Na, akkor mégsem fideszes jelölt a Vitézy
Karácsony Gergely és a 99 Mozgalom sose állna össze a Rogánnal.
A politikát látszólag racionális megfontolások alakítják. Részleteiben olykor igen, de a leglényegesebb szempontból nem. Valójában a politikát megelőző vagy politika előtti tényezők a döntők. A demokratikusnak nevezett berendezkedés elsősorban a politikai folyamatok intézményesítését tűzi ki célul, amire azért van szükség, mert egy politikai vezető hatalma ma nem Isten kegyelméből ered. A legfőbb hatalom – majestas –, vagyis a végső parancs kiadására hivatott személy kiválasztása a sokaság kezébe van letéve. Mi van akkor, ha egy jelölt, egy párt váratlanul nagy különbséggel nyer? Mi van akkor, ha Donald Trump győzelme mellett a republikánusoké lesz a kongresszus mindkét háza, a képviselőház és a szenátus is? Sőt, ha idevesszük a túlnyomórészt republikánus elnökök jelölte tagokból álló legfelsőbb bíróságot is, akkor a januárban hivatalba lépő amerikai kormányzatnak négynegyedes hatalma lesz. Orbánnak valójában az a „bűne”, egyben erejének forrása, hogy rendre kétharmados győzelmet arat.