Mi lesz veled, Amerika? – 2024-ben újra Biden és Trump csaphat össze

Kevesebb, mint egy év van hátra az amerikai elnökválasztásig, és 

Ez az a párharc, amit a felmérések szerint az amerikai szavazók többsége egyáltalán nem szeretne. Biden három év leforgása alatt az amerikai történelem egyik legnépszerűtlenebb elnökévé vált, akit saját pártja egy része sem kedvel. Donald Trump pedig hiába rendelkezik jelentős támogatói bázissal, rendkívüli módon megosztja saját pártját és az amerikaiakat is.

2016-ban az átlag amerikaiak azzal lázadtak fel az őket és értékrendjüket megvető elittel szemben, hogy megválasztották Donald Trumpot. 

Míg a demokraták számára a New York-i üzletember lett a gonosz megtestesítője, egyfajta „narancssárga szörnyeteg”, minden társadalmi törés okozója, addig más választók szemében továbbra is egyfajta protestálást jelent Trumpot támogatni.  

Bár még javában zajlik a republikánus előválasztási kampány, az elemzők és az újságírók már eldöntött kérdésnek tekintik, hogy hacsak nem történik valami váratlan fordulat, akkor jövőre Trump harmadszor is rákerülhet a szavazólapra. Demokrata oldalon pedig egyelőre szintén nem állt elő komoly kihívó Joe Bidennel szemben, de egyre erősebbek azok a hangok, akik azt követelik, hogy más jelöltet indítson a Demokrata Párt. 

A demokrata narratíva

Az elmúlt években a demokrata jelöltek mindig azzal kampányoltak, hogy a republikánusok úgymond maradiak és rasszisták, akik nem akarnak haladni a korral. Joe Biden a 2012-es választási kampány során egy fekete közönségnek például azt mondta, hogy a középvonalas Mitt Romney „újra láncra verné őket”, magyarul: visszataszítaná őket a rabszolgaságba. Azóta az ehhez hasonló vádak teljesen mindennapossá váltak. 

Mielőtt elindultak a Trump elleni vádemelések, az amerikai média és a demokraták is Ron DeSantis floridai kormányzót tartották az esélyes republikánus elnökjelöltnek, így ellene indult negatív lejárató kampány. 

és a woke ideológia elleni harcát autoriter jelzővel illeték. Hosszú hónapokon keresztül a floridai kormányzó volt minden beszélgetős műsor, minden demokrata pénzgyűjtő est kedvenc témája. 

Most, hogy Trump határozottan vezeti a republikánus versenyt, újra a volt elnök került a célkeresztbe. Az év utolsó heteiben az amerikai sajtóban elkezdtek megjelenni a második Trump elnökséget „diktatúraként” vizionáló írások. Az Atlantic magazin januári-februári száma például kizárólag olyan esszéket fog közölni, amelyben egy potenciális Trump-győzelem szörnyű következményeit ecsetelik. Az úgynevezett „MAGA” vagyis „Make America Great Again” szavazókat is sötét színekkel festik le a demokraták. 

2022-ben a kongresszusi választásokon ez egy jó stratégiának bizonyult a baloldal számára. Joe Biden azzal kampányolt, hogy a harc az ország „lelkéért” folyik, amelyet elsősorban a MAGA-szavazók veszélyeztetnek. Mivel Trump figurája önmagában nem elég ijesztő, a bázisa az, amelyet igyekeznek minél ijesztőbbé tenni. Az egyik gyakori vád a „demokrácia veszélyeztetése”, amit általában a január 6-ai eseményekkel illusztrálnak. 

James Carville az amerikai média egyik legismertebb demokrata stratégája novemberben kijelentette, hogy

Példaként a képviselőház republikánus házelnökét, Mike Johnsont nevezte meg, aki már jelezte, hogy Trumpot támogatja a republikánus előválasztás versenyében. 

A demokrata aktivisták szerint a bibliai moralitást hirdető keresztények az amerikai állampolgárok szabadságjogait veszélyeztetik. A legerősebb veszélyérzetet az abortusszal kapcsolatban lehet felébreszteni. Miután 2022-ben a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte a Roe vs. Wade döntést, és ezzel visszaadta az államok kezébe az abortusz szabályozásának a jogát, a demokraták sikeresen tették egyik fő ügyükké az abortuszt. Az elemzők arra számítanak, hogy ez lehet a 2024-es kampány egyik fő ügye. 

A republikánus narratíva 

A republikánusoknak mindig nehezére esik egységesen beállni egy-egy jelölt mögé. A demokratákkal ellentétben itt sokkal nagyobb különbségek vannak a politikusok között. Vannak kiemelten liberális képviselőik, és olyanok is, akik minden beszédükben a Bibliát idézik. Ennek következtében a párt egy része mindig elégedetlen saját elnökjelöltjével. A jelöltállítás kihívást jelent nemcsak az elnöki, hanem a képviselői és szenátori szinten is. 

A 2022-es kongresszusi választás figyelmeztetés volt a republikánusoknak: hiába népszerűtlen az elnök, ha ők sem tudnak népszerű jelöltekkel előrukkolni. 

A republikánus milliárdosok hatalmas pénzeket öntöttek az ex-elnök legerősebb kihívóinak, Nikki Haley-nek és Ron DeSantisnak a kampányaiba, de a felmérések azt mutatják, hogy ez csak pénzkidobás: Trump továbbra is fölényesen vezeti a versenyt. A republikánus jelöltek az elmúlt hónapokban egymás után léptek ki a versenyből, Mike Pence, Tim Scott és kisebb-nagyobb további nevek is gyorsan bedobták a törülközőt. A vitákon eddig egymást marták a jelöltek, amelynek az lett az eredménye, hogy miközben Trump részt se vett a vitákon, mégsem csökkent jelentősen az előnye. 

A Trump elleni vádemelések eddig csak erősítették a volt elnök támogatói bázisát, és ezen a ponton már nehéz elképzelni, hogy ebben változás állhatna be. 

Míg a demokratáknak ott az abortusz, az LMBTQ jogok ügye, addig 

A republikánus előválasztási versenyben a jelöltek közül többen igyekeztek konkrét eredményekkel kampányolni, ez azonban sikertelen stratégiának bizonyul. Trump sikere abban is rejlett, hogy a nagyon konkrét ígértetek (a határfal) mellett, rendkívül tág szlogennel kampányolt. Amennyiben valóban ő lesz a jelölt, egyfajta „bosszúturné” és a 2016-os MAGA-kampány keverékére lehet számítani tőle 2024-ben. 

Mi lenne, ha?

Bár a Trump-Biden párharcnak van a legnagyobb esélye, a két jelölt idős kora miatt felmerülhet a visszalépés lehetősége. Ez különösen igaz Joe Bidenre, akinek az egészségi állapota már három éve is aggályokat ébresztett a szavazókban, elnöksége alatt pedig rendszeresen voltak olyan jelenetei, amelyek kérdéseket vetettek fel alkalmasságával kapcsolatban. 

Amennyiben Joe Biden visszalépne, szinte biztosan nem Kamala Harris kerülne a helyére. Várhatóan Gavin Newsom, Kalifornia demokrata kormányzója lenne akkor a párt elnökjelöltje. 

November végén például részt vett egy televíziós vitán Ron DeSantissal, amit a Fox News élőben közvetített. A két kormányzó közül DeSantis tudhat magának nagyobb sikereket, de hiányzik belőle a karizma. Ezzel szemben Newsom könnyed arroganciával kezelte DeSantis támadásait. 

Newsom „árnyékkampánya” ellenére azt állítja, hogy teljes mértékben támogatja Joe Bident, s ezt megerősítette a DeSantis elleni vitán is. Newsom kicsit olyan, mint a beugró színész, aki tudja a forgatókönyv minden sorát, és ott várakozik a színfalak mögött, ha kidőlne a főszereplő. Joe Bident könnyedén fel lehetne cserélni Gavin Newsommal, nem kellene jelentősen változtatni a demokrata kampányon. Ez akár még jövő nyáron is bekövetkezhetne. 

A 2024-es választás már hagyományosabb körülmények között játszódhat majd le, mint a Covid-korlátozások sújtotta 2020-as. Visszatérhet a kampánnyal járó cirkusz, a babákat puszilgatós, zászlólengetős, jelszavakat kiabálós amerikai pompájában. Az már be lett lengetve, ha Biden és Trump csap össze, akkor elmaradhatnak a viták, és Biden igyekszik majd minél inkább újrajátszani a járvány alatti „pincekampányát” (vagyis hogy a Covid-járvány alatt szinte elő sem jött a négy fal közül). 

Bárhogy is lesz, hosszú és kemény kampány elé nézhetnek az amerikaiak, s várhatóan még nagyobbra tágul a szakadék a két tábor között. 

Nyitókép: Unsplash/ Guilherme Bustamante