De ki lehet politikailag sikeres? Mivel minden demokratikus választás maga a káosz, végül a szerencse is hozzáteszi a magáét.
(Nyitókép: Mandiner / Földházi Árpád)
A politikát látszólag racionális megfontolások alakítják. Részleteiben olykor igen, de a leglényegesebb szempontból nem. Valójában a politikát megelőző vagy politika előtti tényezők a döntők. A demokratikusnak nevezett berendezkedés elsősorban a politikai folyamatok intézményesítését tűzi ki célul, amire azért van szükség, mert egy politikai vezető hatalma ma nem Isten kegyelméből ered. A legfőbb hatalom – majestas –, vagyis a végső parancs kiadására hivatott személy kiválasztása a sokaság kezébe van letéve.
Mi van akkor, ha egy jelölt, egy párt váratlanul nagy különbséggel nyer?
Mi van akkor, ha Donald Trump győzelme mellett a republikánusoké lesz a kongresszus mindkét háza, a képviselőház és a szenátus is? Sőt, ha idevesszük a túlnyomórészt republikánus elnökök jelölte tagokból álló legfelsőbb bíróságot is, akkor
a januárban hivatalba lépő amerikai kormányzatnak négynegyedes hatalma lesz.
Orbánnak valójában az a „bűne”, egyben erejének forrása, hogy rendre kétharmados győzelmet arat.
Minden politika sikerességét a racionális politika előtti tényezők biztosítják. Először is a barátság és a gyűlölet a két legmeghatározóbb érzelem. Ha nincs barátság – feltétlen bizalom – a kormányzó elitben, nehéz megtartani a hatalmat. A közösségi – például a nemzeti – összetartozás érzése hatalomképző erő. Gyűlöletre egész választási kampányt lehet építeni: valamely kisebbséggel vagy politikussal szembeni gyűlölet képes választási közösséget építeni.
Másodszor, a bosszúvágy és az irigység a két legpusztítóbb politikai fegyver, mert ellenségképző ereje van.
Sok egyéb emberi érzelem vagy szenvedély játszhat politikai kérdéseket eldöntő szerepet, de mindegyiket racionális csomagolásban tálalják a választóknak a politikai cselekvők.
De ki lehet politikailag sikeres?
Mivel minden demokratikus választás maga a káosz, végül a szerencse is hozzáteszi a magáét.
Özönlenek – valós vagy hamis – információk, vélemények, interjúk, vitaműsorok, statisztikának látszó számsorok, gazdasági jóslatok, történelmi párhuzamok, jövőt felvázoló ígéretek és találgatások. Ezek mind-mind racionális érvek formájában igyekeznek megjelenni, holott valójában a politika előtti nyers emberi természetet célozzák. Szélsőséges történelmi helyzetekben jobban látszik a politikacsinálás elvi alapja.
De ha megszűnik a vészhelyzet, amely a félelmet mozgósítja, hirtelen új szenvedélyek válnak meghatározóvá.
Winston Churchill 1945 júliusában veszített az 1935 óta először megtartott választáson annak ellenére, hogy rendkívül népszerű volt a világháború idején. A félelmet felváltotta az egyéni biztonságvágy és a szerzésvágy: az osztogatást ígérő baloldal meg is szerezte a győzelmet.
A jelenlegi Magyarországon az ellenzéki oldalon kimerült a kádári nosztalgiára kacsingató érzelmi emlékezetpolitizálás. A kommunista állampárt különböző szintű képviselőinek jelentős része sikeresen és gyarapodó módon túlélte a rendszerváltozást.
Az igazi rendszerváltozás orbáni politikája megpróbálja a politika előtti pozitív szenvedélyek és gondolkodásmód ideológiamentes helyreállítását, elsősorban is a nemzeti összetartozás érzésének meghirdetésével.
Ellenfelei, nagyrészt a külföldi befolyásolás és finanszírozás eszközeivel, különböző típusú ellenjelöltekkel próbálkoztak az elmúlt években: kezdték a posztkommunista jelöltekkel (MSZP SZDSZ-háttérrel), majd jött a fiatal liberális-balos-zöld alternatíva (Karácsony Gergely), akit a posztkommunista elit tolt maga előtt. Aztán megjelent a Közép-Európában megszokott amerikanizált jelölt felfuttatása (Márki-Zay Péter), hogy most egy posztmodern aranyifjú (Magyar Péter) próbáljon szerencsét.
Aranyifjúnak eredetileg a francia forradalom idején működő erőszakos, forradalomellenes banda tagjait hívták.
Ma pedig a gazdag polgári környezetből származó, mulatni vágyó, gondtalan vagy léha életű fiatalembert. Jelszava a gyűlölet.
A szerző filozófus.
Cser-Palkovics András a Mandinernek elmondta: vidéken egyre inkább az a felfogás, hogy a viharos tengeren egy kipróbált hajóskapitányra van szükség, aki képes vezetni az ország hajóját. Székesfehérvár 8,7 milliárd szolidaritási hozzájárulást fizet, de Karácsony Gergellyel ellentétben ő a rendszer finomhangolásán dolgozik. Interjúnk.
„A Tisza további, októberi mélyrepülése várható” – írták az elemzésben.
Egy hátborzongató, mesterséges intelligencia által készített felvételt osztottak meg.
Általános a döbbenet és a zavar a Tisza szimpatizánsai körében.
Ez nem volt barátságos lépés.
Két lehetséges magyarázat létezik.
Az előző messiás is bolond volt, de ez a legújabb egészen egyedi.
Jens-Frederik Nielsen szerint a szigetnek szüksége van az Európai Unóra, és a uniónak is a szigetre. De azért Grönland nem akar uniós tag lenni.
