Mi a béke ára? – palesztin és izraeli aktivistákat kérdeztek

Jeremy Bowen, a BBC tudósítója egy tel-avivi látogatással kezdi írását: Yonatan Zeigennél, az egyik leghíresebb izraeli békeaktivista, Vivian Silver fiánál járt. Édesanyja a Be'eri kibucban élt, és az október 7-i terrortámadás során eltűnt.

A fia akkor még abban reménykedett, hogy a Hamász fegyveresei a Gázai övezetbe hurcolták túszként, egy nappal később azonban a helyszínre utazott, és a házat leégve találta. Több héttel később a vizsgálat megállapította: a hölgy bent égett a házban.

Yonatan feladta állását, és anyja nyomdokain békeaktivistának állt – úgy véli, 

A riport az izraeli történet inverzével folytatódik: Issza Amro egy palesztin aktivista a ciszjordániai Hebronban, amely a Pátriárkák sírhelyeként mindkét vallásnak, a judaizmusnak és az iszlámnak is fontos hely. Az izraeli katonák jól ismerik, mert rendszeresen megsérti az izraeli hatóságok által elrendelt kijárási tilalmakat. 

A BBC-nek nyilatkozva a férfi elmondta: az október 7-i támadás után őrizetbe vették, és megverték. Mégis, úgy véli ő is, hogy ez a dráma esélyt is jelenthet az izraelieknek és a palesztinoknak a megegyezésre, mert a jelenlegi biztonsági status quo megbukott.

A béke esélye

Az elmúlt 15 évben, amióta a Hamász irányítja a Gázai övezetet, minden háború vagy katonai összecsapás egy forgatókönyv alapján végződött: tűzszünettel. 

A végső megoldás egy békeegyezmény tető alá hozása lenne, már csak azért is, mert a mostani háború olyan mértékű pusztítást hoz, hogy innen nem lesz visszatérés a korábbi helyzethez – írja Bowen.

A közeljövő kérdése még nyitott: Izrael éppen vitában áll legfőbb támogatójával, az Egyesült Államokkal ezzel kapcsolatban. A Biden-kormányzat elismeri Izrael önvédelemhez való jogát, és bár védi az ENSZ-ben, kezd elfogyni a türelme a polgári célpontokat, civileket is érő izraeli bombázások miatt, és nyomás alá helyezi szövetségesét, hogy legyen partner egy önálló palesztin állam létrehozásában. 

Az izraeli kormány erre egyelőre nem hajlandó, de arról sem beszél, hogy akkor mi lesz Gázával a háború lezárást követően. Benjamin Netanjahu tör előre, hogy megvalósítsa célját, a Hamász kiiktatását, legutóbbi beszédében pedig arról szólt, hogy 

Yonatan Zeigen szerint ez hibás politika, mert a háború bosszút fog szülni, ehelyett a zsidó államnak a békére kellene törekednie. Mint mondja, a palesztinokkal való béke szitokszóvá vált az elmúlt években, de éppen ez a háború kezdi felrázni az izraelieket, hogy nincs más lehetőség, csak a béke.

Issza Amro a BBC-nek arról beszél, hogy október 7. óta még nehezebb palesztinnak lenni, az izraeli hatóságok által ellenőrzött területeken egyszerűen leállt az élet számukra, nincs elegendő élelmiszer, zárva vannak az oktatási intézmények. 

Jeremy Bowen szerint ennél a pontnál egy közelben álló izraeli katona beleszólt a beszélgetésükbe, közölve, hogy a palesztinok vad emberek, akik nem akarnak békét; békéről beszélnek, de gyűlölik a zsidókat.

Van-e második esély Oslo után?

Az 1993-as béketerv megbukott, de nyugati diplomaták látnak egy halvány esélyt arra, hogy Izrael kapjon olyan biztonsági garanciákat, amelyért cserébe belemegy egy önálló palesztin állam létrejöttébe. 

a jordániai és az egyiptomi diplomáciai modell lehet a minta. 

Erre már létrejött egy tárgyalási keret, húsz évvel ezelőtt a szaúdiak letettek az asztalra egy megegyezés-tervezetet, amely Izrael állami elismerését helyezi kilátásba a palesztin államért cserébe. Ez összeilleszthető lehetne az Ábrahám megállapodásokkal: további arab államok vennék fel a kapcsolatot Izraellel, de párhuzamosan létrejönne a palesztin állam.

A BBC szerzője elismeri, hogy ez egy kényes játszma lenne, ehhez új vezetőkre lenne szükség mindkét oldalon, és olyan kockázatvállalásra, amely a politikai bukást is magába foglalja.

Nyitókép: Palesztin civilek az izraeli bombázás után 2023. december 14-én  Rafahban   (forrás: Mahmud HAMS / AFP)