A német kancellár ellenzi Julian Assange kiadatását. Nem érzi arányosnak a rá váró büntetést.
Nyitókép: DANIEL LEAL / AFP
***
Miközben Olaf Scholz eddigi kancellári ténykedését sokkal inkább az Egyesült Államok igényeinek való megfelelés jellemzi, most kulcsfontosságú ügyben ment szembe transzatlanti szövetségesünkkel a német kancellár – jelenti az Euractiv.
Scholz ugyanis azt ajánlotta a brit bíróságnak, hogy védjék meg az Egyesült Államoknak való kiadatástól az amerikai lehallgatások módszereire és tartalmára fényt derítő WikiLeaks-alapítót, Julian Assange-ot.
Egy brit bíróság 2022-ben döntött úgy, hogy Assange – aki az Ecuador londoni nagykövetségén eltöltött hét év után öt éve brit börtönben van – kiadható az USA-nak. Ügyvédei ezért most utolsó mentsvárként az Egyesült Királyság Legfelsőbb Bíróságához fordultak. Az ezzel kapcsolatos meghallgatás két hete zajlott le, eredményére még várunk.
Egy iskolai rendezvényen a baden-württembergi Sindelfingenben Scholz úgy fogalmazott: „Azt hiszem, jó lenne, ha a brit bíróságok megadnák neki a megfelelő védelmet”, mert az USA képviselői
nem tudták megnyugtatni a brit bírákat legutóbbi tárgyalásukon afelől, hogy potenciális büntetése az Egyesült Királyság szempontjából az elfogadható mértéken belül esne-e”.
Assange-ot az USA-ban 175 év börtön fenyegeti, mert szivárogtatása nyomán veszélybe kerültek az USA titkosszolgálatainak egyes tagjai. A WikiLeaks-alapító kiadatását Svédország is kéri – ők pedig egészen biztosan továbbadnák az USA-nak.
Az Egyesült Államok számára érzékeny ügyben az USA szövetségesei nem szoktak megnyilvánulni. A német kormány leginkább Amerika-barát pártja, a külügyminisztériumban miniszteri biztosként amerikai állampolgárt foglalkoztató Zöldek által jelölt alkancellár és gazdasági miniszter,
Robert Habeck két héttel ezelőtt kitért egy ezzel kapcsolatos kérdés elől,
mondván, hogy nem kíván egy más ország bíróságainak ügyébe beleszólni.
A bukott kancellár megrendült hangú beszédet mondott a helyszínen, azonban a Focus által megkérdezett helyiek vegyes érzelmekkel fogadták a politikus látogatását.
Baráti tűz. Nem az oroszok, nem Észak-Korea, hanem Amerika.
Az elmélet szerint az USA meggyengítette az egyik fő ellenfelét és megnövelte saját biztonságát.
A bukott kancellár megemlékezni érkezett.
A honi pöcegödör ellenzéki sajtó még töpreng egy kicsit, terrortámadás történt-e Magdeburgban vagy sem.
Szeretném kifejezni legmélyebb részvétemet Olaf Scholznak és Németország népének a magdeburgi karácsonyi vásáron elkövetett szörnyű terrortámadás miatt.
Donald Trump techmilliárdos szövetségese egy X-posztban azt állította, hogy a közösségi oldal felhasználói tájékozottabbak a magdeburgi eseményekkel kapcsolatban, mint a német újságírók.
Csibi Krisztina szerint épp az ilyen tragédiák elkerüléséért indult el a választáson.
