Szíria új vezére hazahívta a szír menekülteket
Abu Mohamed al-Golani felszólította a menekülteket, hogy térjenek haza „egy új Szíria” felépítésére.
A zsidó állam magyar vonatkozású emlékeit járták körbe utuk záró kalandjaként a magyar utazók.
Legyen béke! – Hungarikumokkal a világ körül 7/8.
Írta: Kurucz Dániel
Haifából Tel-Avivba érkezve fölfedeztük Izrael Kossuth Lajos utcáinak permutációját.
Izraelben amúgy is amerre csak jár az ember, lépten-nyomon magyar nevekbe botlik;
de ha verseny lenne, hogy kiről nevezték el a legtöbb közteret, akkor Szenes Hanna az élmezőnyből integetne. Költő, ejtőernyős, kém és Izrael legelső nemzeti hőseinek egyike Magyarországon mégis szinte ismeretlen. Pedig még egy park is van róla elnevezve Budapesten a 7. kerültben, sőt két szobrot is állítottak már itthon az emlékére.
Magyar-izraeli 007-es
Ahogy sok mindenkit akkoriban, úgy Szenes Hannát is az erős antiszemitizmus kergette el Magyarországról a középiskola befejezése után. 1939-ben Palesztinába ment, ahol egy kibucban kezdett új életet. Palesztina alatt jelen esetben az I. világháború utáni brit mandátumot (1920-1948) kell érteni, melyet az 1948-as függetlenség óta Izrael Államként ismerünk. Ha még emlékeztek az előző részből Lustig Évára, ő pontosan a ’48-as függetlenség kikiáltásának a napján lépett le a hajóról Izrael földjére.
Az ifjú Szenes alig húszévesen csatlakozott az angol hadsereghez, hogy belülről segítse a Magyarországon maradt zsidóságot. Gyors egyiptomi kiképzése után 1944 márciusában összesen tizenhat társával együtt ledobták őket Jugoszláviában, ám júniusban a magyar határ átlépése után nem sokkal elfogták. Budapesten bebörtönözték és kínvallatásnak vetették alá –
nem volt hajlandó sem információt szolgáltatni, sem kegyelemért könyörögni.
Végül, alig 23 évesen kivégezték.
A hírhedt Kasztner-vonat
De nem Szenes Hanna volt az egyetlen magyar származású zsidó, aki társait próbálta menteni, és ezért a halál lett a sorsa. 1957-ben Tel-Avivban érte a kegyetlen halál Kasztner Rezsőt, aki ’44-ben majd’ kétezer magyar zsidó életét mentette meg azzal, hogy az őket szállító vonat – Adolf Eichmannal, a Harmadik Birodalom hóhérjával való megegyezés alapján – Auschwitz helyett Svájcba ment. A történetet árnyalja, hogy a vonatra a helyeket több ezer dolláros áron adták, így többnyire csak a tehetősebbek engedhették meg maguknak, hogy életüket így megváltsák. Hogy ez mennyire máig ható támája Izraelnek? Lustig Éva szerint a Kasztner-vonatról beszélni még mindig politizálásnak számít Izraelben.
És ezt miért meséljük el? Miért is fontos 2024-ben Szenes és Kasztner mártíromsága? Miért fontos Magyarországnak megismerni, ha csak pár szóban is az ő történetüket? Izrael egy nagyon sokrétegű ország.
Újkori krónikája telis-tele van a Kárpát-medencéből elszármazott magyar zsidókkal,
akik meghatározó szerepet töltöttek be Izrael alakulásában. És ez nem csak a múlt. Gondolhatunk Kasztner unokájára is, aki hangadó politikus napjainkban, de a tengernyi Szenes Hanna táblára is. Gondolhatunk azokra, akik napjainkban érkeznek ki, hogy új otthonra leljenek. Mindenesetre a magyar-izraeli kapcsolatok jócskán túlmutatnak a II. világháború borzalmain. Sőt!
Zsidó Miami
Tel-Aviv pezsgő tengerparti város, éjszakai annak ellenére messze földön híres, hogy magyar szemmel alig létezik.
„Tel-Aviv egy nagyon szabad város, ám otthonról mégis a pesti romkocsmák hiányoznak talán a legjobban, az éjszaki élet.”
Erről mesél Szanyi Dorottya, aki ugyancsak pár éve él kint, mégis megjárta már az izraeli katonaságot. Nagymamája ígéretére alijázott rögtön az érettségi után Izraelbe, és rögtön be is állt a katonasághoz, ahol olyan jól teljesített, hogy továbbküldték parancsnoki kiképzésre. Mégsem akarta egész életét a határon leélni, így most egy kávézóban dolgozik, de minden alijázónak ajánlja, hogy lépjen be a seregbe, enélkül ugyanis sosem fogják befogadni a helyiek. Izraelben ugyanis a társadalmi tisztelet kivívása az egyik legfontosabb fokmérője az életnek.
Mi is az az alija?
Szó szerint felmenetelt jelent. A zsidók Izrael földjére való visszatelepülést ugyanis felmenetelnek tekintik. Ezt vehetjük szigorúan fizikai értelemben, mivel a történelem során a Jeruzsálembe zarándokló zsidók többségének, hegymenetben kellett mennie, de átvitt értelemben is. Bárki alijázhat Izraelbe, akinek legalább egyik nagyszülője igazoltan zsidó származású. Őket „olénak” hívjuk. Gondot okoz azonban, hogy vallási szempontból csak az tekinthető zsidónak, akinek az édesanyja zsidó – vagy aki hivatalosan áttér a zsidó vallásra. Ennek köszönhetően az alijázók közül sokakat „vallástalanként” tartanak nyilván, 2018-ban például 54%-uk kapott ilyen besorolást. Így talán nem csoda, hogy
az idősebb generáció úgy érzi, felhígult az izraeli társadalom
– ha emlékeztek még Ritter Sándor intelmeire.
Dorina és férje, Shay is úgy tapasztalják – különösen Tel-Avivban –, hogy nem annyira vallásosak az emberek, mint azt várnánk. De persze van, ami nem változik: szombaton továbbra is megáll az élet, az étel pedig kóser. Kivéve, amikor nem. Így lehetséges, hogy a Tulip Étterem, ahol az eddigi évadok legfinomabb gulyását ettük, szombaton is nyitva tart. Pedig az ő gulyásuk pont kóser, a húst és a tejterméket viszont nem választják külön, ezért nem minősül teljesen kósernek az étterem.
Tel-Avivban muszáj volt még ellátogatnunk a Kossuth-díjas Varga Imre által készített Raul Wallenberg-szoborhoz – melynek párja Budapesten a második kerületi Szilágyi Erzsébet fasornál áll. És nem hagyhattuk ki a Habimah Színház grandiózus épületét sem, melyet Kaufmann Oszkár építész tervezett tel-avivi tartózkodása alatt. Mielőtt pedig továbbutaztunk volna Jeruzsálem fele, ellátogattunk a házhoz, ahol Kishont Ferenc – héberül Efrájim Kishon – élt és alkotott a városban töltött éve alatt. Magyarországon talán kevésbé ismert neve, pedig karrierje során két Golden Globe-díjat és egy Oscar-díj jelölést is bezsebelt.
Jeruzsálembe érve próbáltuk magunkba szívni a történelem erejét, így egyik első helyként a Gecsemáné kertet kerestük fel, ahol a Biblia szerint az utolsó vacsora után Júdás elárulta Jézust. A kertben áll a Nemzetek Temploma, más néven Agónia-bazilika, melynek apszisában található „Jézus imádkozik a Getszemáni-kertben” című mozaik Muzsinszki Nagy Endre tervei alapján készült. A Golgota-hegyen épült Szent Sír-templom az előzőnél még nagyobb pompában tündököl, melyhez képest a Siratófal egyszerűsége szembeötlő.
„Aki itt született régebben, aki itt volt, itt élt, az palesztin. Akár zsidó, akár keresztény, akár muszlim, az palesztin.”
Habár Jeruzsálemtől csupán 8 kilométerre délre fekszik, mégis át kellett mennünk a határon Ciszjordániába, hogy Betlehembe jussunk. Itt a Magyarországon tanult dr. Mahmoudot is megkérdeztük – mint már oly sok embert az évad forgatása során –, hogy szerinte mi kell a békéhez. Sajnos ő sem látja fényesebben a helyzetet, mint előző részünkben a háborús veterán Ritter Sándor. Szerinte a mesterséges Izrael Állam a probléma, és amíg az áll, addig nem lehet béke. „Így nem.” Mondta mindezt 2022 nyarán. Szomorú, de ha ebben ekkora az egyetértés a Ciszjordániát, Izraeltől elválasztó szögesdróttal körbeszőtt fal mindkét oldalán, az nem jelent sok jót.
„Keresztesháborúk. Az is ilyen volt. Amíg nyugatról támogatták, addig fennállt, amikor már nem, muszlim lett itt minden. Mellesleg lehetne ez másképp is, de Izrael mindent elkövetett az elmúlt 70 évben, hogy a muszlim és a nyugati világ egy része ne fogadja el.”
Erről beszél nekünk tökéletes magyarsággal Mahmoud, bemutatva a palesztin-zsidó ellentét megoldhatatlannak tűnő problémáját. A szomorú az egészben az, hogy az emberek,
az „Isten adta nép” látja az alagútban a béke fényét,
de a sorsuk itt a Szentföldön nem a saját kezükben van. Aki ma imádkozik, foglalja bele, hogy egyszer Aleppótól Eilatig béke és egyetértés lesz, ami a vallás és politika fölé emelkedik. Ámen.
Hetedik évadunk végállomásához érkeztünk. Isztambulból indulva nyolc héten keresztül bemutattuk nektek Törökország, Libanon, Szíria, Jordánia és Izrael magyar nyomait, magyar vonatkozású emlékeit. Nem sikerült a közel két hónapos forgatás minden pillanatát belesűríteni ebbe a kevés műsoridőbe, de próbáltuk a legszebb, legjobb, legizgalmasabb, vagy éppen legszomorúbb, legmeghatóbb részeket kiválogatni. Többször is írtuk már: nem is reméltük, amikor épp csak elindultunk az első évad forgatására, hogy hat további fogja még követni. Kelet- és Délkelet-Ázsia, Afrika, Belső-Ázsia, a Kárpát-Medence, Latin-Amerika, USA és most a Közel-Kelet. Vajon mi lesz a következő úti cél? Lesz-e egyáltalán? Ez egyelőre maradjon a mi titkunk, ti pedig fogadjátok szeretettel hetedik évadunk záróepizódját.
A részhez tartozó útinaplót megtaláljátok honlapunkon, és ha így az évad zárultával nosztalgiázni támad kedvetek, összes eddigi beszámolónkat is megtaláljátok ugyanott.
Köszönjük!
Hungarikumokkal a világ körül 7. évad
8. rész: 2024. február 24. 10:50 TV2
Reméljük, hogy a cikkben leírtak és a Hungarikumokkal a világ körül sorozat felkeltették az érdeklődésedet.
Ha kíváncsi vagy az előző évadokra, vagy semmiképp sem szeretnél lemaradni a hamarosan érkező közel-keleti epizódokról, iratkozz fel YouTube-csatornánkra Kövess minket TikTokon, Facebookon, Instagramon, vagy látogasd meg a honlapunkat!