Drogkereskedelem és maffia, terrorizmus és antiszemitizmus – ezek a jelenségek kéz a kézben járnak, és már elérték Európát és Amerikát is. Elemzésünk!
A 2023. október 7-én kitört Izrael-Hamász háborút követően drasztikusan megnőtt az antiszemita atrocitások száma a nyugati világban, és
Izrael azt is állítja, hogy a Hamász vagy más iráni proxyk több terrortámadást terveztek Európában, melyeket az izraeli elhárítás segítségével sikerült meghiúsítani.
A Moszad idén januári közleménye szerint olyan bizonyítékokat tártak fel, amelyek arra utalnak, hogy az állítólagos Hamász-hálózat egy libanoni parancsnoki központ utasításai alapján meg akarta támadni a svédországi izraeli követséget, decemberben pedig még Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök beszélt arról, hogy Irán támadást rendelt el izraeliek ellen Cipruson. Ugyanebben a hónapban a német hatóságok tartóztattak le Hamász-ügynököket, mert meg akartak támadni egy német zsinagógát.
Betelepült ügynökök
Izrael régóta figyelmeztet, hogy
a Hamász és a Hezbollah ügynököket telepített Európába.
Bár Németország 2020-ban betiltotta a Hezbollahot, a síita terrorcsoportnak továbbra is mintegy 1250 tagja van ott. Izrael arra is figyelmeztetett, hogy csak Németországban több mint 450 Hamász-ügynök tartózkodik. Persze ennyi ember folyamatos megfigyelése nagyon sok erőforrásokat és munkaerőt von el a belbiztonsági szolgálatoktól. A német rendőrség 2018-ban mindössze 774 radikális iszlamistát tudott állandó megfigyelés alatt tartani.
Arról nem is beszélve, hogy nem csak ezek a csoportok aktívak. 2017-ben több mint 50 ezer szalafista (radikális szunnita) volt Franciaországban, 2022-ben 11 ezer Németországban. Nem minden szalafista dzsihadista, de sokan közülük azok, vagy ilyen szimpátiákkal rendelkeznek, és a legtöbb európai ország a szélsőséges szalafistákat biztonsági problémaként kezeli. De nem ők az egyetlen veszélyes csoport Európában. A holland nemzeti terrorizmusellenes és biztonsági koordinációs szerv szerint az ISIS is éledezik az országban.
Korábbi támadások
A nyugati hatóságok lazasága azért is furcsa, mert
a múltban volt már példa rá, hogy az izraeli-palesztin konfliktus a diaszpóra zsidóságán „csattant”.
A Hezbollah 2011-ben a törökországi izraeli konzult próbálta felrobbantani, 2012-ben pedig izraeli turisták ellen tervezett merényletet Ciprusban. 2012-ben sikeres merényletet követtek el izraeli turistákkal szemben Bulgáriában, öt izraeli civilt és egy bolgár buszsofőrt ölve meg.
Fő ténykedési területe azonban Dél-Amerika. A kontinensen egyébként is erős az arab diaszpóra, az 1948-as arab-izraeli háborút követően és az 1985-ös libanoni polgárháborút követően sokan vándoroltak ki. A Hezbollahnak bizonyítottan szerepe volt a Buenos Aires-i izraeli követség 1992-es felrobbantásában, amelyben négy izraeli és 25 argentin civil halt meg. Utóbbi azért is lényeges, mert az egyik legnagyobb támadás volt, amit külföldön valósított meg a síita terrorszervezet, s mert a Hezbollah kötődései erősek Dél-Amerikában.
Terjeszkedő síiták
A Hezbollah messze nem csak Libanonban aktív. 2013-ban amerikai ügynöküket tartóztatták le és állították bíróság elé, aki célpontok kiválasztásában segítette a síita terrorcsoportot. A Reuters idei hírei szerint pedig Jemenben is jelen vannak, aktívan segítik a húszi terroristák tevékenységét, ami persze nem meglepő, hiszen mind a ketten Irán kliensei. A Hezbollah a jelek szerint ott terjeszkedik, ahol Irán is megjelenik befektetéseivel. Dél-Amerikában például Irán jó kapcsolatokat ápol Nicaraguával, Bolíviával és Ecuadorral is, de fő partnere a régióban a szélsőbaloldali vezetésű Venezuela.
Nicolás Maduro vezetése alatt a páriaállammá vált szélsőbaloldali ország és az iszlám forradalom hazája még szorosabb szövetségre léptek.
Irán kőolajexportja új csúcsot ért el 2023 elején a Venezuelába és Kínába történő szállítások növekedése miatt. Irán támogatta Venezuela olajexportját, és haditengerészete az év során megjelent a Panama-csatornában. A két ország bejelentette, hogy 2023 augusztusától közvetlen járatok indulnak Teherán és Caracas között. Venezuela továbbá nem állami szereplőkön keresztül támogatja a Hezbollah részvételét a dél-amerikai drogkészítésben, -terjesztésben és -kereskedelemben.
A drog „olcsó és könnyű bevétel korlátlan forrása a potenciális terrortámadások végrehajtásához”
– állapították meg egy a Hezbollah dél-amerikai terjeszkedésével foglalkozó amerikai kongresszusi meghallgatáson, melyet a terrorizmusellenes albizottságan tartottak.
A drog szerepe
A drogmaffia és a terroristák már régóta egymásra találtak, az illegalitásban dolgozó erőszakos bűnözők gyümölcsöző együttműködést alakítottak ki a világ számos országában az embercsempészet, a kábítószer, a fegyverek, egyéb lopott áruk kereskedelme, de a terroristák mozgatása terén is. A határ itt a vallási szélsőségek, a bűnözők és a terroristák között elmosódik az európai és amerikai migrációs hátterű közösségekben. Eközben az iráni kliensek esetében az egyes terrorcsoportok és a bűnözői tevékenységek közötti tevékenység egyre inkább összehangolódik, azt egyes feltételezések szerint Irán állami szinten szervezi.
Az amerikai drogellenes hivatal (DEA) szerint a Hezbollah évente akár egymilliárd dollárt is kereshet a dél-amerikai drogbizniszben, és részt vesz az illegális szerek észak-amerikai terjesztésében is. A terrorcsoport bázist tartott fel a múltban Paraguayban, Kolumbiában, de tartóztatták le ügynökeit Argentínában is. A holland titkosszolgálat szerint
Irán nemcsak marokkói-holland gengsztereket használt fel két iráni ellenzéki külföldön történő likvidálására, hanem aktívan védi a maffiafőnököket és menedéket is nyújt nekik.
A holland igazságügyi minisztérium még azt is gyanítja, hogy az egyik legnagyobb hollandiai arab bűnklán vezetője egy ideig az iráni titkosszolgálat védelmét élvezte.
A nyílt társadalom kelései
A fentiekből is világos, hogy a tömeges bevándorlás
nem csak szociális és gazdasági nehézségeket és terheket jelenthet, de súlyos biztonsági kockázatot is.
Ennek mindössze egyetlen vetülete, hogy az október 7-i támadás óta az antiszemitizmus újabb hulláma érte el a nyugati világot. A nyugati országok zsidó közösségeinek védelmét a hatóságok megerősítették, s erre jó okuk volt, hiszen mint a cikk elején jeleztük, egyre több támadást kísérelnek meg az iszlamisták. Sajátos tény, hogy közben a nyugati sajtó jelentős része Izrael „népirtással” való vádolásával van elfoglalva, jelenleg egy sok sebből vérző eljárás is zajlik Izrael ellen Hágában, miközben úgy néz ki, időt és energiát kéne szentelni a migráció, a terrorizmus, a drogkereskedelem, a fegyverkereskedelem és az antiszemitizmus összefüggéseinek feltárására is.
Ezt is ajánljuk a témában
Dél-Afrika számára már most siker az eljárás: történjen bármi, azt saját közönsége előtt a palesztinok emberi jogaiért és az „apartheid” ellen vívott harcként fogja beállítani. Sebes Gábor írása.
Eközben az illegális migráció folytatódik.
Csak tavaly szeptemberben mintegy 7000 migráns érkezett az olaszországi Lampedusa szigetére mindössze 48 óra leforgása alatt. A sziget állandó lakossága normális esetben 6000 fő. A Frontex tavaly év végi jelentése szerint az illegális migráció 2016 óta nem látott csúcsokat döntött 2023-ban.
A magyar helyzet
Mint emlékezetes, a magyar titkosszolgálatok nyilvánosságra hozott tavaly novemberi jelentése szerint az ISIS, az al-Kaida és a Hamász is jelen van a szerb–magyar határnál.
A napokban továbbá a Hamász nevében készült robbantani egy budapesti férfi. Az MTI azt írja, a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint a férfi által küldött levelekben olyan kifejezések szerepeltek, mint „lángba borítom ma éjjel a várost”, „lőfegyvert és lőszert tartok”, „felrobbantom az egész várost – Allahu Akbar” vagy „a Hamász nevében terrortámadást tervezek”. Kérdéses persze, hogy volt-e valóban kapcsolata az emlegetett csoporttal. Csak remélhetjük, hogy a fent leírt, Nyugaton és a világ más országaiban már mindennapos jelenségek a jövőben elkerülik hazánkat.
Nyitókép: MAJDI FATHI / NurPhoto / NurPhoto via AFP
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter volt a Mandiner negyedik kulturális-közéleti klubestjének előadója.
Miközben Németországban gyárak zárnak be és tízezrek veszítik el állásukat, Győrben és Debrecenben dübörög az autóipar. A centrum roskadozik, a periféria erősödik. Ritkán látott fordulat ez az európai autóiparban. Sebestyén Géza írása.
„Ez nem bukás. Ez előrelépés” – szögezte le a közgazdász.
Könnyen lehet, hogy hamarosan egy újabb országgal szemben lesznek „kritikusak” Brüsszelben.
Brüsszel még több pénzt, fegyvert és katonát is küldene Ukrajnába.
Mint kiderült, az orosz állami média különösen Németországban népszerű.
A választási kampány finisében egyre több rejtélyes haláleset történik az AfD-nél. Van, aki szerint statisztikailag lehetetlen, ami zajlik, a rendőrség pedig csak vállat von.
A szlovák elnök részt vesz egy parádén Kínában.
Kapcsolódó cikkek a Háború Izraelben aktában.
Olaszország és Csehország is hazánkhoz hasonló álláspontot képvisel.
Izrael szerint aki elismeri a palesztin államot, az „jutalmazza a terrorizmust”.
„Egy ilyen döntésnek következményei kell, hogy legyenek” – fogalmazott az Európai Tanács elnöke.
