Háború, egységes piac, zöld átállás, meg amit akartok – csokorba szedtük a legutóbbi EU-csúcs témáit

Nyitókép: Jakub Porzycki/NurPhoto via Getty Images

***

Enrico Letta volt olasz miniszterelnök volt az egyik főszereplője a rendkívüli brüsszeli csúcs második, csütörtöki napjának, aki a „versenyképes és zöld” Európa víziójával kilincselt egy jelentés formájában. Rögvest az elején elárulta a Politicónak, hogy „a nagy kockázat az, hogy egyáltalán nem lesz elég pénzünk a zöld átálláshoz” – írta meg a Politico hosszú tudósításában; mi most ebből szemelgetünk. Letta ugyanakkor rámutatott,

ezért kell egységes piac a tőkének. Szerinte az EU-nak először három ágazatot kell az egységes piacba bevonnia: az energiát, a pénzügyet és a távközlést.

Közös hát, lótúrót!

Ezek közül az egyik al-kategória, az adóharmonizáció is sok ellenérzést szült. Kaja Kallas észt miniszterelnök szerint hazája egyik versenyelőnyét vesztené el ezzel.

A közös kölcsönfelvételnek meg a gazdagabb országok nem örültek. Nehammer osztrák kancellár például kijelentette, hogy „a közös adósság mindig közös kamatterhet jelent”, hozzátéve, hogy az ország továbbra is magas kamatot fizet a Covid-járvány idején felvett adósságáért.

Közben, mint írja a Politico, egyes tagországokat, köztük Franciaországot sem nyerte meg teljesen az az ötlet, hogy a fővárosokat arra kényszerítse, hogy nemzeti támogatásaik egy részét összeurópai projektekre irányítsák.

Márpedig ha az USA-val vetekedő befektetési kultúrát akarnak, akkor ehhez közös felügyelet is kell – állt össze ennek kapcsán azért a német-francia tengely Emmanuel Macron és Olaf Scholz személyében (ennek viszont az írek és Luxemburg nem örülne).

Mark Rutte holland miniszterelnök pedig közölte, támogatja Enrico Letta ötletét, hogy az EU-nak nagyobb hatalmat adjon a belső piac ellenőrzésére és az uniós országok közötti gazdasági akadályok felszámolására. Még azt is kimondta:

Az ülésterem mennyezete nem kezdett repedezni.

Egyébként Olaf Scholz német kancellár is a tőkepiaci uniót és versenyképességre gyakorolt pozitív hatásűát méltatta, mondván, Emmanuel Macron francia elnökkel együtt a tőkepiaci uniót szeretné felvenni a prioritási listára.

Kardot kiránt Irán iránt

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke Ursula von der Leyen bizottsági elnökkel tartott sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy az EU „rendkívül egyértelmű” üzenetet küld Iránnak az új szankciók bevezetésével; közölte, fontos a perzsa állam „politikai és diplomáciai elszigetelése”, mert a regionális biztonságot is fenyegeti. Ugyanakkor Izraelt is arra kérte, ne indítson válaszcsapást.

Olaf Scholz megint előállt azzal, hogy Ukrajna légvédelmét kell megerősíteni, mindenkitől azt kérte, küldje el Patriot légvédelmi rendszereit a háborúban álló országnak. Még azt is mondta a Politico szerint, hogy

S a mennyezet még mindig kitartott.

Eb ura fakó!

Orbán Balázs szintén visszautasította azt az elképzelést, hogy a versenyképességhez hasonló kérdésekben több hatáskört adjanak át Brüsszelnek. Egyébként Orbán Viktor miniszterelnök közvetlenül Alexander De Croo belga vezetője után vette át a szót, és kijelentette, hogy Magyarország elkötelezett amellett, hogy soron következő elnöksége alatt is folytassa a munkát.

De nem csak a magyaroknak kellett vádak ellen tiltakozniuk; Emmanuel Macron francia elnök visszautasította a vádakat, miszerint hazája Oroszországot LNG-gáz vásárlása által finanszírozná.