Noha a vizsgálatok szerint 18 és 20 év között érjük el a felnőtt gondolkodáshoz szükséges szintet, egyre több fiatal küzd kapunyitási pánikkal.
Több kutatás igyekezett már választ találni arra, hogy pontosan hány éves korban kezdenek a serdülők felnőtt módjára gondolkodni. Míg az úgynevezett végrehajtó funkciók 18 és 20 éves kor között érnek be, az agyunk még jóval ezután is továbbfejlődik. A serdülőkort pedig, amelyet a pubertás és a felnőttkor közötti átmeneti időszakként határoznak meg,
a pszichológiai, érzelmi és szociális folyamatok jelentős változásai jellemzik.
A bigthink.com írása ismertette egy idegtudományi elméletet, amely szerint a serdülőkort a végrehajtó funkciók fokozatos érése és a magasabb rendű kognitív készségek – mint például a döntéshozatal és a tervezés – fejlődése jellemzi, amelyekkel más kognitív képességeket és viselkedésformákat koordinálunk. Azonban itt merül fel a kérdés, hogy a serdülőkor mely pontján fejeződik be ez az érési folyamat.
A Nature Communications című tudományos folyóiratban egy mintegy 11 ezer, 8 és 35 év közötti ember teljesítményét megvizsgáló kutatást említ a téma kapcsán. Brenden Trevo-Clemmens, a Minnesotai Egyetem munkatársa és kollégái négy nagy, egymástól független vizsgálat eredményeit összesítették, amely a végrehajtó funkciók 23 különböző mérését tartalmazza. A vizsgálatban részt vevőknek 17 különböző feladatot kellett végrehajtaniuk, így fel tudták térképezni a már említett végrehajtó funkciók miként „értek be” a serdülőkor során.
A vizsgálat során kimutatták, hogy
18 és 20 év között érjük el a felnőtt gondolkodáshoz szükséges szintet.
Az adatok elemzése kimutatta azt is, hogy
a teljesítmény szinte minden feladatnál javult az életkor előrehaladtával.
A legnagyobb javulás a korai és a középső serdülőkor között – 10-15 éves korban –, és kisebb, de még mindig jelentős javulás a középső és a késő serdülőkor között – 15-18 éves korban – történt. Míg az összes mérés 18 és 20 éves kor között stabilizálódott a felnőttkori szinten – hívták fel a figyelmet a kutatók.
A tanulmány készítői ugyanakkor hangsúlyozták, a végrehajtó funkció nagymértékben függ a prefrontális kéregtől, az agy leglassabban fejlődő részétől – amely egyebek mellett a tanulásért, a memóriáért és az összpontosításért felelős –, amely kamaszkorban hosszantartó érésen megy keresztül. Számos agyi képalkotó vizsgálat azonban azt mutatja, hogy ennek a lebenynek az érése jóval még a harmincas éveinkben is folytatódik.
Ezt is ajánljuk a témában
A Szexpert – Légy szakértője a szexualitásodnak! c. kiadvánnyal Kacsur Adrienn azt a célt tűzte ki, hogy minél többeknek segítsen megismerni saját szexualitását. Interjúnk a szerzővel.
Trevo-Clemmens a kutatás kapcsán elárulta azt is: „úgy gondoljuk, hogy a kognitív térképezés és az agyi változások csak egy-egy részét adják ennek a kirakós játéknak, amikor annak meghatározásáról van szó, hogy a serdülők mikor érik el a felnőttkort. Az érzelmi reakciókkal és a szociokulturális keretekkel párhuzamosan kell használni őket a serdülőkor határainak megvitatásához és mérlegeléséhez” – nyilatkozta a kutató.
A szakértő munkatársaival azt tervezi, hogy a kérdést egy még hétköznapibb kontextusban vizsgálják meg. Elképzeléseik szerint a végrehajtó funkciókat okostelefonos alkalmazások segítségével értékelik majd, ahelyett, hogy csak laboratóriumi feladatokra támaszkodnának – olvasható az összeállításban.
A témához kapcsolódóan a Mandiner egy korábbi cikkében már foglalkozott a 18 és 28 év közötti fiatal felnőttek egyrészét manapság érintő jelenséggel: a kapunyitási pánikkal, vagy másnéven az életnegyedi krízissel. Ez a kifejezés azokra a feszültségekre igyekszik magyarázatot adni, amit a felnőttlét küszöbén álló fiatalok átélnek. Jeffrey Jensen Arnett pszichológus professzor azzal magyarázta ennek az új életszakasznak a létrejöttét, hogy a 20. század végére a szokások és az életvitel nagy mértékben átalakult.
Túri Zoltán klinikai szakpszichológus szerint az elhúzódó serdülőkor problémája különösen az értelmiségi pályára készülőket sújtja.
„Az egzisztenciálisan beérett szakember – belgyógyász, ügyvéd stb. – a negyvenes éveit taposva furcsa ellentmondásban él: egyrészt felelős szakember, másrészt még mindig otthonról támogatják, ha valami jelentősebb kiadása, beruházása van. Felnőtt és gyerek egyszerre” – ismertette ezt az állapotot a szakértő.
Ezt is ajánljuk a témában
A középiskolai tanulmányok befejeztével még alig van túl az első igazi megmérettetésen az ember, a következő kérdés máris sürgeti. Milyen irányba folytassa tanulmányait, melyik az a versenyképes szakma, amelyhez megfelelőek a képességei, és még a kedvére is való? Sok mai fiatalt jellemeznek „Pán Péterként”, akik bár életkoruk szerint felnőttnek számítanak, viselkedésük és életkörülményeik mégis inkább a kamaszkort elhagyni képtelen, felnőni nem hajlandó, „Sehol-szigeten” élő mesebeli kisfiúra emlékeztet.
Hajduska Mariann pszichiáter és pszichoterapeuta az említett életszakasz megjelenésének fő okát a szülőkről való leválási nehézségben látja, ami mögött túl szoros családi légkört feltételez. Szerinte ezek a fiatalok félnek az önállóságtól, alacsony az önbizalmuk, és érzékenyek a kritikákkal szemben. A Granadai Egyetem 2007-es kutatása is alátámasztja, hogya szülők nagyban hozzájárulnak a fiatalok gyerekszerepben tartásához a túlféltő nevelési módszereikkel – húzták alá.
Bár napjainkban egyre gyakrabban használják a Pán Péter-szindróma kifejezést, nem tekinthető pszichopatológiás állapotnak, nem szerepel a mentális rendellenességeket tartalmazó DSM-V kézikönyvben.
A témában még korábban interjút adott lapunknak David Eberhard svéd pszichiáter is, aki arra a kérdésre, hogy mentálisan veszélyezteti-e a fiatal generáció jövőjét a biztonságtól való függés és a kockázatkerülő magatartás, azt felelte „nézze meg a koronavírus-járványt és annak globális reakcióját: a vírusnak 0,2 százalékos halálozási aránya van, mégis, az egész világ a feje tetejére állt. Nem vagyok covid-szkeptikus, de ez egy totális túlreagálás. Képzelje el, hogy ez a vírussal mi történt volna a 20. század elején? Semmi. Szerintem ugyanilyen halálozási ráta lett volna, mint most, 2020-21-ben. A probléma szerintem az, hogy az ember régóta nem a természettel együtt él. A modern ember kiiktatta az életéből a természetet”.
Ezt is ajánljuk a témában
Unokákat szeretnének, ezért kézbe veszik az irányítást.
Eberhard a beszélgetés során azt is leszögezte, hogy „az emberben benne van a túlélés ösztöne. A probléma akkor kezdődik, amikor a jóléti, totálisan biztonságos társadalomban az ember elkezd másféle dolgok miatt szorongani, aggódni. Ezzel leszállítja a félelemküszöbét” – hangzott el.
A pszichiáter kitért arra is, hogy „a mai kultúra pedig azt tanítja a fiataloknak, hogy ha áldozatokká válnak, az érték.
A régi világban az előrejutáshoz nem áldozattá, hanem túlélővé kellett válni – ez a különbség”
– szögezte le David Eberhard.
Ezt is ajánljuk a témában
Miért akarja a modern ember betegesen mindentől megóvni magát? Hogyan neveltek félre egy teljes generációt Svédországban? Miért veszélyes az önmegvalósítás kultúrája? Interjúnk David Eberhard svéd pszichiáterrel a Brain Baron!
Nyitókép illusztráció. Fotó: Pixabay/ohurtsov
A zaj, a zene és a csend: mindennapjaink kísérői – mégis ritkán tudatosítjuk, milyen mélyen formálnak bennünket.
A felejtés nem hiba, hanem az agy egyik legfontosabb funkciója: segít rendszerezni, tanulni és érzelmileg egyensúlyban maradni.
Szinte a csapból is az folyik, hogy a mesterséges intelligencia az élet egyre több területén előretör, és időről-időre felvetődik a kérdés: vajon felül tud-e kerekedni valaha az emberi agyon. Mesterséges intelligencia-szakértőt kérdeztünk a témában.
Dr. Iain McGilchrist pszichiáter, idegtudós és filozófus szerint ugyan az agyféltekék közötti különbségekről szóló populáris pszichológia nagyrészt tévesnek bizonyult, de a valóság sokkal izgalmasabb, mint azt sokan gondolnák.
Elindult a Math Challenge Championship. Sebestyén Géza írása.
A miniszterelnök szerint ha valaki gyermeket vállal Magyarországon, anyagilag is járjon jobban.
Nagyon szeretik őt.
Nem várt támogatás.
