nauert szerint 

és az Egyesült Államok Kínával szemben a demokráciát tudja felajánlani, „igaz, a demokrácia néha káoszba fullad, de ennek éppen az a lényege” – tette hozzá.

Bertrand de La Chesnais francia politikus, volt ejtőernyős, a francia hadsereg altábornagya, aki 2021-ben Éric Zemmour elnökjelölt kampányfőnöke volt, arról beszélt: fontos, hogy az eltérő álláspontok megjelenjenek és vitát lehessen folytatni a különböző nézetekről, mindenkinek lehetősége legyen kifejeznie az álláspontját. A kérdés az, hogy az Európai Unió a nemzetállamok Európáját valósítsa meg, vagy föderális irányban fejlődjön tovább. La Chesnais szerint

Jacek Bartosiak, a Strategy & Future vezérigazgatója és alapítója, a washingtoni székhelyű Potomac Foundation vezető munkatársa hangsúlyozta: az Egyesült Államok fokozatosan visszahúzódik Európából, ez pedig újra teret enged annak, hogy a nagyhatalmi versengés visszatérjen a kontinensre. Lengyelország ugyanakkor „nem fogja ölbe tett kézzel hagyni, hogy a feje fölött döntenek”. Felhívta a figyelmet, hogy a kontinensen egy olyan hatalmi vákuum kezd kialakulni, amelyet „kezelni kell”. Ha erre nem figyel  Európa, akkor stratégiai önállóságának elvesztésével egyszer arra ébredhet, hogy semmilyen beleszólása sincs már a világ legfontosabb ügyeibe – zárta szavait.

***